A lépés azután történt, hogy Albánia szerdán megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal az incidens miatt, és elrendelte az iráni diplomaták és a nagykövetség munkatársainak 24 órán belüli távozását − közölte a Reuters hírügynökség.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleményében azt írta, hogy az iráni hírszerzési minisztérium irányítja a kiberfenyegetésekkel foglalkozó szereplők több hálózatát, köztük azokat, amelyek az iráni kormányt támogató kiberkémkedésben és zsarolóvírus-támadásokban vesznek részt.

Nem fogjuk eltűrni Irán egyre agresszívabb kibertevékenységét

− mondta a nyilatkozatban Brian Nelson, a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára.

Az iráni hírszerzési minisztérium már korábban is az amerikai szankciók hatálya alá tartozott.

Irán figyelmen kívül hagyta „a felelős, békeidőben elvárható állami magatartás normáit a kibertérben"

− tette hozzá közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Irán elutasította a szankciókat, mint hatástalanokat és politikailag motiváltakat.

Akárcsak a hírszerzési minisztérium elleni korábbi törvénytelen amerikai szankciók, ez az új intézkedés sem lesz képes a legkisebb akadályt is gördíteni az iráni nép biztonsági szolgálatának elszántsága elé ebben a büszke intézményben

− mondta Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő.

A Microsoft, amelynek kiberbiztonsági kutatócsoportja segített az incidens kivizsgálásában, egy csütörtöki blogbejegyzésben azt írta, hogy az iráni kiberművelet digitális kémkedési technikák, adattörlő kártevők és online információs műveletek kombinációját tartalmazta. A kutatók szerint a hackerek célja a jelek szerint az albán kormánytisztviselők lejáratása volt.

A júliusi támadások átmenetileg megzavarták a kormányzati honlapokat és más közszolgáltatásokat. Elemzők szerint a művelet célja az volt, hogy megbüntessék Albániát az országban székelő iráni disszidens csoport, a Mudzsahedin-e Khalq támogatása miatt.