Varga Judit igazságügyi miniszter Párizsban egyeztetett Emmanuel Macron francia elnök Európa-ügyi tanácsadójával, Garance Pineau-val és Laurence Boone uniós ügyekért felelős államtitkárral. A magyar tárcavezető fontosnak tartja, hogy az európai partnerek közelebbről is megértsék a magyar kormány álláspontját a jogállamisági eljárásokról, az Oroszország elleni szankciókról, valamint az Ukrajnában zajló háború következményeiről.
Az igazságügyi miniszter jelezte: Magyarország változatlanul hajlandó engedményeket tenni annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon az uniós kifizetések felfüggesztése vagy csökkentése hazánk számára. Hozzátette: a magyar kormány több intézkedést is javasolt augusztus végén az Európai Bizottságnak küldött válaszlevelében, és a brüsszeli tárgyalások során egyetértett tárgyalópartnereivel abban, hogy az uniós pénzek hatékony, átlátható és szabályos elköltése ugyanannyira az Európai Unió, mint a magyar adófizetők érdeke is, „egy olyan közös érdek, amiért nagyon sok garanciát tudott a magyar kormány vállalni”.
Mindent megadtunk, amit az EU kért, ezért várjuk a pozitív elbírálást
– jelentette ki Varga Judit.
A tárcavezető szerint konstruktív, pozitív, megoldásorientált hangnemben zajlott Brüsszelben a tárgyalássorozat, amelyen „konkrét kérdésekre és javaslatokra lehetett reagálni, és nem általános elégedetlenséget fogalmaztak meg, ahogy a korábbi vitákban lehetett hallani”.
„Ennek a pozitív hangulatnak és magatartásnak a megőrzésén dolgozunk együtt az Európai Bizottsággal, amely jelenleg a megoldás része” – fűzte hozzá a miniszter.
Varga Judit úgy látja: „Jó, ha mindezt tudják azok a nagy európai országok is, amelyek figyelik az Európai Bizottság és Magyarország közötti tárgyalásokat.”
A javaslatok közül Varga Judit kiemelte: Magyarország 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát mind a nemzeti, mind az európai közbeszerzéseknél, korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben bírósági jogorvoslati rendszert vezet be, és egy olyan hatóság felállításáról is döntött, amely a közbeszerzések szabályosságát a legmagasabb szinten tudja majd ellenőrizni és garantálni, valamint a közbeszerzések költséghatékonyságát is értékélő teljesítménymérési rendszereket dolgoz ki.
Varga Judit párizsi egyeztetetésein az Oroszország elleni uniós szankciók is szóba kerültek. Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy a háború és az arra válaszul adott szankciók az okai a gazdasági nehézségeknek, amelyektől Európa jelenleg szenved.
A történelmi, a földrajzi és a fizikai okok miatt gondoljuk azt, hogy Közép-Európa számára egy további energiaszankció végzetes lenne, és nem szolgálja Európa érdekét sem
– tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a béke megteremtésén kellene többet dolgozni, nem pedig a háborús szankciókon.
Varga Judit megítélése szerint a francia felek nagyon pragmatikusak. „Sok a közös pont az európai külpolitikai, biztonságpolitikai és az energiabiztonsági kérdésekben. Az Emmanuel Macron államfő által előrevetített európai közösség gondolata Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú” – fogalmazott a politikus.
Ahogy arról beszámoltunk, csütörtökön az Európai Parlament megszavazta a magyar jogállamisági jelentést, aminek hatásáról szakértőt is kérdeztünk, erre tessék.
Az igazságügyi miniszter Párizsból Madridba utazott tovább, ahol a spanyol–belga–magyar uniós elnökségi trió kérdései lesznek napirenden.
Spanyolország 2023 júliusában veszi át a soros elnökséget, majd decemberben Belgiumnak adja tovább, és utána, 2024 második felében Magyarország tölti be a tisztséget.
Varga Judit elmondása szerint kiemelt időszak következik Európa történetében, amikor az európai parlamenti választásokat követően egy új bizottság és egy új tanácsi elnökség áll majd fel.
„Ebben lesz meghatározó szerepe a magyar elnökségnek. Magyarország mindig az európai megoldás híve, amely senkinek az érdekét nem hagyja figyelmen kívül” – zárta gondolatait a magyar tárcavezető.