Az ukrán ellentámadás után Jójárt Krisztiánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársát kérdeztük az orosz–ukrán háború aktuális állásáról, a lehetséges orosz mozgósításról, a további eszkalációról, valamint az erőviszonyokról.
„Két ellentámadás zajlik ukrán részről, egymással összhangban. A kevésbé váratlan része Herszonnál történt, erről hónapok óta beszéltek az ukránok, majd egy héttel később Harkivnál is gyors ellentámadás indult” – kezdte lapunk kérdésére Jójárt Krisztián.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa részletezte: a hadműveleti cél Harkiv környékén Kupjanszk város elfoglalása volt, ami fontos közlekedési útvonalat érint vasúton és közúton is, az orosz utánpótlási vonalak ebből az irányból mennek Izjum felé. Az oroszok innen vonták ki az erőiket, az ukránok eljutottak az Oskil folyóig, ami jól védhető, az oroszok a keleti parton próbálják megszervezni a védelmet. Az ukránok a Harkivi terület jelentős részét, több mint háromszáz települést foglaltak vissza.
A sajtóhírekben az a narratíva terjedt el, hogy az ukránok a herszoni offenzívát elterelésnek szánták, de Jójárt Krisztián leszögezte, hogy nem elterelésről van szó, Herszonnál is zajlik az ukrán támadás, ugyanakkor Kijev bizonyos szempontból mégis megpróbálta manipulálni az orosz döntéshozatalt.
A szovjet szakirodalomban ezt reflexív kontrollnak hívják, a technika lényege: elérni az ellenségnél, hogy olyan döntést hozzon, amiről azt hiszi, hogy az ő érdekében áll, miközben úgy dönt, ahogy mi szeretnénk.
Az ukránok hónapok óta lebegtették a herszoni ellentámadást, ami nem elterelés volt, mert valóban támadtak, de elérték, hogy az oroszok erőket csoportosítsanak át erre a frontszakaszra
– foglalta össze a szakértő. Az oroszok átdobtak erőket Herszonba, így rés keletkezett a védelmen, amit az ukránok kihasználtak. Harkiv környékén azok az orosz katonai egységek maradtak, amelyek nem vizsgáztak túl jól a háborúban, valamint a szakadár területek milíciái és a belügyi erők.
Jójárt Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban Harkiv környékén megnövekedett az orosz tüzérség aktivitása, ez pedig az eddigi minták alapján jól detektálhatóan arra utalt, hogy az oroszok ilyenkor rotálják az erőiket, vagy kisebb feltöltöttséggel vannak jelen azon a frontszakaszon, ahol növekszik a tüzérségi aktivitás, hogy ezzel próbálják tartani a területet és elrettenteni az ukránokat. Orosz Telegram-csatornákon a támadás előtt jelezték, hogy az ukránok valamire készülnek, de az orosz felderítés elvesztette a nyomát az ukrán csapatösszevonásnak.
Mekkora jelentősége van a sikeres ukrán ellentámadásnak az egész háború szempontjából? – kérdeztük Jójárt Krisztiánt.
Túlmutat a harcászati sikeren, egyelőre hadműveleti jelentősége van, hogy ebből lesz-e stratégiai siker, azt nehéz megmondani. Az orosz személyi állomány jelentős részét sikerült kivonni, de nagy mennyiségű haditechnikát hagytak hátra. Az ukránok ezzel a művelettel bizonyították a nyugati támogatóiknak, hogy van értelme a fegyverszállítmányoknak, és hadműveleti szempontból fontos, hogy az oroszok itt most nem tudnak támadni, amivel sikerült csökkenteni a nyomást.
Az oroszok viszont átcsoportosítás után a Donyecktől nyugatra zajló offenzívában vethetik be az erőiket. Jójárt Krisztián kevésbé tartja valószínűnek, hogy az év hátralévő részében nagy csapatmozgások legyenek, az évszaki adottságok nem fognak kedvezni a jelentős hadműveleteknek.
Jójárt Krisztián szerint az ukrán előretörés megnyithatja az utat az eszkaláció felé, de az oroszországi teljes mozgósításnak így is alacsony a valószínűsége, ennek elsősorban belpolitikai okai vannak. Csökkenhetne a háború társadalmi támogatottsága, és egyébként is azt kommunikálta eddig a Kreml, hogy „csak” különleges katonai műveletről van szó. Az oroszok más módon próbálják pótolni a veszteségeiket, például pénzügyi ösztönzőkkel, önkéntes zászlóaljak felállításával vagy akár elítéltek toborzásával, cserébe büntetésük hátralévő idejének elengedésével.
A szakértő hozzátette: a mozgósítás elrendelésének strukturális korlátai is vannak, mert egy adott tiszti állományból tudnak válogatni, ha pedig a tisztek, altisztek a fronton vannak, akkor tömeges mozgósítás esetén kérdés lenne, hogy ki fogja kiképezni, felkészíteni és vezetni a tartalékosokat. Ha tehát holnap elrendelnék a mozgósítást, az sem jelentene azonnali hatást a fronton, hónapok alatt érne be a folyamat.
Az eszkaláció vonatkozásában az oroszok más irányba mozdultak, például hőerőműveket, elektromos infrastruktúrát támadtak precíziós fegyverekkel. Ez abba az irányba mutat, hogy büntető csapásokkal próbálják megtörni az ukrán társadalom ellenálló képességét
– mondta a szakértő.
Jójárt Krisztián az aktuális erőviszonyokra vonatkozó kérdésünkre kifejtette: élőerő szempontjából jelenleg kedvezőbb helyzetben vannak az ukránok, mert Oroszországgal ellentétben Ukrajnában többkörös mozgósítás volt, az új állomány képzése folyamatos, amiben külföldi partnerek is segítenek, például a britek tízezer újoncot képeznek ki.
Az elemző ugyanakkor világossá tette, hogy a fronton ez a mozgósítási előny egyelőre csak korlátozottan tud érvényesülni: túl hosszú frontvonalon kell az erőket szétteríteni, és valószínűleg továbbra is hiány van a támadó műveletek megvívásához kulcsfontosságú páncélozott csapatszállító és gyalogsági harcjárművekből. Középtávon azonban be fog érni a most folyó kiképzési programok és a nyugati fegyverszállítmányok gyümölcse, és – amennyiben nem mozgósít az orosz hadsereg – ez éreztetni fogja hatását.
A technológiai kérdést úgy összegezte Jójárt Krisztián, hogy
a HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel és a nyugati hírszerzési támogatás mellett az ukránoknak megnyílt a lehetőségük a mélységi csapásokra, melyeknek kulcsszerepe volt a herszoni ellentámadás előkészítésében. A nyugati technológia minősége kiütközik, viszont a tüzérségnél továbbra is jelentős az orosz mennyiségi fölény. Az ukránok a frontszakaszok helyi szintjein ki tudják használni a technológiai előnyt, de ez nem jelent stratégiai fordulatot a háborúban. Az oroszok ráadásul az ukránokkal szemben továbbra is képesek precíziós fegyverekkel csapást mérni Ukrajna egész területén.
Az orosz–ukrán háború szombati eseményeiről szóló hírösszefoglalónkat itt találja.
(Borítókép: Ukrán katonák Izjumnál 2022. szeptember 17-én. Fotó: Juan Barreto / AFP)