A második világháború, egészen pontosan Mussolini óta nem volt Olaszországnak szélsőjobboldali kormányfője. Most megint lehet, mert a sajtó által szélsőségesnek titulált pártvezetővel az élen abszolút többséget szerzett a jobboldali szövetség.
A majdnem végleges eredmények alapján Giorgia Meloni lehet az új jobboldali olasz kormány élén az ország első női miniszterelnöke, miután a parlamenti választásokon a vezetésével győzött a konzervatív pártszövetség – írta elemzésében a Reuters brit hírügynökség. Az összesítések szerint a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei (Fratelli d'Italia, Fdl) a voksok mintegy 26 százalékát szerezte meg, szemben a legutóbbi, 2018-as országos választásokon elért mindössze 4 százalékkal.
Fő szövetségese, Matteo Salvini Ligája a négy évvel ezelőtti több mint 17 százalékhoz képest mintegy 9 százalékot kapott. A másik nagy konzervatív párt, Silvio Berlusconi Forza Italia pártja 8 százalék körüli eredményt ért el. A balközép, Enrico Letta vezette Demokrata Párt (PD) mintegy 19 százalékot kapott, a baloldali, szövetségen kívüli, Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 16 százalék körüli eredményt tudhat magáénak, míg a centrista, Carlo Calenda vezette Akció alig több mint 7 százalékot szerzett.
A részvételi arány 64 százalékos volt a négy évvel ezelőtti 74 százalékossal szemben. Az eredmények azt mutatják, hogy a jobboldali blokknak nagy többsége lesz a parlament mindkét házában, ami a politikai stabilitás esélyét adhatja Olaszországnak az elmúlt évek törékeny koalíciói után.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy nem a vég-, hanem a kiindulóponton vagyunk. Holnaptól bizonyítanunk kell” – mondta a 45 éves Meloni a választást követő reggel pártja éljenző támogatóinak. Megígérte, hogy támogatja a nyugati politikát Ukrajnával kapcsolatban, és nem kockáztatja Olaszország pénzügyeit. Meglepően mérsékelt hangot ütött meg, amikor azt mondta:
Ha arra kérnek bennünket, hogy kormányozzuk ezt a nemzetet, akkor azt minden olaszért fogjuk tenni, vagyis a nemzetegyesítés céljával, és arra összpontosítunk, ami összeköt bennünket, nem pedig arra, ami elválaszt.”
Hozzátette: „Ez a felelősségvállalás ideje.” Meloni azt a Mario Draghi miniszterelnököt váltja majd, aki előtte az Európai Központi Bank vezetője volt, és 18 hónapos kormányfői hivatali ideje alatt Rómát az uniós politikai döntéshozatal középpontjába emelte, szoros kapcsolatokat alakítva ki Párizzsal és Berlinnel.
A jobboldal teljesen kihasználta az olasz választási törvény adta lehetőségeket, ugyanis ez előnyben részesíti azokat a pártokat, amelyek a szavazás előtt szövetséget kötnek. A balközép és a centrista pártok nem tudtak összefogni, és bár több szavazatot szereztek, mint a konzervatívok, jóval kevesebb mandátumot szereztek.
Molnár Anna egyetemi tanár utalt arra, hogy a most befutott Olaszország Fivérei párt éppen tíz éve, 2012-ben formálódott különböző pártokat magába olvasztva. Mostani győzelmük több dolognak tudható be. Egyfelől már egy ideje érzékelhető bizonyos átrendeződés a jobboldali olasz pártok között. Azoktól, amelyek elhasználódtak a korábbi kormányzati időszakokban, amelyek érzékelhetően elfáradtak, az emberek most Meloniék felé fordultak. Értékelhetjük ezt egyfajta protest szavazásként is.
A másik Meloni karizmája volt. Az a kommunikációs készsége, amellyel nagyon hatékonyan meg tudott szólítani nagy tömegeket.
A harmadik pedig az olasz választási rendszerben keresendő. Ez pedig nem más, mint a vegyes választási rendszer, vagyis ahol a mandátumok 37 százalékát egyszerű többségi rendszerben, vagyis a győztes mindent visz alapon, míg 61 százalékát az arányos képviselet értelmében osztják ki azon pártok között, amelyek átlépték egyénileg a bejutási küszöböt. A maradék 2 százalék pedig ugyancsak arányos rendszerben a külföldi szavazatok alapján oszlik meg a pártok között.
Azt fontos megjegyezni – teszi hozzá a szakértő –, hogy az olaszoknál nem lehet átszavazni, vagyis nincs olyan, hogy listán másra szavazok, mint a egyéni jelölt esetében.
Végül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bármilyen is lesz az új olasz kormány, nagyon komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A lassuló olasz gazdaság problémájával éppúgy, mint az ukrajnai háború hatásaival vagy a hihetetlenül elszállt energiaárakkal. Ez utóbbiak kompenzálása már elkezdődött ugyan, és az eddigi jelzések alapján Meloniék ezt valamilyen formában, de szeretnék továbbvinni, még ha némiképpen „finomhangolják” is – hangsúlyozta az Indexnek az NKE egyetemi tanára.
A megszokott diplomáciai, udvariassági formuláknál jóval intenzívebb kommunikáció zajlik Orbán Viktor miniszterelnök és a várhatóan kormányt alakító olasz jobboldali pártok vezetői között. A vasárnapi parlamenti választás óta több üzenet-, illetve levélváltás is történt a magyar és az olasz partnerek között – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
A sajtófőnök ismertetése szerint Giorgia Meloni miniszterelnök-jelöltnek Orbán Viktor azt írta, a Fratelli d'Italia párt sikere azon konzervatív-keresztény értékeknek a győzelme, amelyek
együttműködésünk és barátságunk alapját is képezik”.
Orbán Viktor utalt az orosz–ukrán háborúra is, szerinte ilyen kihívásokkal teli időszakban a kiszámítható partnerségek jelentősége különösen felértékelődik. „Várakozással tekintek jövőbeli együttműködésünk elé, országaink és Európa békéjének megőrzése, az európai gazdaság újraindítása és az energiaválság enyhítése érdekében” – írta a pártelnöknek Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök korábban a közösségi oldalán is üzent Giorgia Meloninak, amikor azt írta: „Több mint megérdemelt győzelem. Gratulálok!”
Orbán Viktor Matteo Salvinivel, a Lega vezetőjével és Silvio Berlusconival, a Forza Italia elnökével is kapcsolatba lépett, mindkettejüknek gratulált az olasz jobboldali pártok választási győzelméhez, és köszönetet mondott nekik az eddigi barátságért és együttműködésért.
Ursula von der Leyen azt mondta, hogy konstruktív kapcsolatokra törekszik az új olasz vezetéssel. Néhány napja Matteo Salvini, a Liga vezetője, amely egyébként tagja Meloni szövetségének, kirohanást intézett az Európai Bizottság elnöke ellen, amikor azt mondta róla, hogy szégyenletes arroganciával beszélt az olasz parlamenti megmérettetésről.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke azt írta a Twitteren: „Az olasz nép úgy döntött egy hazafias és szuverenista kormány megválasztásával, hogy saját kezébe veszi sorsa alakítását. Gratulálok Giorgia Meloninak és Matteo Salvininak, amiért ellenálltak egy antidemokratikus és arrogáns Európai Unió fenyegetéseinek, és nagy győzelmet arattak a választáson” –írta Le Pen.
Santiago Abascal, a spanyol Vox párt vezetője azt írta a Twitteren: „Giorgia Meloni megmutatta, miként lehetséges kialakítani a szuverén nemzetek büszke és szabad Európáját, amelyben azután azok mindannyiunk biztonságáért és gyarapodásáért együttműködnek.”
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is gratulált a Facebookon. Elisabeth Borne francia miniszterelnök az RMC rádiónak nyilatkozva azt mondta: nem akarja minősíteni az olaszok demokratikus választását, de hangsúlyozni szeretné, hogy az Európai Uniónak vannak bizonyos értékei – például az abortusszal és az emberi jogokkal kapcsolatban –, amelyeket tiszteletben kell tartani.
Mint mindennek, ennek is megvan a menetrendje az olasz belpolitikában. Először is meg kell várni, hogy az összes választási eredmény beérkezzen az olasz belügyminisztériumba. Ez a mostani koalíciós kormány lesz egyébként a 68. Olaszországban 1946 óta.
Október 13-áig össze kell ülnie az újonnan választott parlamentnek.
Október 20-a után az olasz államfő megkezdi az egyeztetést a törvényhozásba bekerült pártok vezetőivel, majd ezek után eldönti, kinek ad kormányalakítási megbízást. Ezt nagyon valószínű, hogy Meloni szélsőjobboldali szövetsége kapja majd.
Október végén Mattarella államfő megbízást adhat a kormányalakításra Georgia Meloninak. Ezután kezdődik meg hivatalosan a tárcák elosztása a szövetséget alkotó pártok között.
(Borítókép: Georgia Meloni 2022. szeptember 26-án. Fotó: Alessia Pierdomenico / Bloomberg / Getty Images)