Külföldi lapértesülések szerint az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken is szivárgást észleltek. A Der Tagesspiegel nevű német lap azt írta: a jelek alapján egyértelműnek tűnik, hogy mindezt nem véletlen, hanem egy „célzott támadás” érte a vezetéket.
A minap már beszámoltunk arról, hogy az Északi Áramlat mindkét vonalán baj van. Elsőként az Északi Áramlat 2 vezetékrendszeren észleltek nyomáscsökkenést, még hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok azt is megállapították, hogy Bornholm szigeténél, a Balti-tengerben szivárog a gáz.
Hétfő este aztán az Északi Áramlat 1 vezetékrendszeren is hirtelen csökkenni kezdett a nyomás.
Azóta ott is megállapították, hogy szivárog a gáz, méghozzá két helyen is.
A Reuters szerint a svéd hatóságok közölték, hogy az egyik szivárgás a gazdaságilag Svédországhoz tartozó vizeken található, míg a másik a dán gazdasági zónában van, de helyileg nagyon közel vannak egymáshoz. Mindkét szivárgás Bornholmtól északkeletre található.
A svédek szóvivője közölte azt is: még nem tudják, mi okozhatta szivárgást, de a térségben közlekedő hajókat már figyelmeztették a történtekre, és külön odafigyelnek arra, hogy egyetlen hajó se közelítse meg a helyszínt (hétfőn a dánok is arra kérték a hajókat, hogy minimum öt tengeri mérfölddel kerüljék el Bornholmot).
A Der Tagesspiegel ugyanerről német biztonságpolitikai forrásokra hivatkozva azt írta: nem lehet véletlen, hogy ennyire rövid időn belül több helyen is szivárogni kezdett a gáz. Az egyik német szövetségi hatóságnál dolgozó szakértő szerint a körülmények (úgymint az időzítés, az érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke) alapján
KIZÁRÓLAG OLYAN FORGATÓKÖNYV TŰNIK ELKÉPZELHETŐNEK, MISZERINt CÉLZOTT TÁMADÁS TÖRTÉNT A VEZETÉKEN.
A Tagesspiegel forrása azt is kifejtette, hogy a tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen „célzott támadást” végrehajtani komoly feladat, ugyanis a művelethez különleges egységek – például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók – kellenek. A lap forrásai azt is hozzátették:
a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek, és a hatóságok már vizsgálják az eset körülményeit.
A szakértők közlése szerint egyrészt elképzelhető, hogy a támadásért Ukrajna vagy valamely támogatója a felelős, de az is elképzelhető, hogy – egy hamis zászlós művelet részeként – orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve ezzel az energiaválságot, és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban jelentősen csökkent.
Az Északi Áramlat vezetékrendszerei Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt, de mindkét vezetékpár üzemen kívül van jelenleg: az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.
A Bloomberg szerint a gázszivárgás már most azt eredményezte, hogy emelkedni kezdett a gáz ára Európában. Megjegyezték: a gázár az utóbbi négy napban (valamint tágabb értelemben az utóbbi hetekben) végig csökkent a kontinensen, de most – a bizonytalanságot növelő hírek miatt – megint emelkedni kezdett (még azzal együtt is, hogy jelenleg nincs szállítás egyik vezetéken sem).
A hírügynökség még arról számolt be, hogy kedd reggel 9.53-ig Európa legfontosabb gázpiacán, a holland gáztőzsdén 4,3 százalékkal nőtt a gáz ára, egészen 181,37 euró/kilowatt árig.
Azóta az ár már ennél is magasabban jár.
10.26 perckor egészen 184 euróig nőtt az ár, majd utána 10.28-kor 183 euróra esett vissza. A Bloomberg szerint a brit gáztőzsdén is nagyjából hasonló mértékben nőtt a gáz ára.
(Borítókép: Sean Gallup/Getty Images)