Szombat hajnalban robbantásos akciót hajtottak végre a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú Kercsi hídon. A detonációnak legalább három halálos áldozata volt, és azóta az is kiderült, hogy kit gyanúsítanak az akció elkövetésével.
A híd robbantásáról már korábban beszámoltunk, az orosz hatóságok először csak annyit közöltek, hogy egy vonat üzemanyagtartálya gyulladt ki a hídon.
Utóbb kiderült, hogy valóban áthaladt egy vonat a hídon, de ennél sokkal több történt. Az esetről ugyanis azóta felkerült egy térfigyelő kamerás felvétel, amelyen egy hatalmas robbanás látható:
A detonáció moszkvai idő szerint hajnali 6 óra 7 perckor (magyar idő szerint 5 óra 7 perckor) történt.
Az oroszok szerint egy teherautó robbant fel a hídon.
A robbanás következtében 7 üzemanyagtartály is kigyulladt a hídon áthaladó, Krímbe tartó vonaton, ennek égése volt látható a többi helyszíni felvételen.
Az akció következtében ezen túl a hídon áthaladó autópályának is beomlott két útszakasza.
A felrobbanó teherautóban – a robbanás méretéből adódóan – vélhetően robbanóanyagot is elhelyeztek (bár erről a hivatalos beszámolók még nem adtak tájékoztatást).
A BBC-nek egy szakértő is nyilatkozott az esetről, aki megerősítette, hogy vélhetően valóban nem egy rakétatámadás okozta a robbanást (eredetileg még ennek a lehetősége is felmerült), hanem a helyszínen rejthették el a robbanóanyagot – és elképzelhető, hogy nem csak a teherautóban.
Arra gyanakszom, hogy az autópálya és a vasúti pálya mellett elrejtett robbanóanyagot nagyjából egy időben, kódolt rádióüzenetek használatával indíthatták be
– fogalmazott a szakértő.
A 19 kilométeres Kercsi híd – amely a leghosszabb átkelő Európában – a presztízs és a gazdaság szempontjából is fontos beruházás volt az oroszok részéről évekkel ezelőtt. Az MTI szerint a Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen naponta 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves szinten a híd utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.
Napjainkban viszont a hídnak katonai jelentősége is van, ugyanis a Krímbe tartó katonai szállítmányok jelentős része is ezen az útvonalon érkezik. Mindemellett szimbolikus jelentősége is van az akciónak:
a hidat ugyanis Vlagyimir Putyin személyesen adta át néhány éve.
Az orosz elnök 2018-ban egy nagyszabású ceremónián beszélt ennél a hídnál. A BBC szerint az orosz sajtó akkortájt „az évszázad építményeként” harangozta be a hidat.
Alighanem nem véletlen továbbá az akció időzítése sem, ugyanis az orosz elnök tegnap, pénteken ünnepelte a 70. születésnapját.
Végül nem mellékes az sem, hogy – a BBC szerint – orosz tisztviselők korábban több alkalommal is azt állították, hogy a hidat a háború ellenére minden irányból (levegőből, vízről és szárazföldről) sem fenyegeti veszély, ami szintén célponttá tehette a létesítményt az ukránok számára.
A BBC szerint az oroszok azóta közölték, hogy három ember meghalt a robbanásban. Közlésük szerint mindhárman egy gépkocsiban ültek a felrobbanó kamion közelében, a hídnak annak a pontján, amely össze is omlott a robbanás után.
A robbanás után Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy kormánybizottság felállítását az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására. A kormánybizottságban részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.
Az oroszok mindeközben azt is közölték, hogy
a hídon a vasúti pályákat szombat estig helyreállítják, és a vonatforgalom újraindul.
Vlagyimir Konsztantyinov, a krími államtanács elnöke azt mondta, hogy a hidat rövid idő alatt helyre tudják állítani, mivel igazán súlyos károk nem keletkeztek. A napközben zajló helyszíni vizsgálatokról videó is készült.
Mindezen túl kompokat is indítanak a Krím félsziget és az attól keletre lévő Krasznodari határterület közt, amíg helyre nem áll a szokásos forgalom.
Az ukrán fél hivatalosan eddig nem vállalta fel az akció végrehajtását, azonban több ukrán politikus is olyan kijelentéseket tett, amelyek arra utalnak, hogy ők hajthatták végre az akciót. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó például azt írta: a robbantás még csak a kezdet.
Minden illegális dolgot meg kell semmisíteni, mindent, amit elloptak, vissza kell adni Ukrajnának, mindent, amit Oroszország megszállt, ki kell űzni onnan
– fogalmazott az elnöki tanácsadó. Mindeközben Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Moszkva zászlóshajó áprilisi felrobbantásához hasonlította az akciót.
Az orosz hatalom két hírhedt jelképe is megsemmisült az ukrán Krímben. Mi lesz a következő?
– fogalmazott.
Az orosz külügyminisztérium is egyértelműen azt az álláspontot képviseli, hogy az ukránok állnak az akció mögött. „A kijevi rezsim reakciója a civil infrastruktúra megsemmisítésére jó bizonyítéka az ő terrorista mivoltuknak” – írták. A krími államtanács elnöke pedig azt mondta, hogy a robbanást „ukrán vandálok” hajtották végre, és arra is emlékeztetett, hogy az ukránok már korábban is fenyegetőztek a híd felrobbantásával.
(Borítókép: Stringer / Reuters)