A lengyel hatóságok vizsgálják annak a szivárgásnak az okát, amely miatt leállt az olajszállítás a Barátság kőolajvezeték egy részén keresztül Németországba.
Az olajárak emelkedtek, miután a hír nyilvánosságra került, és a kereskedők minden olyan jelet figyelnek, amely esetleges szabotázsra utal. Az energetikai infrastruktúra biztonsága az Északi Áramlat gázvezetékek múlt havi megrongálódása óta kulcsfontosságú kérdéssé vált Európában. Az európai kormányok a biztonság megerősítésére törekednek, Ursula von der Leyen, az Európai Unió Bizottságának elnöke szerint az energetikai eszközök célponttá váltak Oroszország Ukrajna elleni háborújában − írta meg a Bloomberg hírügynökség.
Az ügyben kerestük a Molt, aki az Indexnek küldött válaszában megerősítette, hogy a szivárgás a Barátság kőolajvezeték északi ágán van.
Tehát a Magyarországra jövő déli ágat nem érinti ez a rendkívüli esemény.
Lapunknak úgy fogalmaztak: a szállítás zavartalan, a kőolaj a tervek szerint érkezik Magyarországra a Barátság 2 vezetéken.
A NATO védelmi miniszterei szerdán és csütörtökön találkoznak Brüsszelben, ahol többek között a kritikus infrastruktúrák biztonságáról tárgyalnak. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden azt mondta, hogy a szövetség fokozza a „kritikus infrastruktúrák védelmét”.
A szivárgás a Németországot és Lengyelországot ellátó Barátság vezetékhálózat északi szakaszán van. Németország a legnagyobb vevője a Barátságon keresztül szállított orosz nyersolajnak, amelynek déli szakasza Magyarországot és Szlovákiát látja el. A csővezetékes olajat Magyarország lobbitevékenysége miatt vonták ki az orosz olajimportra vonatkozó, decemberben életbe lépő uniós szankciók hatálya alól − írja a hírügynökség.
A PERN közölte, hogy a szivárgást kedden késő este észlelték a közép-lengyelországi Plocktól mintegy 70 kilométerre, ahol a PKN Orlen legnagyobb finomítója található.
A lengyel hatóságok szerint valószínűleg baleset okozta a szivárgást, bár az esemény továbbra is aggodalmakat ébreszthet Európa energiaellátásának biztonságával kapcsolatban − közölte a Reuters hírügynökség valamivel később.
Véletlen problémáról van szó − mondta a hírügynökségnek Mateusz Berger, Lengyelország energetikai infrastruktúráért felelős vezető tisztviselője. Szerinte nincs ok azt feltételezni, hogy a szivárgást szabotázs okozta.
Jelenleg az a teendőnk, hogy kiszivattyúzzuk a folyadékot, megtaláljuk a szivárgás helyét, és befoltozzuk. Amikor a nyomás csökken, a szivárgás megszűnik, és lehetővé teszi számunkra, hogy elérjük a sérült szakaszt
− mondta Karol Kierzkowski, a tűzoltóság szóvivője a TVP Info állami televíziónak, hozzátéve, hogy a pontos okot még túl korai lenne megállapítani.
Az Index szeptember 26-án számolt be arról, hogy az Északi Áramlat 2-nél nyomáscsökkenést tapasztaltak. Majd szeptember 29-én jelentették, hogy az Északi Áramlat 1-nél is szivárgások tapasztalhatók. Ám érdemi szállítás egyik vezetéken sem zajlik, az Északi Áramlat 1-nél politikai okok miatt hónapok óta nincs szállítás, az Északi Áramlat 2 esetén pedig el sem indult.
Október 6-án arról adtak hírt: befejezték a helyszínelést az Északi Áramlat orosz gázvezetékeknél a svéd hatóságok. Az előzetes vizsgálatok szerint egyre biztosabb, hogy szabotázs miatt sérültek meg a vezetékek. A helyszínen begyűjtött bizonyítékokat még vizsgálják a szakértők – erről itt írtunk bővebben. Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen úgy vélekedett: a szabotázs a lehető leghatározottabb választ vonná maga után.
Oroszországban „nemzetközi terrorizmus” miatt indult nyomozás az Északi Áramlat gázvezetéket érő „szabotázsakció miatt”. Az orosz főügyészi hivatal azt írta Telegram-csatornáján: a gázvezetéket érő támadás „jelentős gazdasági károkat” okozott Oroszországnak, mivel korábban ezeken a vezetékeken keresztül szállítottak gázt Európába.
(Borítókép: Vasily Fedosenko / Reuters)