A kereskedelmi célú halászatból évente több milliárd horog, több millió csapda, több százezer kilométernyi zsinór és háló kerül az óceánba. Az elejtett, vízben sodródó halászeszközök továbbra is foglyul ejtik a tehetetlen tengeri élővilágot, amit a kutatók csak szellemhalászatnak neveztek el.
Ausztrál kutatók kiszámították, hogy évente mennyi halászzsinór kerül a tengervizekbe: az egy év alatt felhalmozott horgászkötél tizennyolcszor körbeérhetné az egész bolygót.
A becslések elkészítéséhez összegyűjtött adatok közvetlenül maguktól a halászoktól származnak, akiknél felmérték a halászeszköz-veszteséget Kelsey Richardson, a Tasmaniai Egyetem tengeri szocioökológusa szerint.
Richardson és munkatársai hét ország 450 halászával készítettek interjút, akiket a halászeszközök használatáról és a veszteségekről, valamint azokról a tényezőkről kérdeztek, amelyek szerintük hozzájárulnak az óceán szennyezéséhez.
Az Egyesült Államoktól Marokkóig, Indonéziáig és Új-Zélandig a kutatók megállapították, hogy a használt tengeri hajók típusa befolyásolta a veszteségeket. Arányosan több halászeszköz veszett el a kisebb halászhajókról, ami arra utal, hogy a nagyobb hajók jobb navigációs és halászati technológiákkal rendelkezhetnek.
A tengerfenékre csapódó vonóhálók esetében is sokkal nagyobb volt a veszteség, mint a sekélyebb mélységben használtaknál. A vonóhálós halászat köztudottan károsítja a környezetet, és úgy tűnik, a hálók elvesztésével a halászok számára nagyobb pénzügyi kockázat is jár. Ez a gyakorlat biztosítja a vadon kifogott tengeri halak mintegy negyedét.
Az erszényes kerítőhálók más hálótípusokhoz képest gyakrabban vesznek el. A rossz időjárás is hozzájárult a halászeszközök elvesztésének kockázatához.
A jelenlegi ütemben sodródó halászeszközökkel 65 év múlva annyi halászháló lesz, hogy az egész bolygót beborítja – figyelmeztetett a kutatócsoport. Ez még nem is tartalmazza a szabadidős halászat során elveszett felszereléseket.
Bár a hulladék számos kategóriája okozhat problémát a tengeri ökoszisztémákban, a halászeszközök aránytalanul nagyobb hatást gyakorolnak az élővilágra, mivel kifejezetten az állatok befogására és megölésére tervezték őket
– magyarázzák a kutatók a Science Alert szerint.
A szellemhalászat a veszélyeztetett fajokra is hatással van, mivel nem tesz különbséget a fajok között. A cápák és ráják például, amelyek száma az elmúlt 50 évben 70 százalékkal csökkent, belegabalyodnak a hálókba, és megsebesülnek a horogsorok által.