Az Európai Parlament (EP) májusban fogadta el az európai uniós választási szabályok teljes átdolgozását javasló jelentést, amely szerint egységes európai választási rendszerré alakítanák a most 27 eltérő módon zajló EP-választásokat.

A tárcaközi egyeztetésre elküldött, majd utóbb a kormány elé terjesztett lengyel állásfoglalás szerint Varsó nem ért egyet az EP projektjével, mivel annak egyes megoldásai nincsenek összhangban a lengyel jogrenddel.

Az EP által javasolt páneurópai listák az Európai Unió föderalizációja felé tett lépést jelentenék – áll az állásfoglalásban.

Több dolgot is kifogásoltak

• Minthogy a lengyel alkotmány 18 éves korhatárhoz köti a választási jogot, erre hivatkozva azt is ellenzik, hogy az uniós javaslat szerint az EP-választáson minden 16 éven felüli állampolgár részt vehessen.
• Eltér a lengyel törvényektől az EP-képviselői posztra jelöltek javasolt minimális életkora is. Míg az EP szerint 18 év lenne a korhatár, Lengyelországban az alsóházba legalább 21 éves, a felsőházba pedig 30 éves jelölt indulhat.
• Kifogásolják továbbá az EP által javasolt egységes, május 9-ei szavazási időpontot. Mivel az uniós tagállamok többségében vasárnap vagy szombaton szokták megtartani a választásokat, az ettől eltérő dátum csökkentheti a részvételt az EP-választáson.
• Ideológiai indíttatásúnak, a női és férfi nem fogalmát használó lengyel alkotmánnyal ellentétesnek minősítik az állásfoglalásukban azt is, hogy az EP-választási listákon a nemek közötti egyenlőséget „a nem bináris nemű személyek jogainak sértése nélkül” kellene biztosítani.

 Az EP javaslata iránti elutasító lengyel álláspontot múlt héten Szymon Szynkowski vel Sek, az új lengyel EU-ügyi miniszter is jelezte az uniós tagországok általános ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi értekezletén. A legközelebbi EP-választás 2024 tavaszán várható – adta hírül az MTI.