Jair Bolsonaro vereségét és Lula da Silva visszatérését hozta a brazil elnökválasztás. Latin-Amerika-kutatót kérdeztünk a két jelöltről, a kampányról és az eredményről.
A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás második fordulóját a jobboldali Jair Bolsonaróval szemben – írtuk az eredményről beszámoló cikkünkben. Lula kevesebb mint két százalékkal előzte meg Bolsonarót, szavazatszám tekintetében ez több mint kétmilliós különbséget jelent.
Nagy Sándor Gyulát, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanárát alapvetően nem lepte meg a szoros eredmény, Jair Bolsonaro az első forduló után erős kampányhajrába kezdett, egy-két héttel a második kör előtt már látszott, hogy zárkózik fel, de így is az volt a várakozás, hogy nem tudja megnyerni az elnökválasztást.
A probléma az elmúlt négy évben összetett volt, ennek legnagyobb részét a szegénység növekedése jelenti, ami együtt jár az esőerdő irtásával. Minél több embernek okoz gondot a megélhetés, annál jobban irtják az Amazonas vidékét, ehhez az is hozzájárult, hogy Bolsonaro annyi védelmet sem biztosított az erdőknek, mint a korábbi kormányok, sőt, a kitermelésre buzdított
– fogalmazott Nagy Sándor Gyula, kifejtve, hogy bár Bolsonaro abba az irányba terelte az emberek gondolkodását, hogy mezőgazdasági termelés alá lehet vonni a területeket az esőerdők felégetésével, és lehet fákat kivágni a sűrű dzsungelben, ipari méretekben ezt nem a kormány szervezte meg.
Lula az erdőirtás megállításával kampányolt, de a Latin-Amerika-kutató nem biztos abban, hogy ez sikerülni fog neki. A gazdaságpolitikában is jelentős különbségeket látunk, Bolsonaro neoliberális irányt vitt, voltak elismerendő eredményei, mégsem volt olyan ütemű gazdasági növekedés, amitől az emberek azt érezték volna, hogy előrébb léptek.
Ehhez párosult a Lula korábbi elnöki ciklusai iránti nosztalgia, az akkori jóléti növekedést sikeresen használta a mostani kampányban. Bolsonaro ezt azzal igyekezett hatástalanítani, hogy személyesen Lulára is a korrupció árnyéka vetült. A baloldali politikus börtönbe került, de büntetése letelte előtt kiengedték, az üggyel itt foglalkoztunk bővebben.
Nagy Sándor Gyula a jelöltek támogatottságának földrajzi, társadalmi megoszlását úgy foglalta össze:
Elsősorban az északkeleti területen, ahol jellemzően a szegényebb társadalmi rétegek, színes bőrűek, a korábbi rabszolgák leszármazottai élnek, szavaztak Lulára. A zömében európai származású lakossággal rendelkező déli, délnyugati területeken Bolsonaro volt a népszerűbb. Más területeken ennél árnyaltabb a kép, például Sao Paulo városban Lula többségbe került, de a tartományban nem.
A brit The Guardian szerint azokon a területeken, ahol az Amazonas esőerdőit bevonták a gazdálkodásba, Bolsonaro kapott több szavazatot.
Jair Bolsonaro választás utáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy felkérte kabinetfőnökét a hatalomátadási adminisztrációs folyamat megkezdésére. Nagy Sándor Gyula arra hívta fel a figyelmünket, hogy a leköszönő elnök nem gratulált, nem ismerte el vereségét, sőt, inkább kérdéseket vetett fel, és azt is jelezte, megérti, ha valaki az eredmények ellen protestálna, ugyanakkor leszögezte, hogy ezt csak békésen, a törvények betartásával tegye. A választás után Bolsonaro-párti kamionosok útzárakat létesítettek, ezek felszámolásán az autópálya-rendőrség dolgozik.
A Latin-Amerika-kutató nem tartja kizártnak, hogy Bolsonaro újra rajthoz álljon az elnökválasztáson, már csak azért sem, mert a vereséget szenvedett politikus tíz évvel fiatalabb Lulánál. Visszatérése attól is függ, hogy a következő években feltárnak-e, bizonyítanak-e a Bolsonaro-kormányhoz köthető törvényellenes ügyeket.
Nagy Sándor Gyula kitért arra is, érdekes kérdés lesz, hogy Lula mennyiben viszonyul majd másként az Egyesült Államokhoz és a térség országaihoz. Az amerikai kontinensen jelentősek a várakozások vele szemben, sok hivatalban lévő elnök már az előzetes eredmények után nyilvános gratulációt küldött Lulának.
A kutató elmondta, hogy Lula győzelmével Latin-Amerika politikai térképe visszatérést mutat a pink tide időszakhoz, gyakorlatilag Mexikótól Patagóniáig egy-két kivétellel valamilyen típusú baloldali vezetés van a térség országaiban.
(Borítókép: Lula da Silva leadja szavazatát az elnökválasztás második fordulója során, 2022. október 30-án. Fotó: Tuane Fernandes / Bloomberg / Getty Images)