A román és lengyel külügyhöz képest mérsékeltebb hangnem elsősorban a Fidesz szavazótáborának szólt, és semmiféle revíziónak nincs politikai realitása.
A lengyel és a román külügy is elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök november 4-i beszédét, amelyben arra utalt, hogy ennek a két országnak – Magyarországgal együtt – területi követelései állhatnak fenn Ukrajnával szemben. Az orosz elnök nyilatkozatáról az Indexen is írtunk:
Ezeket a területeket erőszakkal adta át Magyarország, Románia és Lengyelország. Ezek teljesen különböző helyzetek. Mi önként, hogy együtt legyünk, a lakossággal együtt adtunk át történelmi területeket, bár a lakosságot senki nem kérte, míg Lengyelországban a háború következtében erőszakkal elvették. Néhány embernek Ukrajnában el kellene gondolkodnia ezen
– mondta ünnepi beszédében Vlagyimir Putyin.
Már korábban is előkerültek az Ukrajna felosztásáról szóló tervek. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, valamint Dimitrij Medvegyev, a volt orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese idén májusban utalt arra, hogy Lengyelország területeket vehet el Ukrajnától.
Márciusban pedig Roman Giertych, Lengyelország egykori miniszterelnök-helyettese mondta azt, hogy volt egy orosz–magyar–lengyel titkos terv Ukrajna felosztásáról.
Eszerint az orosz invázió után lengyel és magyar békefenntartók mentek volna be Ukrajnába, Lengyelország pedig megkapta volna a nyugat-ukrajnai, illetve Magyarország a Kárpátalja feletti ellenőrzést.
Állításait azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal a lengyel politikus.
Putyin nyilatkozatát Varsó és Bukarest is elítélte. A román külügy egy nappal később, november 5-én sajtónyilatkozatban reagált Vlagyimir Putyin kijelentéseire. Mint írták, „a román külügyminisztérium elutasítja az Orosz Föderáció elnökének a nemzeti összetartozás napja alkalmából mondott beszédében elhangzott állításokat, amelyek tévesen azt sugallják, hogy Romániának területi követelései vannak Ukrajnával szemben”.
Lengyelország dezinformációk terjesztésével vádolta meg az orosz elnököt ünnepi beszéde miatt. Szerintük Putyin „olyan pletykákról és álhírekről beszélt, amelyek teljesen távol állnak a valóságtól”.
A magyar külügy az Index megkeresésére így reagált az orosz elnök beszédére:
Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat. Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!
„Magyarország 1991-ben, az Antall-kormány idején az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, és azóta is folyamatosan támogatja Ukrajna területi integritását” – nyilatkozta az Indexnek Demkó Attila, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A szakértő hozzátette, hogy a lengyel és román kommunikáció élessége mögött az is ott van, hogy jóval nagyobbak a történelmi ellentéteik Moszkvával és hogy kevésbé van szükségük az orosz gázra és olajra, mint Magyarországnak.
Románia és Lengyelország egyaránt tengerparti ország, az első esetében több lelőhellyel, míg a második esetében szállítási lehetőséggel, mint ami Magyarország számára rendelkezésre áll.
Románia számára ráadásul fontos nemzeti cél a Moldovával való egyesülés, ami orosz vereség nélkül aligha lenne lehetséges.
Ha a magyar kitettség okait nézzük, akkor azonban nemcsak a földrajzi helyzetünkre kell tekintettel lenni, hanem arra is, hogy az 1970–80-as években Magyarországon sokkal több háztartásban vezették be a gázt, mint a többi szocialista országban. A lakossági gázkitettség emiatt ma is kiemelkedő Magyarországon, és egy iparági forrás szerint
joggal feltételezhetjük, hogy Oroszország folyamatosan jelzéseket küld a hazai politika számára, hogy bármikor meg tudja fojtani hazánk gazdaságát.
Az általunk kérdezett szakértők elmondták, ez is egy oka a mérsékeltebb kommunikációnak, de volt olyan is, aki ezt arra vezette vissza, hogy a Fidesz szavazóbázisának egy jelentős része érzelmileg még mindig nehezen viselné, ha egy, a revíziós lehetőségeket firtató nyilatkozatra a külügy egyértelműen elutasító választ adna.
Ugyanakkor ennek semmilyen politikai realitása és értelme nincsen. Kárpátalján a 2001-es népszámlálás alapján a lakosság 80,5 százaléka ukrán (ebbe a pár tízezres ruszin közösséget is beleszámolják), és csupán 12,1 százaléka magyar. Szakértői becslések szerint a háború miatt egyébként is nagy csökkenéssel kell szembenéznünk a kárpátaljai magyarság lélekszámát illetően, ami már az elmúlt évtizedben is valószínűleg alulról súrolta a 100 ezer főt.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. október 31-én. Fotó: Contributor/Getty Images)