Kétnapos ülést tartottak a G20 tagországai Balin november 15. és november 16. között. Jelenleg a szervezet elnökségét Indonézia tölti be, az indonéz elnökség három prioritást nevezett meg elnöksége alatt, melyek kiemelt figyelmet kaptak a találkozón. Ezen felül azonban az orosz−ukrán háború témája is nagy hangsúlyt kapott. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a csúcstalálkozóról.
A G20-ak vezetői kétnapos csúcstalálkozón találkoztak, amelynek az indonéz G20-elnökség adott otthont Balin. Indonézia az elnökséget 2021. december 1. és 2022. november 30. között tölti be. Elnöksége alatt az indonéz G20-elnökség a Covid−19-világjárványra és az azzal kapcsolatos kihívások kezelésére összpontosított. Három fő prioritást neveztek meg elnöklésük kezdetén:
A G20 egy olyan szervezet, amely a világ legnagyobb gazdaságait köti össze. Közéjük tartozik Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Mexikó, a Koreai Köztársaság, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Törökország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Unió. Ezenfelül állandó vendégként vesz részt Spanyolország is a találkozókon.
Az idei csúcstalálkozót beárnyékolja az orosz−ukrán háború, így nem is volt kétség afelől, hogy kiemelt figyelmet fognak kapni az Ukrajna elleni támadások. A csúcstalálkozón részt vevő világvezetők a tanácskozás végén konszenzusra jutottak, és az ülést egy olyan nyilatkozattal zárták, amely szerint
A legtöbb tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút, és hangsúlyozta, hogy az óriási emberi szenvedést okozott, és súlyosbította a világgazdaságban meglévő problémákat azáltal, hogy korlátozta a növekedést, növelte az inflációt, megzavarta az ellátási láncokat, növelte az energia- és élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, valamint növelte a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat. Voltak más nézetek, különböző helyzetértékelések és szankciók.
A nyilatkozat szerint a G20-ak vezetői nem tekintik a szervezetet „a biztonsági kérdések megvitatása fórumának”.
Tudomásul vesszük, hogy a biztonsági kérdések komoly hatással lehetnek a világgazdaságra
− tették hozzá a G20-ak vezetői.
Ukrajna volt a csúcstalálkozó egyik fő témája, bár Vlagyimir Putyin orosz államfő nem ment el Balira, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csak videokapcsolaton keresztül beszélt. A Lengyelország területén lezuhant rakéta, amely két ember halálát okozta, csak tovább növelte a kérdés aktualitását.
Az orosz elnököt a tanácskozáson Szergej Lavrov orosz külügyminiszter képviselte, és több világvezetővel is folytatott zárt ajtós beszélgetéseket, többek között Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral. A beszélgetésük részletei nem ismertek, de a francia vezető az orosz miniszter szerint megismételte, hogy kész tárgyalni Putyinnal Ukrajnáról.
Lavrov ezenkívül tárgyalt António Guterres ENSZ-főtitkárral a gabonamegállapodásról, amelynek az ukrán exportra vonatkozó része november 19-én jár le. Az orosz külügyminiszter szerint Guterres „megesküdött neki”, hogy a világszervezetnek a megállapodásból eredő kötelezettségeinek teljesítése „kiemelt kérdés”.
Találkozott még kínai és török kollégájával is, Wang Yivel és Mevlüt Cavusogluval. A kínai miniszter különösen azt hangsúlyozta, hogy Peking „objektív és tisztességes álláspontot” képvisel Ukrajnával kapcsolatban, és „konstruktív szerepet játszik a béketárgyalások elősegítésében”, valamint kész együttműködni Moszkvával a többpólusú világ előmozdítása érdekében.
A G7-ek és a NATO-országok vezetői szerda reggel Balin gyűltek össze egy rendkívüli ülésre a lengyelországi incidens miatt. A találkozón részt vett Joe Biden amerikai elnök, Rishi Sunak brit és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, olasz, kanadai és holland kollégájuk, George Meloni, Justin Trudeau és Mark Rutte, Emmanuel Macron francia elnök és Fumio Kisida japán miniszterelnök, valamint Charles Michel, az Európai Tanács vezetője és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.
A nyugati országok közösen határozzák meg a következő lépéseket az incidenssel kapcsolatban, miután kivizsgálják azt − mondta Biden a találkozó után. Az összegyűltek között „teljes volt az egyetértés” − fogalmazott az amerikai elnök.
A rendkívüli ülés miatt a G20-csúcstalálkozó menetrendjét át kellett ütemezni. Ez pedig a kétoldalú találkozókat is érintette, így a brit miniszterelnök nem tudott először találkozni Hszi Csin-pinggel.
Joe Biden és Hszi Csin-ping hétfőn Balin tartott pozitív kétoldalú találkozója szintén fontos elem a feszült nemzetközi helyzet stabilizálásában. A tárgyalások elején elhangzott rövid üdvözlőbeszédében a kínai vezető hangsúlyozta:
Jelenleg a két ország kapcsolatai nem olyanok, mint amilyet népeink és a nemzetközi közösség elvárna tőlünk. A két nagy ország vezetőjeként ki kell jelölnünk a helyes irányt. Meg kell találnunk a helyes irányt a jövőbeli kétoldalú kapcsolatok számára, és magasabb szintre kell emelnünk ezeket a kapcsolatokat.
Biden is egyetértett azzal, hogy a személyes találkozókat semmi sem helyettesítheti, majd hozzátette:
Elkötelezett vagyok amellett, hogy nyitva tartsuk a kommunikációs csatornákat a legfelső szinten éppúgy, mint kormányzati szinten. Nemzeteink vezetőjeként felelősségünk van abban, hogy megmutassuk, Kína és az USA képes rendezni nézeteltéréseit, megakadályozni, hogy a versengés konfliktusközeli helyzetet eredményezzen, és megtalálni, miként tudunk közösen megoldani sürgős, globális problémákat.
A tárgyaláson nem írtak alá semmiféle megállapodást vagy közös közleményt, már az is óriási siker, hogy egyáltalán létrejött, és ez a lépés megakadályozhatja a kétoldalú kapcsolatok további erodálását.
A G20-ak tehát világossá tették, hogy Kína nem akarta megvédeni Oroszországot: Pekingnek érdeke fűződik a globális gazdasági rendszer folytonosságához.
Folyamatos gabonaszállítás
A G20-országok a találkozó záródokumentumában hangsúlyozzák a gabonamegállapodás fontosságát, és támogatják annak folytatását. „Üdvözöljük a Törökország és az ENSZ által közvetített két megállapodás aláírását a gabona és az élelmiszerek biztonságos szállításáról az ukrán kikötőkből. Hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy az összes érintett érdekelt fél teljeskörűen, időben és folyamatosan végrehajtsa ezeket, és támogatjuk az ENSZ főtitkárának felhívását, hogy a résztvevők folytassák ezeket az erőfeszítéseket” − áll a dokumentumban.
Júliusban Oroszország, Törökország, Ukrajna és az ENSZ képviselői megállapodtak az ukrán gabonaexportról. A megállapodás november 19-én jár le. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben azonban arról beszélt, hogy a Nyugat az ukrán gabona nagy részét saját államaiba exportálja, nem pedig a rászoruló afrikai országokba.
A G20-országok a záródokumentum szerint elkötelezettek a mezőgazdasági termékek nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kereskedelmének biztosítása mellett, és ellenzik az élelmiszer- és műtrágyaexportra vonatkozó olyan tilalmak és korlátozások bevezetését, amelyek nincsenek összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival.
Ugyanakkor a G20-ak tagjai − amint azt a dokumentumban megjegyzik − minden országot felszólítottak, hogy segítsenek az élelmiszerválság által leginkább sújtott államoknak.
Megígérjük, hogy sürgős lépéseket teszünk az éhezés felszámolása és a fejlődő országok megsegítése érdekében. Élelmiszer-ellátási láncokat kell létrehozni, és fel kell gyorsítani a fenntartható mezőgazdaságra való átállást
− áll a dokumentumban.
A G20-országok elkötelezettek a globális energiaszegénység elleni küzdelem és az energiapiacok stabilitásának biztosítása mellett. A G20-országok vállalták, hogy az energiaellátási láncok megerősítésével és az energiadiverzifikációval felgyorsítják az alternatív energiaforrásokra való átállást, valamint teljesítik az éghajlati célokat.
Korrupció
A G20-ak megerősítették továbbá a korrupcióval szembeni zéró tolerancia iránti elkötelezettségüket.
Továbbra is példamutatóan fogunk vezetni azáltal, hogy megerősítjük és végrehajtjuk a korrupcióellenes erőfeszítésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásainkat és kötelezettségeinket, többek között jogilag kötelező erejű eszközök révén
− olvasható a nyilatkozatban.
A közlemény szerint a G20-országok hangsúlyozták az átláthatóság és az elszámoltathatóság fontosságát mind az állami, mind a magánszektor számára, valamint az ellenőrzés és a korrupcióellenes oktatás fontos szerepét a korrupció valamennyi formájának megelőzésében és leküzdésében.
A felek felszólítottak minden országot, hogy hatékonyan előzzék meg, tárják fel, vizsgálják ki és büntessék meg a vesztegetést.
A G20-ak továbbra is azon fognak dolgozni, hogy megerősítsék a gazdasági bűnözés elleni nemzetközi együttműködést, beleértve a szervezett bűnözéshez és a pénzmosáshoz kapcsolódó korrupciót is.
Migráció és terrorizmus
A zárónyilatkozatban a vezetők megerősítették az illegális migráció elleni küzdelem fontosságát, ugyanakkor kijelentették: „továbbra is reagálunk a humanitárius szükségletekre és az emberi mozgások alapvető okaira”.
A G20-ak vezetői ezenfelül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fokozott küzdelemre szólítottak fel.
A közlemény szerint a G20-ak támogatni fogják a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) erőfeszítéseit az ilyen fenyegetések elleni küzdelemben.
Felszólítjuk a G20-ak valamennyi résztvevőjét, hogy erősítsék meg az együttműködést a FATF-szabványok elfogadása és hatékony végrehajtása terén
− áll a közleményben.
Dezinformáció és technológia
Fontos a dezinformáció elleni küzdelem és a kibertérben jelentkező fenyegetések elhárítása − állapították meg a vezetők. A G20-ak ugyanakkor „elkötelezettek az adatok szabad áramlásának további biztosítása mellett”.
A tagok úgy vélik, hogy a koronavírus-járvány felgyorsította a digitális gazdaság átalakulását. Azt is elismerték, hogy „a digitális befogadáshoz és a digitális átalakuláshoz hozzáférhető, jó minőségű internetkapcsolatra van szükség a digitális gazdaságba vetett bizalom növeléséhez”. Elkötelezettek tehát az innovatív módszerek és technológiák mezőgazdasági bevezetésének támogatása mellett is.
A csúcstalálkozó résztvevői jelezték, hogy támogatni fogják a mezőgazdasági kutatásba való felelősségteljes beruházást és a bizonyítékokon alapuló tudományos megközelítéseket.
A dokumentum szerint a G20-országok ösztönözni fogják a nemzetközi együttműködést a digitális technológiák használatának növelése és a digitális gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében.
Megjegyzik továbbá, hogy az államok továbbra is a határokon átnyúló kifizetések kiterjesztésén kívánnak dolgozni.
Felszólítjuk az országok központi bankjait és kormányzati szerveit, valamint pénzügyi és fizetési szervezeteiket, hogy folytassák a határokon átnyúló fizetési rendszer javítását célzó kezdeményezésekkel kapcsolatos együttműködést
− írja a nyilatkozat.
Covid−19-vakcinák
A tanácskozáson kiemelt figyelmet kaptak a koronavírus elleni vakcinák is. Szerintük fontos lenne a vakcinákhoz való egyetemes hozzáférés, ennek érdekében támogatják a készítmények közös fejlesztését.
Az országok hangsúlyozták a helyi és regionális termelési kapacitás megerősítésének szükségességét annak érdekében, hogy világszerte javuljon a gyógyszerekhez való hozzáférés, különösen a fejlődő országokban. Fontosnak nevezték továbbá a kutatás állami és magánfinanszírozásának megosztását.
A G20-ak emellett nemzetközi párbeszédet szorgalmaznak a szilárd globális digitális egészségügyi hálózatok létrehozásáról a jövőbeli világjárványok megelőzésére és az azokra való reagálásra irányuló erőfeszítések részeként.
(Borítókép: A G20 tagországainak vezetői Nusa Duában 2022. november 16. Fotó: SAUL LOEB / AFP)