Ez volt az első személyes találkozó a két vezető között, amióta Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke. Igaz, alelnökként öt évvel ezelőtt már találkoztak a davosi világgazdasági fórumon. A mostani legfelső szintű egyeztetésre a Bali szigetén rendezett G20-as rendezvény adott alkalmat.
A kétoldalú tárgyaláson Biden mellett jelen volt külügyminisztere, Antony Blinken és a pénzügyminiszter, Janet Yellen is. Ugyancsak ott ült a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan, valamint a pekingi amerikai nagykövet is. Hszi elnök mellett foglalt helyet kabinetfőnöke, Ting Hszu-hszien, egyik leghűségesebb támogatója, aki az októberi pártkongresszuson került be a politbüró Állandó Bizottságába mint annak legfiatalabb, hatvanéves tagja. Ugyancsak jelen volt He Li-feng, aki szintén Hszi elnök egyik legszorosabb munkatársa, és ugyancsak múlt hónapban választották be a KKP Politikai Bizottságába.
Miután Hszi elnök megszilárdította hatalmát a Kínai Kommunista Párt októberi kongresszusán – ahol a bevett gyakorlattól eltérően harmadszor is őt választották a párt főtitkárává –, gyakorlatilag Mao Ce-tung pártalapító óta az egyik legnagyobb hatalmú vezető lett. Joe Biden pedig azután kezdett ázsiai körutat, hogy múlt héten pártja, a demokraták az előrejelzésekre rácáfolva sokkal jobban szerepeltek a félidős választásokon. Úgy tűnik, megtartják a szenátust, és csak minimális előnnyel uralják majd a republikánusok a kongresszust.
A tárgyalások elején még jelen lehetett a sajtó. Rövid üdvözlő beszédében a kínai vezető hangsúlyozta:
jelenleg a két ország kapcsolatai nem olyanok, mint amilyet népeink és a nemzetközi közösség elvárna tőlünk. A két nagy ország vezetőjeként ki kell jelölnünk a helyes irányt. Meg kell találnunk a helyes irányt a jövőbeli kétoldalú kapcsolatok számára, és magasabb szintre kell emelnünk ezeket a kapcsolatokat.
Biden is egyetértett azzal, hogy a személyes találkozókat semmi sem helyettesítheti, majd hozzátette:
elkötelezett vagyok amellett, hogy nyitva tartsuk a kommunikációs csatornákat a legfelső szinten éppúgy, mint kormányzati szinten. Nemzeteink vezetőjeként felelősségünk van abban, hogy megmutassuk, Kína és az USA képes rendezni nézeteltéréseit, megakadályozni, hogy a versengés konfliktusközeli helyzetet eredményezzen, és megtalálni, miként tudunk közösen megoldani sürgős, globális problémákat.
A tárgyaláson nem írtak alá semmiféle megállapodást vagy közös közleményt, már az is óriási siker, hogy egyáltalán létrejött, és ez a lépés megakadályozhatja a kétoldalú kapcsolatok további erodálását. Érdekesség, hogy a két elnök kivételével mindenki maszkot viselt a megbeszélések idején.
A tervezett két óra helyett végül három és fél órán át beszélték végig a legégetőbb kérdéseket. Biden a félidős választások eddigi eredményeivel kezdte sajtótájékoztatóját, amely szerinte a demokraták számára kedvezően alakult, és megmutatta, hogy az amerikaiak nem nyitottak a szélsőségekre, inkább stabilitást és biztonságot szeretnének.
Szólt ázsiai látogatásának helyszíneiről, Egyiptomról és Kambodzsáról is, felemlítve, hogy milyen súlyos globális problémák megoldására kell még koncentrálniuk, amelyben az USA szövetségesei, például a G20-államok továbbra is partnerek. Biden elnök elmondta: Hszi elnök értésére adta, hogy az USA a jövőben is erőteljesen versenyezni fog Kínával, de arra nagyon ügyelve, hogy ez ne fajuljon konfliktussá.
Az amerikai elnök az ukrajnai háború kapcsán elmondta: egyetértettek abban, hogy ellenzik a nukleáris fegyverek bevetését, és ennek lehetőségével még fenyegetőzni sem lenne szabad. Érintették Tajvan kérdését is, ahol az amerikai elnök bírálta Peking kényszerítő és agresszív lépéseit Tajvannal szemben. Ugyanakkor megerősítette, hogy Washington Egy Kína politikája nem változott, viszont a Tajvani-szoros kapcsán felmerülő nézeteltéréseket tárgyalásos úton kell rendezni. Joe Biden ugyancsak felhozta a a kisebbségekkel szembeni kínai bánásmódot is.
Eredménynek talán az tekinthető, hogy a két vezető megállapodott: a mostani egyeztetést követően Antony Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan a kínai fővárosba látogat. Megegyeztek abban is, hogy a folyamatos kommunikáció érdekében a miniszteri szintű egyeztetések is gyakoribbak lesznek.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy lesz-e új hidegháború, az amerikai elnök azt mondta:
egészen biztos vagyok abban, hogy nem lesz hidegháború, és Kína nem próbálja meg lerohanni Tajvant.
Arra a kérdésre, hogy miként értékeli Herszon visszafoglalását Ukrajnában, Biden azt mondta, fontos tett volt. Télen ugyan a dolgok lelassulnak, de ennek ellenére is biztos, hogy az oroszok nem tudják elfoglalni Ukrajnát. Szóba került még Észak-Korea és a rakétateszt-kísérletek is, illetve az, hogy Peking képes-e kordában tartani Phenjant. Biden elnök szerint nem biztos, hogy erre Kína képes, de legalább arra kellene törekednie, hogy az atomkísérleteket megakadályozza.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai [b] és Joe Biden amerikai elnök kétoldalú találkozója a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozója előtt az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen 2022. november 14-én. Fotó: Alex Brandon / AP / MTI)