Mint arról beszámoltunk, kedd este rakéta csapódott be Lengyelország területére, az ukrán határtól néhány kilométerre fekvő Przewodównál. Ennek következtében két ember meghalt, és a támadás után több ország kormánya (köztük Magyarországé is) rendkívüli védelmi ülést hívott össze.
A hivatalos közlésekből eddig annyi látszik, hogy egy orosz gyártmányú, de nem Oroszországból érkező rakéta csapódott be a lengyel–ukrán határ közelében. Névtelenséget kérő amerikai tisztviselők mindeközben azt mondták, hogy egy ukrán légvédelmi rakétáról lehet szó. Később maga Biden elnök is úgy fogalmazott a G20-as csúcstalálkozón, hogy a rakéta röppályáját figyelembe véve nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték volna ki.
Az Index megkeresett katonai szakértőket is, akik azonban nem akarták kommentálni az eseményt, mondván, kevés konkrétum áll csak rendelkezésre, és ezek alapján felelőtlenség lenne bármit határozottan kijelenteni. Biztonságpolitikai szakértők pedig azt valószínűsítik, hogy
az incidenst nem értékelik támadásként
és nem léptetik érvénybe a NATO 5. cikkelyét, amely kimondja, hogy ha az egyik tagállamot egyértelmű támadás éri, akkor a katonai tömb egységesen siet a megtámadott védelmére.
Kis-Benedek József úgy látja, hogy az incidens nem befolyásolja az eddigi háborús helyzetet, de valószínűleg a határ menti lövöldözésekre jobban odafigyelnek, azonban mindez nem hat ki a katonai hadműveletekre.
Egyelőre nem teljesen világos, hogy a NATO-alapszerződés 4-es cikkelyére hivatkozva tárgyalják az incidenst a tagállamok nagykövetei, vagy csak sima megbeszélés lesz. Azt tudjuk, hogy Varsó kérte a 4-es cikkely alkalmazását, és emiatt valószínűleg az Észak-atlanti Szerződés Tanácsa alkalmazza is. Ez azt jelenti, hogy a tagországok konzultálnak majd egymással, és kikérik egymás véleményét, de ennél többre nem számít a szakértő.
Ha megállapítják esetleg azt, hogy mindez műszaki probléma miatt történt, akkor vizsgálni kell a technikát. Úgy tudjuk, hogy SZ–300-as légvédelmi rakéta csapódott be. Ezt az oroszok gyártják ugyan, de az ukránoknak is van belőle, a lényeg az, hogy ehhez a rendszerhez milyen és mikor gyártott rakétákat használtak, hiszen vélhetően ennek a régi, az 1980-as évekből származó technikának a hibájából következett be az átlövés.
A szakértőt szembesítettük annak pilóta nélküli repülőnek az esetével, amely a tavasszal repült keresztül a magyar légtéren, majd csapódott be horvát területen. Az esemény vizsgálatát azonban titkosították. Kis-Benedek József szerint azért, mert vélhetően voltak hibák, amelyeket magyar oldalon követtek el.
A lengyelországi incidens esetében azért alaposan megfigyelhették azt a területet, egyfelől a NATO-hoz tartozó AWACS gépekkel, másfelől a légvédelmi rendszerekkel, és rögzíteni tudják a mozgásokat, így végül visszavezethető lesz majd az is, hogy pontosan honnan indult a betévedt rakéta.
A szakértő feltételezését erősíti az is, hogy egy katonai tisztviselő elárulta a CNN-nek, hogy a NATO egyik repülőgépe kedden lekövette a rakéta útját a saját radarján. A háború kezdete óta (sőt már azelőtt is) néhány NATO-gép szinte mindig járőrözött az ukrajnai határ közelében, és megfigyelték a területet. A gépen rögzített adatokat – a NATO mellett – Lengyelországnak is továbbították, de azt nem árulták el, honnan indíthatták a rakétát.
A becsapódás helyszínén talált rakétamaradványokból pedig egyértelműen meg lehet állapítani, hogy egy SZ–300-as légvédelmi rakétáról van szó, vagy pedig orosz vadászgépről indított levegő-föld rakétáról.
A kérdésre, hogy ha egy nemzetközi vizsgálat, mint ahogy azt a lengyelek kérik, majd esetleg megállapítja, hogy ez mégiscsak egy orosz levegő-föld rakéta volt, lehet-e az incidenst háborús oknak nyilvánítani, Kis-Benedek József azt mondta: nem értékelik támadásként. Már csak azért sem, mert semmi nem valószínűsíti azt, hogy a határtól néhány kilométerre fekvő mezőgazdasági terület ellen indítsanak rakétatámadást az oroszok.
Nagyon valószínű, hogy egy eltévedt rakétáról van szó, amely műszakilag hibás lehetett. Ha régi volt a rakéta, akkor lehetséges, hogy bizonyos alkatrészei már nem megfelelően működtek, de az sem kizárt, hogy zavarták, megtévesztették – összegzi az eddigi értesüléseket a szakértő.
Következtetésként levonható, hogy Ukrajna légvédelmére nagyobb gondot kell fordítani, és a lengyelek nem véletlenül jelezték már, hogy a légvédelem az eddigieknél szorosabban figyeli a közös határokat.
(Borítókép: Artur Widak / Anadolu Agency / Getty Images)