Az utóbbi órákban a világ vezető politikusai újabb részleteket árultak el a lengyelországi Przewodówban történt incidensről. Joe Biden amerikai elnök arról tájékoztatta partnereit, hogy a lengyel területre zuhant rakéta egy ukrán légvédelmi rakéta volt – jelentette a Reuters egy NATO-forrásra hivatkozva.
Mint arról beszámoltunk, kedd este rakéta csapódott be Lengyelország területére, az ukrán határ közelében lévő Przewodównál. Ennek következtében két ember meghalt, és a támadás után több ország kormánya (köztük Magyarországé is) rendkívüli védelmi ülést hívott össze. Az esetről és annak következményeiről Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.
Az ügyben éjjel is zajlottak az események, a legfontosabb fejlemény talán az volt, hogy Lengyelország összehívta a NATO-t a történtek miatt. Mindeközben több vezető politikus is fontos kijelentéseket tett.
Mivel az utóbbi órákban számos új fejlemény történt a rakéta ügyében, ezért röviden összefoglaljuk a fejleményeket:
Joe Biden amerikai elnök szerdán délelőtt arról tájékoztatta szövetségeseit, hogy
a lengyel területre zuhant rakéta egy ukrán légvédelmi rakéta volt
– jelentette a Reuters hírügynökség egy NATO-forrásra hivatkozva.
Az amerikai elnök már korábban is elárult annyit: nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték ki a rakétát, több amerikai tisztviselők pedig már. beszélt arról, hogy az eddigi vizsgálati adatok szerint egy ukrán légvédelmi rakéta zuhanhatott le. Ennek az értesülést erősítette meg most hivatalosan – elsőként – az Egyesült Államok elnöke,
Ludivine Dedonder, Belgium védelmi minisztere azt írta nemrég a Twitteren, hogy az eddigi vizsgálati adatok szerint az ukrán légvédelmi rakéta mellett
más, orosz cirkálórakétákból származó maradványokat is találtak a helyszínen.
Hozzátette: a szakértői vizsgálatok még zajlanak az ügyben.
A belga védelmi miniszter nyilatkozata azért is érdekes, mert ő már nem is egy, hanem több orosz támadórakétáról írt – azon az ukrán légvédelmi rakétán felül, amelyről eddig is tudtunk.
Németország külügyminisztériuma azt közölte szerda délelőtt a Reuters-szel, hogy
a keddi NATO-ülésre nem a NATO 4. cikkely szerint került sor.
Az eddigi sajtótértesülések arról szóltak, hogy Lengyelország a cikkelyre hivatkozva hívta össze az ülést (maguk a lengyelek viszont csak annyit mondtak erről még kedd este, hogy fontolgatják a 4. cikkely szerinti tanácskozás összehívását).
A kérdés vélhetően azért került le napirendről, mert kiderült, hogy nem orosz provokációról vagy csapásról volt szó a keddi rakétabecsapódásnál. Ettől függetlenül a NATO-tagországok képviselői összeültek szerda délelőtt, és többek közt arról is tárgyaltak, hogy miként erősíthetnék a (saját) légvédelmüket az ukrán határ közelében.
Fel kell tárni a lengyelországi rakétabecsapódás ügyét és nyilvánosságra kell hozni az adatokat - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a Welt német hírtelevíziónak. A kancellár a G20-csoport indonéziai csúcstalálkozója után adott interjúban a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán történt keddi robbanásról kiemelte: aggasztó, hogy "a mi területünkön" - a NATO területén - is pusztítást okoznak fegyverek, amelyeket az Oroszország Ukrajna elleni háborújában vetnek be.
A csúcstalálkozón részt vevő NATO-tagországi vezetők külön megbeszélést is tartottak az ügyről, és ez az egyeztetés tovább folytatódik a NATO-nagykövetek szintjén - mondta Olaf Scholz. Aláhúzta:
először alaposan ki kell vizsgálni az esetet, és majd csak utána lehet kell megmondani, hogy "milyen rakéta volt, kitől származik és milyen következtetéseket kell levonnunk".
A német álláspont szerint az is fontos, hogy nyilvánosságra hozzanak minden tényt és információt. Az viszont "teljesen világos, hogy akárkié is volt a rakéta és akármi is volt a becsapódás oka, az egész elképzelhetetlen lett volna Oroszország Ukrajna elleni háborúja nélkül", és az ukrajnai polgárok mindennapi életéhez szükséges infrastruktúra, köztük az áram, a víz és a távhő biztosításához szükséges hálózatok elleni "erőteljes légitámadások" nélkül - mutatott rá a német kancellár.
Andrzej Duda lengyel elnök szerdán kora délután azt írta: semmilyen jel nem mutat arra, hogy Lengyelország ellen irányuló rakétacsapásról lenne szó.
Hozzátette: az már biztos, hogy egy orosz gyártmányú SZ-300-as rakéta csapódott be, de nem valószínű, hogy az oroszok lőtték ki. Ezzel szemben a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez egy ukrán légvédelmi rakéta volt, amely „szerencsétlen módon” Lengyelországban ért földet – írta.
Az amerikai elnököt a G20-ak indonéziai találkozóján is kérdezték a Lengyelországban történtekről, és arról, hogy a rakétát Oroszországból lőtték-e ki. Joe Biden erre azt mondta: nem szeretne a hivatalos vizsgálatok lezárulta előtt semmilyen kijelentést tenni az esetről, de számos jel arra mutat, hogy ez a feltételezés nem valószínű.
A rakéta röppályáját figyelembe véve nem valószínű hogy Oroszországból lőtték volna ki
– fogalmazott az amerikai elnök.
Az amerikai elnök azt is közölte a sajtóval: minden segítséget megadnak Varsónak a vizsgálat lefolytatásához, és annak lezárulta után döntenek arról, mit lépnek.
A The Guardian számolt be arról, hogy elemzőik a rakéta maradványairól készült fotók alapján – amelyeket a lengyel katasztrófavédelem tett közzé – azt feltételezik, hogy a becsapódott rakéta (vagy ha kettő is volt belőlük, akkor legalább az egyik) egy ukrán légvédelmi rakéta volt.
A legtöbben azt valószínűsítik, hogy az Sz–300-as rakétavédelmi rendszer rakétájáról van szó (magát a rakétarendszert Oroszország és Ukrajna egyaránt használja). Az egyik, az ukrajnai háborút követő elemzőoldal viszont azt írta, hogy a maradványok feltételezhetően egy ukrán légvédelmi rakétához tartoztak. Posztjukban azt is közzétették, hogy pontosan minek a maradványai is láthatók gyanújuk szerint a Lengyelországban készült képeken.
Három – névtelenséget kérő – amerikai tisztviselő azt mondta az Associated Press hírügynökségnek:
AZ ELŐZETES VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ARRA MUTATNAK, HOGY VALÓBAN EGY UKRÁN LÉGVÉDELMI RAKÉTA CSAPÓDOTT BE LENGYELORSZÁGBAN.
Hozzátették: a rakétát az ukránok egy orosz cirkálórakéta ellen lőhették ki, annak a rakétazápornak a közepette, amely az országra zúdult kedden.
Külföldi szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy Przewodówtól pár kilométerre, a határ ukrán oldalán fontos stratégiai célpont található:
A DOBROTVIRI HŐERŐMŰ.
Tekintve, hogy az orosz stratégia az utóbbi hetekben az ukrán energetikai infrastruktúra megsemmisítése miatt hajtott végre rakétacsapásokat, nincs kizárva az, hogy a keddi csapásban is megcélozták az oroszok ezt az erőművet (Frissítés: a Visegrad24 szerint ukrán források azóta azt is megerősítették, hogy az erőmű nemcsak hogy célpont volt, hanem találat is érte a keddi támadásban).
Érdekesség az is, hogy a lengyel település kicsivel több, mint 100 kilométerre van a belorusz határtól (és a Nyugat-Belaruszból Ukrajna bizonyos részeire kilőtt rakéták elméletileg még át is haladhatnak Przewodów felett).
Mindeközben a CNN-nek egy katonai tisztviselő elárulta, hogy a NATO egyik katonai repülőgépe kedden lekövette a rakéta útját a radarján. Mindez abból a szempontból nem meglepő, hogy a háború kezdete óta (sőt már az azelőtt is) néhány NATO-gép szinte mindig járőrözött az ukrajnai határ közelében, és megfigyelték az ottani történéseket.
A tisztviselő azt mondta, hogy a gép által rögzített adatokat a NATO mellett Lengyelországnak is továbbították. Azt viszont nem árulta el, hogy szerintük honnan indíthatták a rakétát, vagy kik lőhették ki a rakétát.
A NATO egyik szóvivője a CNN-nek megerősítette, hogy szerdán, Brüsszelben, Jens Stoltenberg főtitkár elnökletével rendkívüli ülésen tárgyalják ki az incidenst a tagországok NATO-nagykövetei.
Jens Stoltenberg egy rövid nyilatkozatot is közzétett az éjjel, és – az MTI közlése szerint – azt mondta: a NATO figyelemmel kíséri a fejleményeket és egyeztet a szövetséges tagországokkal az incidensről. Hozzátette azt is, hogy részvétét fejezte ki a lengyel elnöknek, és hangsúlyozta: fontos, hogy az incidens minden részletére fény derüljön.
Kedd éjjel több vezető politikus is telefonon tárgyalt a történtekről. Joe Biden amerikai elnök a lengyel elnökkel beszélt, miközben külügyminisztere a lengyel külügy tárcavezetőjével, az Egyesült Államok vezérkari főnöke pedig ukrán és lengyel kollégáival telefonált.
A lengyel elnökkel tárgyalt még Emmanuel Macron francia államfő, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Az Európai Unió részéről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke „megdöbbentőnek” nevezte a történteket, és közölte, hogy Lengyelország mellett állnak a tragédia után. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén aggasztónak nevezte a fejleményeket, és azt ígérte, hogy kapcsolatban maradnak a szövetségeseikkel.
(Borítókép: Füst száll fel a lengyelországi Nowosiolkiból, az ukrán határ közelében 2022. november 15-én. Fotó: Reuters)