Reagált az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma a holland bíróság ítéletére, amely szerint életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték azt a négy férfit, akiknek köze volt a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépének lelövéséhez. Oroszország szerint „a hollandiai pernek minden esélye megvan arra, hogy a bírósági eljárások történetének egyik legbotrányosabbja legyen, a furcsaságok, ellentmondások és kétes vádérvek széles listájával, amelyek az ítélet alapját képezték”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a holland bíróság ítélete alapján a kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzése alatt álló területen található Pervomajszk település mellől orosz gyártmányú, a Buk típusú légvédelmi rendszer rakétájával lőtték le nyolc évvel ezelőtt a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét.
A bíró a támadást „összehangolt katonai akciónak nevezte”, és kiemelte: a katasztrófa előkészítésében és végrehajtásában részt vevők közül többen orosz állampolgárságúak voltak, valamint korábban az orosz fegyveres erők kötelékébe tartoztak. A négy vádlott nem volt jelen sem a tárgyalásokon, sem az ítélethirdetésen. Az illetékes holland bíróság pedig távollétükben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Igor Girkint, Szergej Dubinszkijt és Oleg Pulatovt, valamint az ukrán származású oroszbarát Leonyid Harcsenkót.
Az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma november 17-én kora este közleményben reagált a holland bíróság ítéletére, miszerint életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek három férfit, akiknek közük volt a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépének lelövéséhez.
Szerintük „mind a tárgyalás lefolyása, mind pedig annak kimenetele azt mutatja, hogy politikai megrendelésen alapult, hogy megerősítse azt a Hága és a Közös Nyomozócsoport munkatársai által támogatott verziót, miszerint Oroszországnak köze volt a tragédiához”. Úgy vélik:
a holland ügyészség mindent megtett annak érdekében, hogy az ügyet másképp mutassák be, a bíróság pedig csupán a statisztaszerepet kapta, és az volt a feladata, hogy a vonatkozó bizonyítékokat beillessze az ítéletbe, és figyelmen kívül hagyja az ennek ellentmondó tényeket.
Azt írták, „a döntés meghozatalakor a bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a holland ügyészség minden következtetése névtelen tanúk vallomásán alapult, akiknek személyazonosságát titkosították, valamint kétes információkon és egy érdekelt fél (Ukrán Biztonsági Szolgálat) által szolgáltatott anyagokon, amelyet többször hamis és ellentmondásos információk közlésével vádoltak”.
Emellett nem vették figyelembe a védelem azon érvelését, miszerint nem volt meggyőző bizonyíték arra, hogy az MH17-es járatot egy orosz eredetű Buk-rakétavető lőtte le. Csak azokat az anyagokat választották ki elemzésre, amelyek a Hága által előírt változatot hivatottak megerősíteni. Nem vették figyelembe az orosz védelmi minisztérium által titkosítás alól feloldott dokumentumokat, amelyek a rakéta Ukrajnának történő átadására utalnak, amelynek sorozatszáma megegyezik a baleset helyszínén talált roncsokon találtakkal
– emelték ki.
Az orosz külügyminisztérium közleményében úgy fogalmaz: „A holland bíróság azt sem volt hajlandó részletesen megvizsgálni, honnan indították a rakétát, és egyszerűen figyelmen kívül hagytak minden olyan tényt, amely arra utalt, hogy a kilövést az ukrán fegyveres erők katonái hajtották végre a Kijev ellenőrzése alatt álló területről”. Továbbá úgy vélik, az anyagokhoz nem csatolták az orosz radaroktól származó elsődleges nyers anyagokat sem, és az Almaz-Antey konszern által továbbított teljes körű kísérleti jelentéseket és eredményeket, amelyek megerősíthették volna, hogy a rakétát a kijevi hatóságok ellenőrzése alatt álló területről indították.
Kiemelik:
Ukrajna maga sem volt hajlandó a bíróság rendelkezésére bocsátani a radaradatokat és a földi repüléskövető szolgáltatásokról készült felvételeket. Sőt, nyomtalanul eltűntek az aznap dolgozó ukrán diszpécserek, akik fényt deríthettek a tragédia körülményeire.
Szerintük „az Egyesült Államokról a baleset napján készült műholdas felvételek némi tisztánlátást nyújthattak volna. Washington azonban kategorikusan elutasította a bírák kérését, hogy hozzák nyilvánosságra ezeket az adatokat, vagy legalábbis különleges feltételek mellett engedélyezzék a hozzáférést hozzájuk”.
Bár tényként ismert, hogy az ukrán fegyveres erők légvédelmi eszközei az úgynevezett terrorellenes műveleti zónában állomásoztak, köztük a Bukasok, amelyek harcképes állapotban voltak, radarjaik aktiválva voltak, és legénységük célkereső és -követő műveleteket gyakoroltak
– fogalmaztak a közleményben.
Az orosz külügyminisztérium szerint „a hollandiai pernek minden esélye megvan arra, hogy a bírósági eljárások történetének egyik legbotrányosabbja legyen, a furcsaságok, ellentmondások és kétes vádérvek széles listájával, amelyek az ítélet alapját képezték”.
Ami különösen figyelemreméltó, hogy a bűnös ítélet csak azokat érintette, akiknek az érdekeit nem ügyvédek képviselték. A bíróság nem tudta megcáfolni O. Pulatov védekezésének érveit, és kénytelen volt felmenteni őt. Mélységesen sajnáljuk, hogy a hágai kerületi bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit a jelenlegi politikai helyzet javára, és ezzel súlyos csapást mért az egész holland igazságszolgáltatási rendszer hírnevére
– írták végezetül a közleményben.
(Borítókép: A repülőgép roncsai 2014. július 17-én. Fotó: Pierre Crom / Getty Images)