Alekszandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök nem jutott egyezségre a mai rendkívüli brüsszeli találkozón, ez tovább fokozhatja a feszültséget – hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.
A főképviselő hétfőn Brüsszelben megbeszélést folytatott Szerbia és Koszovó vezetőjével a feszültségek enyhítése érdekében, ami a koszovói szerbek által használt rendszámtáblák körüli vita miatt éleződött ki ismét.
A koszovói szerb kisebbség tagjai november első hetében úgy döntöttek, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. A koszovói hatóságok aznap éjféltől bírságot szabnak ki azokra, akik nem hajlandók lecserélni rendszámtábláikat.
Borrell elmondta: alig három hónap telt el a legutóbbi rendkívüli, Szerbia és Koszovó közti tanácskozás óta, de a rendszámtáblák körül kialakult vita tovább súlyosbodott: 600 szerb koszovói rendőr szerelt le, és a helyi közigazgatás munkatársai is felmondtak.
Kevesebb mint ötven koszovói albán rendőr vezeti az észak-koszovói őrsöket, ez nagyon veszélyes biztonsági kockázatot jelent egy amúgy is igen instabil helyzetben
– jelentette ki.
Josep Borrell szerint a két fél többórás vita után sem tudott kiegyezni, „mindkettőjüket teljes felelősség terheli a mai tárgyalások kudarcáért és azért, ha ezt követően fokozódnak a feszültségek és az erőszak”.
A főképviselő hozzátette, hogy hétfőn javaslatot terjesztett elő, amely által elkerülhetővé vált volna a feszültségek további fokozódása. Az ajánlatot a szerb elnök elfogadta, a koszovói miniszterelnök azonban nemet mondott rá. „Ez Koszovó részéről negatív politikai üzenet közvetít” – tette hozzá.
Azt is nyomatékosította, hogy az EU elvárja, hogy Koszovó haladéktalanul függessze fel az észak-koszovói járművek átregisztrálásával kapcsolatos további lépéseket, Szerbia pedig szakítsa meg a koszovói városok nevével ellátott új rendszámtáblák kiadását.
Ezt a kérést mindkét félnek végre kell hajtania, így időt nyernek arra, hogy fenntarthatóbb megoldást találjanak a feszültségek enyhítése végett
– szögezte le. Véleménye szerint a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása még nem valósult meg, pedig az oldaná meg az ilyen súlyos válságok kialakulását. „Szerbia és Koszovó vezetőitől arra számítunk, hogy hajlandóságot mutatnak a kiegyezésre, és amennyiben az EU-hoz való csatlakozás a céljuk, elvárjuk, hogy ennek megfelelően viselkedjenek” – jelentette ki.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Szerbia azóta sem hajlandó elismerni.