A németek többsége nem szeretné, ha Angela Merkel visszatérne a hivatalába – ez derült ki egy évvel a volt német kancellár távozása után egy felmérésből.
Honfitársainak egyértelmű többsége nem akarja kancellárként viszontlátni Angela Merkelt – állapította meg a Funke médiacsoport megbízásából készült közvélemény-kutatás alapján a Civey Intézet.
A megkérdezettek mintegy 71 százaléka azt mondta: nem szeretné, hogy a veterán politikus, aki a tavalyi választások után 16 év kancellárság után lemondott, ismét hivatalba lépjen.
Ugyanakkor a válaszadók csaknem 43 százaléka úgy véli: Merkel jobb munkát végzett utódjánál, Olaf Scholz jelenlegi kancellárnál.
Ebben a kérdésben azonban megoszlanak a vélemények: 41 százalék épp az ellenkezőjét gondolja, szerintük Scholz a jobb. A válaszadók 16 százaléka bizonytalan a kérdésben – idézte a közvélemény-kutatás eredményét a Focus.
Angela Merkel egyébként Németország keleti részén népszerűbb, mint az ország nyugati részén. A felmérés szerint keleten a megkérdezettek 52 százaléka jobbnak tartja a leköszönt kancellárt a jelenleginél, míg az ország nyugati részén csak a megkérdezettek 42 százaléka nyilatkozott így.
A Civey Intézet november végén készült felmérése során valamivel több mint ötezer állampolgárt faggatott ki – írta a Deutsche Welle.
Angela Merkel egyébként már 2018-ban, a hesseni gyenge választási eredmények után – pártja akkor tizenegy pontot veszített támogatottságából – belengette, hogy távozik a kereszténydemokraták, a CDU pártelnöki tisztségéről, ugyanakkor világossá tette, hogy a kancellári tisztséget a következő parlamenti választásokig megtartja.
Azt is közölte négy éve: legkésőbb 2021 ősze után végleg visszavonul a nagypolitikából, és képviselői helyét sem kívánja megtartani a Bundestagban.
Tavaly ősszel a szavazatok több mint negyedével a Scholz vezette szociáldemokraták nyertek. Évek óta nem könyveltek el ilyen jó választási szereplést.
Ezzel párhuzamosan a voksok csupán 24 százalékát szerezték meg a kereszténydemokraták, ami az utolsó 16 évben rekordgyenge eredménynek számít.
Merkel valóban elköszönt a politikától. Hónapokig tartó koalíciós egyeztetések után Olaf Scholz költözött a helyére.
Távozása előtt, tavaly októberben óvatosságra intette az Európai Bizottságot, mielőtt a testület megvonná az uniós forrásokat Lengyelországtól és Magyarországtól.
Angela Merkel az uniós jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy hosszú tárgyalások eredményeként jött létre Németország elnöklete alatt az Európai Tanácsban, és minden oldalról kompromisszumkészséget igényelt.
Mint mondta: ennek részeként Lengyelországnak és Magyarországnak megvan a joga ahhoz is, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon, kiderítendő, hogy a direktíva összhangban áll-e az európai joggal.
A leköszönő német kancellár – a nemzet gondos anyjaként – utolsó videóüzenetében tavaly decemberben arra szólította fel Németország lakóit, hogy vegyék komolyan a koronavírust, és oltassák be magukat.
A negyedik hullám közepén vagyunk, a helyzet nagyon komoly, az ország egyes részein pedig drámainak nevezhető – figyelmeztetett akkor Merkel, hozzátéve, minden oltás számít.
Ekkor már – irodavezetőjével együtt – javában készült politikai pályafutásának felidézésére.
A könyv megírására két-három évet szántak.
Az 1992 óta Angela Merkel irodavezetőjeként dolgozó Brigitte Baumann a Der Spiegel című német hírmagazinnak elmondta, hogy már elő is készítette a legfontosabb mappákat. A volt kancellár „nem kívánja az egész életét elmesélni”, hanem „a legfontosabb politikai döntéseit akarja megmagyarázni saját szavaival, az életútjára támaszkodva” – mondta a Der Spiegel hírportálon közölt összeállításban Baumann, aki Eva Christiansen médiatanácsadó mellett Angela Merkel legfontosabb munkatársa volt pártpolitikusi, miniszteri és 16 év után véget érő kancellári pályafutása idején.
A kötet középpontjában a Merkel-korszak nagy krízisei – a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság, a 2015-ös európai migrációs válság és a csaknem két évig tartó koronavírus-világjárvány – állnak majd.
Idén januárban az ENSZ-ben ajánlottak fel számára tanácsadói tisztségeket, de a választ nem kapkodta el.
A volt német kancellár a minap megvédte a háború előtt képviselt, Oroszországgal kapcsolatos politikáját. Azt mondta, elfogyott az ereje ahhoz, hogy jobb belátásra bírja Vlagyimir Putyint.
Tavaly nyáron még megpróbált megszervezni egy találkozót az orosz államfő, valamint Emmanuel Macron francia elnök részvételével, de a felek nem mutattak hajlandóságot erre.
Nem volt kellő politikai tekintélyem ahhoz, hogy elérjem az akaratomat. Mindenki tudta, hogy ősszel távozom a hivatalomból, és így is kezeltek
– nyilatkozta.
Angela Merkel tavaly augusztusban még meglátogatta Moszkvában Putyint, de beszélgetésük után egyértelművé vált számára, hogy az orosz elnök nem hallgat rá, mert neki „csak a hatalom számít”.
(Borítókép: Angela Merkel 2014. augusztus 28-án Berlinben. Fotó: Jochen Zick / Pool / Getty Images)