Twitteren üzent a magyar miniszterelnök finn kollégájának, miután Sanna Marin egy interjúban arról beszélt: tisztázni akarja Orbán Viktorral, hogy összefüggésben van-e a NATO-csatlakozás jóváhagyásának késleltetése a Magyarországnak járó EU-s pénzek befagyasztásával. A magyar kormányfő szerint igaz barátok között nincs szükség tisztázásra.
Sanna Marin finn miniszterelnök a YLE közszolgálati rádiónak adott interjúban azt mondta, ha találkozik Orbán Viktorral, tisztázni akarja, hogy a NATO-csatlakozás jóváhagyásának késleltetése összefüggésben van-e azzal, hogy az Európai Bizottság befagyasztaná a Magyarországnak járó, 7,5 milliárd eurós uniós támogatást. A magyar miniszterelnök erre a kijelentése reagált most Twitteren.
Igaz barátok között nincs szükség tisztázásra, Magyarország soha nem kötött és nem is fog más ügyeket kötni az EU-s támogatásokhoz. Ugyanez igaz többek között Finnország NATO-csatlakozására is. A magyar kormány támogatja a csatlakozást, és az Országgyűlés napirendre fogja tűzni a ratifikációt, amint megkezdődik a 2023-as ülésszak
– fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő korábban az V4-ek kassai csúcstalálkozóján azt mondta, Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. Elmondása szerint „a svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást”.
Mint megírtuk, az orosz–ukrán háború kezdete után Svédország és Finnország is kérte csatlakozását a NATO-hoz, ennek jóváhagyásához valamennyi tagállam ratifikációja szükséges.
A listáról már csak a magyar és a török parlament jóváhagyása hiányzik. Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban arról beszélt: amíg a két ország nem teljesíti a korábban tett vállalásait a „terrorizmus elleni küzdelem” és a fegyverexport területén, addig nem fogják jóváhagyni a csatlakozást.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén kifejtette: az elsődleges feladat az volt, hogy az Országgyűlés azokat a jogszabályokat fogadja el, amelyek az Európai Bizottsággal való megállapodásnak megfelelően tett vállalásokat tartalmazták, a NATO-csatlakozási kérelmekről pedig még az őszi ülésszak során tárgyalhatnak. Novemberben úgy fogalmazott, hogy a magyar parlament előbb ratifikálja a kérelmeket, mint a török.
(Borítókép: Orbán Viktor 2022. július 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)