Egyes kijevi szupermarketek, bevásárlóközpontok és piacok akkor is üzemelni fognak, ha teljes áramszünet lesz – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegram-csatornáján. 

Az ellenség ravasz. Továbbra is támadásokat fog intézni a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen. A fővárosi vállalkozások és hatóságok mindenféle forgatókönyvre felkészültek, beleértve a legrosszabbat is

– írta a bejegyzésben. A főváros polgármestere közzétette a nyitva tartó bevásárlóközpontok listáját, arra szólítva fel a lakosságot, hogy mentsék el arra az esetre, ha később nem lenne áram – írja a The New Voice of Ukraine. 

Egy csoport megpróbálta ellopni Banksy graffitiművész ukrajnai falfestményét úgy, hogy a fal háborúban megsérült egy részét kivágta, ahová a képet festették.

A csoportnak sikerült levágnia egy deszkából és vakolatból álló részt, amelyen egy gázálarcot és köpenyt viselő nő látható, aki egy tűzoltó készüléket tart a kezében egy felperzselt épület oldalán.

A Kijev melletti Hosztomel városában azonban a helyszínen kiszúrták őket, és a faldarabot visszaszerezték – közölte pénteken Olekszij Kuleba kijevi kormányzó. A kép még ép volt, és a rendőrség védelmébe vette.

„Ezek a képek végül is az ellenség elleni küzdelem szimbólumai. Mindent megteszünk, hogy megőrizzük ezeket az utcai művészeti alkotásokat, mint győzelmünk jelképét” – mondta Kuleba a The Guardian szerint.

A jelenleg Lettországon kívül üzemelő Dozsgy TV orosz csatorna alkalmazottainak vissza kell térniük Oroszországba, a tartózkodási engedélyüket pedig vissza kell vonni – írta Artis Pabriks lett védelmi miniszter Twitteren közzétett bejegyzésében. 

A védelmi miniszter azután tette ezt a kijelentést, miután a csatorna egyik munkatársa, Alekszej Korosztelev közölte, hogy a csatorna segíti az Ukrajnában harcoló orosz sereget, bár azt nem részletezte, hogy pontosan hogyan – írja a The New Voice of Ukraine. 

A lett médiaszabályozó hatóság 10 ezer eurós büntetést szabott ki a csatornára. További jogsértések esetén pedig elveszíthetik a műsorszolgáltatási engedélyüket – tették hozzá. 

A Dozsgy TV főszerkesztője, Tikhon Dzjadko határozottan visszautasította, hogy a csatorna bármilyen módon is segítette volna az orosz hadsereget. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra használhatja fel a béketárgyalásokat és egy esetleges tűzszünetet, hogy pótolja a hadserege hiányosságait, mielőtt újabb támadást indítana – figyelmeztetett a brit külügyminiszter.

James Cleverly a Sky News szerint azt mondta, fennáll a veszélye annak, hogy „a tűzszünetet Putyin valójában csak arra használja fel, hogy több katonát képezzen ki, több lőszert állítson elő, és újjáépítse a megrongálódott fegyveres erőit, és felfegyverezze a katonákat”.

James Cleverly, aki a héten részt vett a NATO külügyminisztereinek bukaresti találkozóján, megkérdőjelezte, hogy Putyin valóban jóhiszeműen fog-e tárgyalni. Óvatosságra intett, mondván, 

a lényeg az, hogy nagyon-nagyon óvatosnak kell lennünk, ha a „béketárgyalásokat” – és itt a „béke” szót idézőjelben használom – Vlagyimir Putyin kezdeményezi.

Szerinte ha az oroszok a harcok bármilyen szünetét egyszerűen csak fedezékként használják fel a fegyverkezéshez, akkor az fokozza a bajokat a későbbiekben, hatékonyabb legyen az agresszió következő szakasza akár 12–18 hónappal később.

Ahogy az elmúlt hetekben felerősödtek az Ukrajna áram- és vízellátása elleni orosz rakétacsapások, az életmentő munkát végző sebészek képei világszerte címlapokra kerültek.

Liev Schreiber, az Oscar-díjas Spotlight – Egy nyomozás részletei című filmből és a Színes fátyolból ismert színész már a háború kezdete óta gyűjtött adományokat különböző ukrajnai szervezetek támogatására. A sötétségbe borult kórházakról szóló történetek azonban arra késztették, hogy többet tegyen – írja a Sky News.

Az amerikai színész, akinek nagyapja lengyel-ukrán bevándorló volt, felhívást tett közzé, hogy egymillió dollárt gyűjtsön generátorok vásárlására a rászoruló orvosok megsegítésére, hogy az áramkimaradások folytatódása esetén a fény és a meleg alapvető feltételei mellett folytathassák munkájukat.

Az ukrán férfiak és nők aknamentesítést gyakoroltak az Európai Unió új kiképzési misszióján az ország fegyveres erői számára kínált egyik első katonai gyakorlaton, amely része annak a törekvésnek, hogy a blokk több védelmi kezdeményezést vállaljon, mióta Oroszország háborút indított az unió határainál.

A délnyugat-lengyelországi Brzeg kisváros melletti mezőkön katonák egy csoportja több mint egy hete kap utasításokat az aknamentesítési technikákról és a csapdák hatástalanításáról nemzetközi katonai kiképzőktől, köztük kanadai robbantóktól.

Ők az 1100 katonából álló első kontingens tagjai, akiket a kontinens különböző pontjain képeznek ki – írja a Bloomberg.

A Disney Channel nevű amerikai tévécsatorna helyi változata leállítja az Oroszországban sugárzott műsorait. A cég már értesítette is a partnereit a közelgő változásokról – írja a Meduza.

A Disney december 14-én állítja le végleg a műsorait, a tervek szerint azonban új tévécsatorna kerül a helyére, amely gyerekműsorokat is fog sugározni. 

Több mint ezer ukrán szabadult ki orosz fogságból a háború kezdete óta – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.

Az ukrán elnök szerint Ukrajnának mindenkit vissza kell kapnia, aki orosz fogságba esett.

Oroszország és Ukrajna a háborúban fogolycserék sorozatát szervezte meg.

A legutóbbi pénteken volt, amikor a Sky News szerint a két ország 50 katonát cserélt el.

Ausztráliában limitált kiadású gint dobtak piacra Herszon város felszabadulásának örömére – írja az Ukrinform az ital gyártójának közleménye alapján.

A cég az eladott italokból származó összeget Ukrajna megsegítésére fordítja. Az ital címkéje egy görögdinnyéért nyúló ukrán katonát ábrázol.

A legutóbbi statisztikák szerint az ukrajnai áramszünetek miatt megugrott a bűnözés az országban. Emellett a családon belül elkövetett erőszak száma is megnőtt – írja a Korrespondent. Az energiainfrastruktúra elleni orosz támadások miatt Ukrajnában hetek óta rendszeresek az áramszünetek. Az emberek a hosszan tartó sötétség miatt pedig még jobban figyelnek a biztonságukra.

Egy kijevi lakóépületen például egy figyelmeztető tábla lóg, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenki gondosan zárja be az ajtaját, mert nemrég betörés történt az épületben. 

A bejelentett családon belüli erőszak száma jelentősen megnőtt az áramszünetek óta – hívta fel a figyelmet Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter. Létrehoztak egy állami vonalat, amelyen bejelentést lehet tenni a családon belüli erőszakról – az áramszünetek kezdete óta több ezerrel megugrott a telefonálók száma. Az áldozatok többsége verbális erőszakról számol be. 

A vallásszabadság helyzete miatt az Egyesült Államok felvette az aggodalomra különösen okot adó országok jegyzékére Kubát és Nicaraguát, Vietnamot és Algériát különleges megfigyelés alá helyezte, az orosz Wagner-csoport pedig a vallásszabadságot megsértő szervezetek listájára került – közölte pénteken az amerikai külügyminiszter.

Anthony Blinken közleménye szerint az intézkedések azokra a kormányokra és nem állami szereplőkre vonatkoznak, amelyek megsértik az Egyesült Államok kongresszusa által 1998-ban elfogadott nemzetközi vallásszabadság törvény (International Religious Freedom Act) előírásait, és zaklatnak, fenyegetnek, bebörtönöznek, vagy akár meggyilkolnak egyéneket a hitük miatt.

Az úgynevezett aggodalomra különösen okot adó országok listáján eddig is szerepelt többi között Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Észak-Korea – írta az MTI

A Hetek csoportja és Ausztrália csatlakozott az EU-hoz az orosz olaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjának elfogadásában.

A lépés része a nyugati erőfeszítéseknek, amelyek a globális olajpiac újrarendezésére irányulnak, hogy megakadályozzák az árkiugrásokat és Vlagyimir Putyin elnököt akadályozzák az ukrajnai háború finanszírozásában – írja a Sky News.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a megállapodás segít korlátozni Putyin „illegális ukrajnai háborújának elsődleges bevételi forrását, és egyúttal megőrzi a globális energiaellátás stabilitását”.

A G7-hez tartozik Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Kanada.

Az Institute for the Study of War (ISW) legutóbbi elemzésében azt írta, hogy az orosz elnöknek nem áll szándékában komoly tárgyalásokba kezdeni Ukrajnával, ahogy a béke mielőbbi megteremtése sem prioritás számára. 

Az agytröszt szakértői úgy vélik, hogy Putyin retorikája egyértelműen arra utal, nem gondolja komolyan a tárgyalásokat, a háborúval kapcsolatban pedig határozott elképzelései vannak. 

Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azért beszélnek a tárgyalásokról, hogy megtévesszék a nyugati politikusokat, és azt a benyomást keltsék, hogy Oroszországot rá lehet bírni a tárgyalásokra. Az intézet elemzői szerint a Kreml azt akarja elérni, hogy a Nyugat különböző engedményeket kínáljon fel neki annak reményében, hogy így rábírhatják a tárgyalásra. 

Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 6490 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5612 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség szombaton. 

A beléptetettek közül a rendőrség 200 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hozzátették: az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 22 ember, köztük 6 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Hamarosan megállapodás születhet Európa legnagyobb atomerőművének védelméről – közölte az ENSZ nukleáris felügyelő szerve. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi szerint a megállapodás majdnem elkészült.

Elmondta, hogy „egy olyan javaslat van az asztalon, amely arra irányul, hogy véget vessen annak az ostobaságnak, hogy Európa legnagyobb atomerőművét bombázzák”.

Az atomerőmű jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll, és többször lőtték már, amiért Moszkva és Kijev egymást hibáztatja. A Sky News szerint a lefoglalt orosz dokumentumokból kiderült, hogy Moszkva részben azzal a szándékkal tervezte az ukrán atomerőművek elfoglalását, hogy zsarolja a Nyugatot.

A NAÜ szorgalmazza, hogy az erőmű körül biztonsági zónát hozzanak létre egy esetleges nukleáris baleset elleni védelem érdekében.

Rishi Sunak brit miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök egyetértett abban, hogy a közelgő télen szükség van az ukrán lakosság támogatására – ez áll abban az üzenetben, amelyet a brit kormányfő hivatala adott ki a török vezetővel folytatott pénteki beszélgetése után.

A miniszterelnök a közelmúltban tett kijevi útjáról osztotta meg gondolatait, és egyetértettek abban, hogy fontos az ukránok támogatásának fenntartása a kemény tél előtt álló helyzetben.

Ugyanakkor Sunak megerősítette, hogy támogatja Finnország és Svédország gyors NATO-csatlakozását, és üdvözölte Törökország támogatását a NATO madridi csúcstalálkozóján jóváhagyott csatlakozási tervhez – írja a TASZSZ.

Mindkét vezető üdvözölte az erős partnerséget és az erősödő gazdasági kapcsolatokat az Egyesült Királyság és Törökország között, és az országok közötti kereskedelmi akadályok felszámolására és a beruházások növelésére szólítottak fel.

Megrázó felvételek mutatják az orosz erők által az ukrajnai Harkiv régióban felállított kínzókamra belsejét.

A Pavlo Szusko ukrán politikus által megosztott felvételen a kamra falára karcolt vallási ikonok és egy virágrajz látható.

A felvételen láthatók továbbá az orosz katonák által hátrahagyott törmelékek is, köztük a foglyok fogva tartására szolgáló kötelékek.

Hasonló kamrákat fedeztek fel Ukrajna más felszabadított részein is.

Az Európai Unió oktatóközpontot hozott létre Kijevben, hogy segítse az ukrán fegyveres erők kibertámadás elleni felkészülését – közölte az uniós külügyi szolgálat (EEAS) pénteken.

A közlemény szerint az Európai Békekeretnek nevezett programon belül Ukrajnának nyújtott támogatás részeként az EU az oktatóközpont működéséhez szükséges berendezéseket, különleges számítógépes szoftvereket és hardvereket biztosította. Az Európai Békekeret teszi lehetővé az EU számára, hogy olyan projekteket finanszírozzon, amelyek célja az unión kívüli országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek „katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése”.

A támogatással Ukrajna „kiépítheti és továbbfejlesztheti fegyveres erőinek kibervédelmi kapacitásait az információs rendszerekbe való behatolások felderítése, a kibertámadások kezelése és a kiberbiztonság területén meglévő általános képességek megerősítése érdekében” – közölték az MTI szerint.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre összeállításunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!