Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Részletes riportot közölt a The New York Times azokkal az ukrán nőkkel, akik a hadseregben harcolnak.

A szerző szerint az ukrán társadalom „régimódi és szexista”, és épp ezért sokakban mind a mai napig megütközést kelt, hogy a nők is egyenruhát vesznek magukra a hazájuk védelmében.

Te nő vagy, neked gyerekeket kell szülnöd, menj haza

– így idézte fel egy egykor újságíróként dolgozó 26 éves ukrán nő, Anasztaszija, hogy először mit mondtak neki.

A fiatal lány az után jelentkezett a hadseregbe, hogy a barátja meghalt a fronton. Elmondása szerint az első kudarcok után később talált egy olyan alakulatot, ahol befogadták őt. 

A lap szerint a nőkre annyira nem voltak felkészülve a hadseregben, hogy mind a mai napig nincs saját rendszeresített egyenruhájuk, hanem ők is a férfiak által viselt öltözetet kapják. Ehhez képest a hivatalos adatok szerint

és sokan közülük közvetlenül a harctéren szolgálnak. Az ukrán kormány korábban azt közölte, hogy a háború kezdete óta 151 nő halt meg vagy tűnt el a harcokban, és 350-en kapták meg az Ukrajna Hőse kitüntetést.

A háború előtti napokban már írtunk arról is, hogy az Azov-ezred mariupoli egységébe idős asszonyok is jelentkeztek.

A The New York Times cikke szerint a nők gyakran partizánként is tevékenykedhetnek a frontvonalak mögött, mivel az orosz katonák rájuk kevésbé gyanakszanak. Egyikük azt nyilatkozta a lapnak: bízik abban, hogy a nők háborús szerepvállalása a társadalomban betöltött szerepüket is megváltoztathatja majd.

Egy kétnapos látogatást tett az ukrán fővárosban Victoria Nuland, az Egyesült Államok külügyminiszterének helyettese.

Az Europejszka Pravda szerint Nuland még pénteken érkezett meg Kijevbe, és egy vonaton utazott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, akivel mindketten részt vettek egy Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminisztereinek Lódzban tartott találkozóján. 

Az amerikai miniszterhelyettesnek már a vonaton volt ideje tárgyalni Kulebával és rajta kívül az ukrán kormány több másik képviselőjével, valamint civil aktivistákkal is találkozott később. 

A Szabad Európa szerint 30 ezer rubelre (közel 200 ezer forintra) büntettek egy kazanyi lányt, Szvetlana Poterjakinát.

A fiatal lány azért kapta a bírságot, mert köztéren felmutatott egy transzparenst, amelyre azt írta:

Szeretem édesapámat!

Poterjakinát a kazanyi bíróságon azzal vádolták meg, hogy aláássa a hadsereg tekintélyét ezzel a transzparenssel.

A fiatal lányt korábban egyszer már megbüntették 10 ezer rubelre (kb. 63 ezer forintra) amiatt, hogy egy szeptemberi, a sorozások elrendelése után tartott demonstráción ugyanezt a transzparenst felmutatta. Állítása szerint az után az eset után őrizetbe is került, ahol a rendőrök veréssel, megerőszakolással és azzal fenyegették, hogy terrorizmus gyanújával büntetőeljárást indítanak ellene, ha nem áll le. 

Ukrán katonák vesznek részt egy előre betervezett hadgyakorlaton Csehországban – közölte Karel Rehla tábornok, a cseh hadsereg vezérkari főnöke.

A cseh védelmi minisztérium biztonsági okokból nem közölte, hogy hány katona tartózkodik Csehországban, illetve azt sem, hogy mikor és hogyan érkeztek az országba. A cseh parlament november végén hagyta jóvá azt a kormánydöntést, amely szerint

A kiképzéseket négy, egy-egy hónapig tartó időintervallumban tartják.

David Jires, a védelmi tárca kommunikációs osztályának igazgatója szerint az ukránok a parlamentben jóváhagyott, jövő évi speciális kiképzéseket készítik elő a csehekkel. A cseh hadsereg az ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit képezi ki. Az ezzel kapcsolatos költségeket 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.

Kiderült az is, hogy a cseh hadsereg 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba –, ahol részt vesznek az ukrán katonák ottani kiképzésében.

Az orosz elnök egy „barbár” stratégia alkalmazásához folyamodott azzal, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúráját támadja – ezt mondta a CNN műsorában Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A State of The Union című műsorban Blinken arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin most a télből próbál „fegyvert kovácsolni”, és a felégetett föld taktikáját alkalmazza Ukrajnával szemben, mivel az orosz hadseregnek nem sikerült elfoglalnia a célként kitűzött területeket.

A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy emiatt ők csak még több támogatást fognak adni Ukrajnának. 

Minden egyes nappal egyre nagyobb árat fizetnek [a háborúért]

– mondta az oroszokról és az ellenük eszközölt szankciókról Antony Blinken. 

Irina Scserbakova, a Nobel-békedíjas Memorial orosz jogvédő szervezet társalapítója azt mondta, hogy nincs diplomáciai megoldása az Ukrajnában zajló háborúnak. Hozzátette: a béketárgyalásokra való felhívások „gyerekesek” a jelenlegi helyzetben, és arra tett célzást, hogy a fronton dől el minden lényeges kérdés.

Putyin rezsimjével szemben nem lehet diplomáciai megoldásra törekedni. Amíg ő a helyén van, ezzel nincs értelme foglalkozni

– közölte Scserbakova, aki Hamburgban vehetett át egy díjat az emberi jogok területén végzett munkájáért.

Az orosz jogvédő hozzátette: igazán komoly döntések csak akkor születhetnek, ha már Ukrajna úgy gondolja majd, hogy elérte céljait, „megnyerte ezt a háborút”, és meg tudja határozni a feltételeit.

Irina Scserbakova elmondta: semmi sem lesz már olyan, mint amilyen a háború kitörése előtt volt. „Nem lehet már visszatérni azokhoz az állapotokhoz. Ez a háború annyi mindent felforgatott, hogy soha többé nem lesz olyan az életünk, mint azelőtt” – idézi a The Guardian az aktivistát.

„Az elmúlt nap folyamán az ukrán fegyveres erők több mint 60 katonát veszítettek a DPR Népi Milícia egységeivel vívott csatákban” – jelentette az oroszok donyecki védelmi milíciája. Megsemmisült továbbá két önjáró tüzérségi állvány, egy többszörös kilövésű Grad rakétarendszer, négy harckocsi, kilenc páncélozott és autóipari jármű, valamint pilóta nélküli légi járművek három terepi irányítópontja.

A DPR Népi Milíciája szerint szombaton az ukrán fegyveres erők 143 lőszert lőttek ki a az oroszok támaszpontjára, köztük AGM–88-as amerikai radarrakétákat, 120 milliméteres aknákat és tüzérségi lövedékeket – írja a TASZSZ.

A „Donyecki Köztársaság” tíz településének kerületét támadták. Az ágyúzás következtében négy civil megsérült. 14 lakóépület és egy polgári infrastruktúra sérült meg.

Az ukrajnai konfliktus újabb hidegháborúhoz vezetett Oroszország és a Nyugat között – jelentette ki vasárnap Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő.

„Aminek ma tanúi vagyunk, az a hidegháború 2.0, és ez az ukrajnai háborúval kezdődött. Valószínűleg a szimmetrikus vagy a hibrid háború különböző eszközeivel vívják meg. Várhatóan egészen addig tart majd, amíg egy szélesebb geopolitikai nézet egyesíti a kulcsfontosságú feleket, akik aztán megkötnek egy új, globális megállapodást, lefektetve a legfontosabb biztonságpolitikai paramétereket” – idézi a szóvivőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség a katari székhelyű al-Dzsazíra televíziós csatornára hivatkozva.

Szabotőrtevékenységet tervező embereket vettek őrizetbe a herszoni régióban – számolt be Ramzan Kadirov csecsen vezető vasárnap.

Kadirov szerint „teljes gőzzel folyik a régió településeinek megtisztítása az ukrán bűnöző elemektől”.

Szabotőröket vettek őrizetbe, akik felforgató tevékenységet terveztek a felszabadított területeken

– írta Telegram-csatornáján.

A csecsen vezető szerint a különleges egységek parancsnoksága értékes információkat kapott a foglyoktól, és az operatív intézkedések során több tucat fegyvert foglaltak le tőlük, köztük gránátvetőket és különböző robbanóanyagokat.

Az Északnyugat-Lengyelországban található Slupsk város közelében kigyulladt egy épület, melyben ukrán menekülteket szállásoltak el – közölte a Kárpáthír.

A leégett menekültszállást egy gazdasági épületből alakították ki, a létesítményben 33 ukrán állampolgár lakott. Közülük 31 embernek sikerült élve kijutni a lángok közül. Két személyről azt hitték, hogy bennégett a házban, később azonban kiderült, hogy nem történt haláleset. Az áldozatnak hitt asszony nem tartózkodott a lakhelyén, ő ugyanis az iskolába ment a gyermekéért.

Az épület teljesen leégett, és lakhatatlanná vált. A menekülteknek a lengyel hatóságok nyújtanak majd segítséget, ígéretet tettek arra, hogy átmeneti szállást biztosítanak számukra. A településen gyűjtést is szerveztek a bajbajutottak megsegítésére. A tűz keletkezésének okát szakértők vizsgálják.

Az orosz hadsereg visszaverte az Ukrán Fegyveres Erők összes támadását Krasznolimanszk irányában. Az ukrán csapatok több mint 80 katonája halt meg vagy sebesült meg – számolt be vasárnap az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának hivatalos képviselője, Igor Konasenkov altábornagy.

Krasznolimanszk irányban az ellenség két század taktikai csoportot alkalmazva sikertelenül próbálta megtámadni az orosz csapatok állásait a Luhanszki Népköztársaság Ploscsanka, Cservonopopovka és Zsitlovka települései irányában. Az orosz tüzérségi csapások következtében a támadást visszaverték, az ellenséget visszaszorították

– jelentette az altábornagy a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. 

Ferenc pápa a vatikáni Szent Péter téren a vasárnap déli úrangyala imádság után mondott olasz nyelvű beszédében közölte: az idei ünnepnapon Szűz Mária közbenjárására bízza a békéért mondott imát. Hozzátette: az ima különösképpen a mártír ukrán népért szól.

Az egyházfő a háború kirobbanása óta több alkalommal mondott már imát a békéért az általános audienciákon. Egy hónappal a háború kezdete után, március 25-én a Szent Péter-bazilikában bemutatott bűnbánati szertartás keretében felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Mária szeplőtelen szívének.

A szeplőtelen fogantatás hittétele IX. Piusz pápa idején vált egyházi dogmává 1854. december 8-án. Egyik utódja, XII. Piusz pápa 1957-ben az ünnepen ellátogatott a Szeplőtelen fogantatás szobrához, amely Róma központjában, a Spanyol lépcső szomszédságában található. Attól kezdve a pápák szokásává vált, hogy december 8-án a szobornál mondanak imádságot.

Folytatják az előrenyomulást az orosz csapatok a donyecki régióban lévő Artemivszk (Bahmut) város közelében – jelentette ki a vasárnapi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az MTI szerint az orosz tábornok újabb települések elfoglalásáról nem szólt, de tájékoztatása szerint ezen a frontszakaszon ötvennél több ukrán katona esett el, és az ukránok hat páncélozott harcjárműve semmisült meg az elmúlt egy nap alatt.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők visszavert támadási és ellentámadási kísérletek során a donyecki régió déli részén mintegy negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek. Máshol, Kupjanszk irányában több mint hatvan katona, két kisteherautó és további két jármű a veszteségük, Liman irányában pedig meghalt vagy megsebesült több mint nyolcvan ukrán katona, és megsemmisítettek egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet is – mondta.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 187 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 69, lőállásban lévő tüzérségi egységre mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú, AN/TPQ–37 típusú lövegelhárító radarállomást, egy lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és egy üzemanyagbázist. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu–25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig kilenc drónt, öt HIMARS és Uragan rakétát, valamint két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát – közölte a szóvivő. 

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború óta 337 repülőgépet, 178 helikoptert, 2618 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6983 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 909 sorozatvetőt, 3653 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7463 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást vasárnap a helyi hatóságok, amelyek szerint a találatok következtében Donyeckben legalább két civil megsebesült.

Az Ukrán Fegyveres Erők vasárnap lelőttek egy orosz Ka–52-es harctéri helikoptert. Az Unian ukrán hírügynökség tájékoztatása szerint a Vosztok Légi Parancsnokság dnyeprovszki légvédelmi rakétadandárjának egysége semmisítette meg a harci járművet.

Egy orosz hírszerző tiszt katonák klónozásával magyarázta az Ukrán Fegyveres Erők veszteségeinek gyors pótlását – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Nagyon nagy veszteségek vannak az ukrán hadsereg körében. És olyan érzésem van, mintha az elhunytak pótlására tételesen vinnék az újabb és újabb embereket a frontra. Mintha valahol klónoznák őket

– osztotta meg gondolatait a hírszerző.

Hozzátette: „ha egy este az orosz hadsereg likvidálja az ukránok három katonáját, és még egytucatnyian megsebesülnek, akkor másnap reggel ugyanennyien érkeznek az állásokra. És ez gyakorlatilag így megy minden egyes nap.”

A hírszerző azt is elmondta a RIA Novosztyinak, hogy az orosz hadsereg nem áll meg, hanem halad, és készül az ellentámadásokra.

Oroszországban jelentősen csökken a háború támogatottsága a brit védelmi minisztérium szerint. Legfrissebb hírszerzési becslésében rámutatott egy független orosz médiumtól származó új közvélemény-kutatás eredményére, amely szerint Oroszországban jelentősen

Ezek az eredmények összhangban vannak egy külön, 2022 októberében végzett felméréssel, amelyben a válaszadók 57 százaléka jelezte, hogy támogatja a béketárgyalásokat a háború befejezésére. 2022 áprilisában az oroszok mintegy 80 százaléka állította, hogy támogatja a műveletet.

December harmadikán öt georgiai állampolgár vesztette életét Bahmut közelében, aki önkéntesként harcolt az ukrán fegyveres erők oldalán. Erről a georgiai Ukrán Nagykövetség számolt be a közösségi oldalán. 

Örökké emlékezünk a dicsőséges hősökre – írja a poszt. 

A spanyol rendőrség megállapította, hogy a spanyolországi ukrán nagykövetségre küldött levélbombát Valladolid városában adták postára. A feladót azonban még nem sikerült azonosítani – írja a Reuters. A spanyol nagykövetségre küldött levélbomba egy embert sebesített meg. 

Néhány ukrán önkéntes húsz orosz katona holttestére bukkant egy erdőben, a harkivi régióban található Dovhenke falu közelében.

A személyes tárgyak, a pénz és az iratok nyilvántartásba vétele, majd a törvényszéki orvosi vizsgálat lefolytatása után kicserélnék az orosz katonák holttestét – ukrán katonák maradványaira. A város közelében ukrán önkéntesek gyűjtik össze az elesett orosz katonákat, és felajánlják őket ukrán holttestekért cserébe – írja a Szabad Európa.

Az oroszok frissen mozgósított katonák és elítéltek lehetettek, akiket a biztos halálba küldtek ide

– vélekedett az egyik önkéntes.

Az ukrán fegyveres erők ágyúzása következtében két lakos megsebesült Donyeck Kujbisevszkij kerületében – jelentette vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek a terület vezetése. 

Néhány perce Gradovból ágyúztak. Két ember megsebesült egy buszmegállóban. A sérültek között egy gyermek is van

– közölték a hatóságok.

A lap szerint korábban arról számolt be a donyecki vezetés, hogy az ukrán fegyveres erők hat rakétát lőttek ki egy Grad típusú többszörös rakétavetőből Donyeckre. 

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára Facebookon közzétett bejegyzésében azt kéri számon, hogy miért akar a nyugati világ biztonsági garanciát nyújtani Oroszország számára.

Biztonsági garanciákat akarnak nyújtani egy terrorista és gyilkos államnak? Nürnberg helyett megállapodni és kezet fogni az Orosz Föderációval? A Putyin kezére tapadt ukrán vér nem fogja zavarni ezt a folyamatot? 

– teszi fel a kérdést Danilov. „A kérdés az, hogy hogyan garantáljuk a világ biztonságát Oroszországtól” – tette hozzá.

Az ukrán tisztségviselő meg is válaszolta a kérdést, a posztjában ugyanis azt írta, hogy egyedül egy „atommentesített és demilitarizált” Oroszország tudná garantálni Európa és a világ békéjét.

Az orosz védelmi minisztérium munkatársai megpróbálták besorozni a 28 éves Anatolij Litvinyenkót, Alekszandr Litvinyenko fiát. A férfi elmondása szerint egy hónappal az általános mozgósítás bejelentése után, október közepén a Védelmi Minisztérium két alkalmazottja megjelent a moszkvai lakása előtt – írja a Meduza.

Az ott élő családi barátok világosították fel a tiszteket, hogy Anatolij Litvinyenko már húsz éve nem lakik ott. A férfi jelenleg az Egyesült Királyságban él, ahol az édesapja 2000-ben politikai menedékjogot kapott. 

Alekszandr Litvinyenko 2006-ban halt meg Londonban polóniummérgezés következtében.

A rendfenntartó szervek a helyi hatóságokkal együttműködve megoldást találtak arra, hogy hogyan lehetne megvédeni Banksy képeit a lopástól és a rongálástól – írja az Ukrinform. Erről a kijevi régió rendőrfőnöke, Andrij Nebitov számolt be.

A kulturális örökségek védelme a helyi hatóságok hatáskörébe tartozik. Különböző önkéntes alakulatok és helyi rendvédelmi szervek segítségével megóvjuk ezeknek az alkotásoknak az épségét. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben nem lesz ilyen 

– mondta a rendőrfőnök.