Ezúttal a kétnapos tanácskozásra nem a magyarokkal való huzakodása nyomja majd rá a bélyegét, hanem a hétvégén kirobbant korrupciós botrány, valamint az, hogy az állam- és kormányfők valószínűleg elkaszálják a májusban ugyan elfogadott, de nem véglegesített uniós választási reformtervet.
Az Infostart számolt be a brüsszeli euractiv alapján arról, hogy a tagállamok között nincs konszenzus, hogy támogassák a tavasszal elfogadott reformtervezetet és a többség inkább ellene van a javaslat fontosabb kezdeményezéseinek. Az állam- és kormányfők számára készült dokumentumtervezetből az derül ki, hogy komolyan ellenzik egyes tagországok az ötévenkénti európai választások lebonyolításánál elvárt „szubszidiaritás és arányosság” elvének vélelmezett veszélyeztetését, mert az egyértelműen bekövetkezik, ha az EP-határozat szellemében járnának el.
A példák között említik, hogy egységesen azonos napra (május 9-re) tűznék ki a mindenkori voksolás időpontját (jelenleg csütörtök és vasárnap között a tagállamok belátásuk és választási hagyományaik szerint tartják a szavazást).
Emellett intézményesítené a nemzeti jelöltlisták mellett a 28 nevet tartalmazó „transznacionális" európai listát is, vagyis a választók voltaképpen két listára voksolnának: egy nemzetire és egy európai uniós szintűre. A parlamenti javaslat ezen túlmenően
egységesen és kötelezően minden tagállamban levinné a választási részvételi jogot 16 évre,
és formálisan is intézményesítené, hogy az egyes parlamenti pártcsoportok választási kampányát vezető „vezérjelöltek” egyúttal számítsanak „elnökjelöltnek” az Európai Bizottság vezetésére.
Ez a másik komoly téma, amely meghatározza a kétnapos csúcstalálkozó hangulatát. Egyfelől roppant kínosan érinti Ursula von der Leyent, aki 2019-es megválasztásakor azt ígérte, hogy transzparenssé fogja tenni az uniós végrehajtói rendszert, illetve fellép a korrupció minden formája ellen. Viszont az uniós ombudsman, Emily O’Reilly, már három éve sürgeti, hogy hozzanak létre egy komoly etikai testületet, amelynek a jogosítványai között ott lenne a nyomozati és a szankcionáló is.
A dolog nem csengett le és nem is ért véget az eddigi letartóztatásokkal, ezt a belga ügyészek is megerősítették. Sokan úgy vélik, hogy a korrupciós ügy kipattanása arra alkalmas, hogy elkezdjék az unió vezető testületein belül is jóval szigorúbban venni a korrupciós kísérleteket, különösen, ha azokat unión kívüli állam, vagy nem baráti ország kísérli meg.
Másfelől ezek az események éppen azoknak az uniós alapelveket megsértő államok vezetőinek és az euroszkeptikus véleményeket hangoztatóknak kedveznek, akiket maga az Európai Parlament vádol a jogállamiság megsértésével, az uniós támogatások paternalista módon, korrupciós csatornákba terelésével, magyarán a támogatások egy részének lenyúlásával. Nekik most egyértelműen hízik a májuk, és joggal hozhatják elő a magyar népi mondást: bagoly mondja verébnek, hogy nagy a feje.
Hétfőn este született megállapodás a nagyköveti szintű tanácskozáson, hogy Magyarország is beáll az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelcsomag mögé és nem emel vétót a globális minimumadó elfogadása ellen. Ezért cserébe a kohéziós támogatások esetében 7,5 helyett „csak” 6,25 milliárd euróról kell átmenetileg lemondania az országnak, viszont elfogadták az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet. Mindezekről részletesen itt írtunk.
Ennek értelmében a hétfői megállapodásról újabb vita nem lesz az állam- és kormányfők találkozóján, formálisan is rá fognak bólintani a döntésre. Egyébként a magyar kérdés nem is volt része a tervezett napirendeknek.
A legfontosabb az orosz–ukrán háború lesz. Az Európai Tanács megvitatja az Ukrajna elleni orosz háború legújabb fejleményeit, valamint azt, hogy milyen módon kellene segítséget nyújtani ahhoz, hogy Ukrajna átvészelhesse a telet. Szó lesz arról is, hogy miképpen lehetne támogatást biztosítani az ukrajnai kritikus infrastruktúra helyreállításához és milyen további pénzügyi háttérrel tudnák segíteni Ukrajnát – olvasható a tanácskozás napirendjén.
A másik súlyos probléma az Európát fenyegető energiaválság. A mostani tanácskozáson áttekintik, hogy október óta mennyit haladtak az erőfeszítések felgyorsítása terén
Idén márciusban, amikor Versailles-ban tanácskoztak az európai vezetők, akkor elfogadták a versailles-i nyilatkozatot, amelyben arról döntöttek, hogy mindenki vállaljon nagyobb felelősséget saját biztonságáért, a védelem terén pedig stratégiai megfontolások alapján alakítsa a tevékenységét. Vita lesz arról is, hogy miként lehet az EU védelmi képességeit megerősíteni.
Az állam- és kormányfők megbeszélést tartanak az EU déli szomszédságáról is. A régióba tíz, unión kívüli mediterrán ország tartozik: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria és Tunézia.
Ha alaposan végigtekintünk az országlistán, akkor látható, hogy ezek között több olyan is található, amely a jövőben akár potenciális nyersanyag-beszállítója lehet az európai közösségnek, különösen annak fényében, hogy az eddig elfogadott nyolc szankció eredményeként jelenleg gyakorlatilag megszűnt az orosz fosszilis nyersanyagok importja, néhány kivételtől eltekintve.
(Borítókép: Orbán Viktor, Mario Draghi, Emmanuel Macron, Ursula von der Leyen és Kiriákosz Micotákisz 2022. október 21-én. Fotó: John Thys / AFP)