A The Economist a napokban interjút készített Volodimir Zelenszkijjel, valamint az ukrán hadsereg legfontosabb vezetőivel. Utóbbiak elmondták, hogy milyen tényezők jelenthetnek most nagy veszélyt Ukrajnára, és többek közt kitértek arra is, hogy egy minden eddiginél nagyobb orosz offenzívára számítanak a jövő év elején.
A The Economist az elnök mellett Valerij Zaluzsnyijt, az ukrán hadsereg főparancsnokát, valamint Olekszandr Szirszkijt, a szárazföldi erők parancsnokát kérdezte az aktuális harci helyzetről. Bár az ukrán hadsereg több jelentős sikert is elért az ősszel – a keleti Harkivi területről, valamint a déli Herszoni területről is kiszorították az oroszokat –, sem Zaluzsnyij, sem Szirszkij nem bizonyult igazán optimistának, és erre több okuk is volt.
A tábornokok számára egyrészt intő jel az, hogy Oroszország az utóbbi hetekben fokozta a légicsapásokat, rakétatámadásokat. Az akciók elsősorban Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen irányulnak, és már eddig is nagy problémákat eredményeztek.
Valerij Zaluzsnyij szerint a helyzet csak rosszabb lesz a télen, és ha folytatódnak a támadások, akkor egész Ukrajna áram-, víz- és hőellátása veszélybe kerülhet.
És akkor a katonák felesége, gyermekei meg fognak fázni. Milyen hangulatban lesznek akkor a harcosaink?
– mondta az interjúban az ukrán főparancsnok. A nehéz helyzetet enyhítheti az, hogy a közeljövőben újabb és fejlettebb légvédelmi rendszerek érkezhetnek Ukrajnába.
A katonai vezetők emellett attól is tartanak, hogy az oroszoknak a kelet-ukrajnai Bahmutnál folytatott offenzívája lekötheti az ukrán erőket. Olekszandr Szirszkij szerint egyértelműen ez a céljuk, komolyabb áttörésre nincs esélyük, arra viszont igen, hogy ezzel megakadályozzanak egy ukrán ellentámadást Luhanszkban.
A LEGNAGYOBB PROBLÉMÁT AZONBAN NEM EZ JELENTI, HANEM AZ, HOGY sikeres volt az oroszok által elrendelt mozgósítás.
Bár a mobilizációt számos probléma lassította, és többen is szóvá tették, hogy az orosz katonáknak nincs megfelelő felszerelése, ettől függetlenül komoly jelentősége lehet annak, hogy felduzzasztották a haderő létszámát.
Ezt elismerte Zaluzsnyij főparancsnok is, aki úgy fogalmazott:
Az orosz mozgósítás működött. A király megparancsolta nekik, hogy harcoljanak, és ők harcolni fognak.
Hasonló véleményen volt Olekszandr Szirszkij is, aki azt mondta: nem szabad lebecsülni, hogy az ellenségük mekkora tartalékokkal rendelkezik a humán erőforrás terén. Példaként említette azt is, hogy Kremennaja és Szvatove térségében a gyengén felszerelt, csak kézi lőfegyverekkel rendelkező, nemrég besorozott orosz katonák is meg tudták állítani az ukrán előrenyomulást nemrég (bár az is igaz, hogy ebben a hírhedt raszputyica is segített nekik).
A tábornokok azonban úgy vélték, hogy az orosz mozgósítás végső célja több lehet annál, mint hogy szimplán megállítsák az ukrán támadásokat. Valerij Zaluzsnyij azt mondta: egyértelműnek tűnik, hogy
a jövő év elején egy nagy orosz offenzíva indulhat Ukrajna ellen.
A főparancsnok úgy fogalmazott, hogy ez a támadás szerinte a legnagyobb valószínűséggel jövő februárban veheti kezdetét. „A legjobb eset” az, ha csak később, márciusban tudják megindítani, a „legrosszabb forgatókönyv” pedig az, ha már január végén megkezdődik – mondta.
Zaluzsnyij hozzátette azt is, hogy a támadás – jelen állás szerint – gyakorlatilag bárhol megindulhat: lehet, hogy a Donbász elfoglalása lesz a fő cél, de az is elképzelhető, hogy délről, a Dnyeper mentén próbálnak meg előrenyomulni.
Sőt, még az sem lehetetlen, hogy az oroszok ismét megpróbálkoznak Kijev elfoglalásával is.
„Nincs kétségem, hogy ismét megpróbálják elfoglalni Kijevet” – mondta erről az ukrán főparancsnok, majd azt is hozzátette, hogy ennek megfelelően készülnek, és igyekeznek tartalékolni az erőiket. „Remélem, hogy a lövészárokban küzdő katonák megbocsátanak nekem. Most fontosabb, hogy azokra a keményebb csatákra tartalékoljuk az erőforrásainkat, amelyek a jövő évben kezdődhetnek meg” – fogalmazott.
Olekszandr Szirszkij mindeközben hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy maradjon elég lőszerük. Az ukránok és az oroszok utánpótlása egyaránt fogyóban van, és a The Economist szerint az oroszok abban bíznak, hogy ők tovább ki tudnak tartani (bár egyes előrejelzések szerint a jövő év elejétől kezdve lőszerhiány léphet fel az orosz hadseregben).
Valerij Zaluzsnyij arra is kitért, hogy ők maguk is terveznének egy nagyobb offenzívát az orosz hadsereg ellen, de még nem egyértelmű, hogy hol tudnák ezt végrehajtani. Az egyik lehetőség egy déli előrenyomulás lenne az Azovi-tenger és Melitopol irányába, amivel elvágnák a Krím félsziget szárazföldi összeköttetését Oroszországgal.
Ezt a forgatókönyvet az idén nyáron már tesztelték is egy, az amerikaiakkal közösen végzett szimulációban, de végül inkább a herszoni előrenyomulás mellett döntöttek. Mostanra viszont az oroszok megerősítették a védelmüket a térségben, újabb lövészárkokat ástak, és ez is nehezít egy ilyen offenzívát.
A The Economistnak egy európai ország tisztviselője azt mondta minderről:
a legjobb az lenne, ha meg tudnák győzni Vlagyimir Putyint arról, hogy ezt a háborút nem tudja megnyerni,
és ezáltal kompromisszumos alapon békét tudnának kötni – adott esetben a Krím félsziget és/vagy a Donbász egy részének az átengedése mellett. Zelenszkij viszont ugyanerről azt mondta, hogy most már az ukránok 95 százaléka az egész országot „fel akarja szabadítani”, és azért nem vevők a kompromisszumokra, mert attól tartanak, hogy ebben az esetben előbb-utóbb ismét támadni fognak az oroszok.
A csak a The Economist előfizetői által elérhető interjú teljes leiratát az Ukrajinszka Pravda tette közzé nemrég.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, szombati percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.
(Borítókép: Ukrán katonák egy 203 milliméteres Pion önjáró löveggel támadják az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmut közelében 2022. december 16-án. Fotó: MTI / AP / Libkos)