Moszkvai idő szerint pénteken délben lépett életbe az ukrajnai fronton az orosz fél által az ortodox karácsony alkalmából egyoldalúan meghirdetett tűzszünet.
A 36 órásra tervezett fegyvernyugvást Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön rendelte el, január 6-án déltől január 7-én éjfélig. Ezt azt követően tette meg, hogy Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája karácsonyi tűzszünetre szólított fel annak érdekében, hogy a hívők részt vehessenek a templomi liturgiákon.
Putyin rendeletében az ukrán felet is tűzszünet kihirdetésére szólította fel, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és több más kijevi tisztségviselő még csütörtökön elutasított.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője azt mondta az Indexnek, hogy mindez az orosz–ukrán információs háború egy eleme. Putyin azzal próbál revolverezni, hogy azt állítja, lám-lám, az ukránok még arra sem képesek, hogy egy ilyen nemes ügyben gesztust tegyenek. Tálas azonban figyelmeztet arra is, hogy karácsonykor az oroszoknak eszük ágában sem volt figyelembe venni a háromnapos ünnepet, gondolkodás nélkül folytatódtak a rakétatámadások. Ha akarták volna, felfüggeszthették volna arra az időre a támadásokat, nem tették.
A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, az ukránoknak nem is kell figyelembe venniük az egyoldalú orosz tűzszünetet, hiszen ők magukat védik a saját, megtámadott országukban. És egyébként sem érdekük ezt a 36 órát átengedni az oroszoknak, akik ezt a másfél napot sok mindenre felhasználhatják. Pihentethetik a harcoló állományt, minden nem harci jellegű akciót végrehajthatnak, például elszállíthatnák a sérült harci eszközöket, átcsoportosíthatnák erőik egy részét, vagy éppen megerősíthetik a védőállásokat.
Érdekességként említette Tálas Péter, hogy a tűzszünet ötletét még a keményvonalas háborúpárti orosz közvélemény sem támogatta. Érvelésük az volt a fegyvernyugvással szemben, hogy az egyértelműen az oroszok gyengeségét jelezné, miközben éppen ezerrel kellene már előrenyomulni és szétcsapni az ukránok között, nem pedig megállni és ünnepelni.
Szenes Zoltán volt vezérkari főnök pedig azt mondta az Indexnek, hogy hadászati szempontból ennek a 36 órának nincs sok jelentősége. Kipihenni valószínűleg nem fogják magukat a harcoló erők, legfeljebb logisztikai lépéseket hajthatnak végre ez idő alatt.
Orosz hírügynökségek szerint másfél órával a Moszkva által meghirdetett tűzszünet előtt, de még utána is az ukrán nehéztüzérség Donyeck lakónegyedeit lőtte. A donyecki „népi milícia” közleménye értelmében az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán egyszázadnyi katonát, egy tarackot és egytucatnyi páncélozott és egyéb járműveket veszítettek a harcokban.
Az ukránok és az oroszok is azzal vádolták a másik felet, hogy a tűzszünet életbelépése után is folytatódott a tüzérségi párbaj.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pénteki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Kijev „a keresztényi irgalmasságot” utasította el azzal, hogy elvetette Moszkva karácsonyi tűzszüneti javaslatát. Hozzátette azonban, hogy az orosz hadsereg számára ez a helyzet „kevesebb problémát és csalárdságot” tartogat.
Gyenisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság Moszkva által megbízott vezetője csütörtökön a Telegram-csatornáján kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg vissza fog vágni az ukrán fegyveres erőknek, ha megsértik a tűzszünetet, vagy ha azt kihasználva megpróbálnak kedvezőbb pozíciókat elérni.
Az egyoldalú tűzszünet meghirdetésére csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök tett telefonon javaslatot Putyinnak az orosz–ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítések előmozdítása érdekében. Az orosz államfő a török hivatali partnere által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott közvetítéssel kapcsolatban „megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre – feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat”.
(Borítókép: Clodagh Kilcoyne / Reuters)