Brazíliában évtizedeken át védte amnesztiatörvény azokat a katonákat, akik gyilkosságokat és visszaéléseket követtek el az 1964–85-ös katonai diktatúra idején. Luis Felipe Miguel, a Brazíliai Egyetem politológiaprofesszora hétfő este megjelent, Nincs amnesztia című véleménycikkében azt írta: Brazília vezetői ebből az esetből megtanulhatták, hogy a büntetés kiszabásának elutasításával ugyan pillanatnyilag elkerülhetik a feszültséget, de az instabilitás fennmarad.

Jair Bolsonaro előző brazil elnök hívei vasárnap megrohamozták a kongresszus, a Planalto elnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság épületét Brazíliavárosban. A zavargás résztvevői ablakokat törtek be, bútorokat rongáltak meg, fegyvereket tulajdonítottak el, és ellopták az ország 1988-as alkotmányának eredeti példányát.

A január 1-jén hivatalba lépett Luiz Inácio Lula da Silva elnök szövetségi szintű biztonsági beavatkozást rendelt el a rend helyreállítása végett a fővárosban, a hónap végéig terjedő időbeli hatállyal. Lula fasisztáknak és fanatikusoknak nevezte a zavargókat. Hozzátette, hogy a törvény teljes erejével felelősségre fogják őket vonni.

A brazil szövetségi rendőrség hétfőig 1500 rendbontót állított elő. A rendőrség sajtóirodája közölte, hogy a tervek szerint legalább ezer ember ellen emelnek vádat.

Falvio Dino igazságügyi miniszter azt ígérte, hogy szervezett bűnözés, államcsíny és a demokratikus jogrendszer megdöntésére tett erőszakos kísérlet miatt bíróság elé állítják a zavargások szervezőit és finanszírozóit. Azt is elmondta, hogy a hatóságok kivizsgálják azokat az állításokat, amelyek szerint a helyi biztonsági személyzet hagyta, hogy a pusztítás akadálytalanul folytatódjon.