Nehéz helyzetben van Alekszandar Vucsics szerb elnök, akinek legfőbb célja, hogy Szerbia csatlakozzon az Európai Unióhoz, ehhez azonban fel kéne adnia Vlagyimir Putyinhoz fűződő szövetségét, ami többek között azt is jelentené Szerbiának, hogy az Oroszországtól érkező olcsó földgázcsapok elzáródnának.
Szerbia, amely hagyományosan Oroszország egyik legközelebbi szövetségese Európában, megpróbál némi távolságot tartani Moszkvától, mivel az ukrajnai háború megnehezíti a két ország és vezetőik közötti kapcsolatokat.
Egy interjúban Alekszandar Vucsics szerb elnök arról beszélt, hogy elutasította Vlagyimir Putyin területi követeléseit Ukrajnában. A szerb államfő azt jósolta, hogy a konfliktus legrosszabb része még hátravan, mivel mindkét fél beásta magát. Vucsics, aki az elmúlt években számtalanszor találkozott Putyinnal, sőt mi több, még orosz nyelvórákat is vett, hogy anyanyelvén tudjon beszélni az orosz elnökkel, állítólag hónapok óta nem beszélt szövetségesével.
Kezdetektől fogva elleneztük Oroszország invázióját, számunkra ugyanis a Krím és Donbasz is Ukrajna része, és az is marad
– jelentette ki Alekszandar Vucsics.
Szerbia történelmileg mindig is igyekezett egyensúlyt teremteni geopolitikai és gazdasági érdekei között Kelet és Nyugat között, Putyin közel egy évvel ezelőtti inváziója azonban nehéz helyzet elé állította Alekszandar Vucsicsot.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió folyamatos nyomást helyez Belgrádra, hogy csatlakozzanak az oroszellenes szankciókhoz, ez azonban ahhoz vezetne, hogy Vucsics megszakítja jó viszonyát Putyinnal. A szerb államfőnek mérlegelnie kell, hiszen az Oroszországtól érkező energia elvesztése komoly gazdasági krízis elé állítaná országát.
Vucsics hangsúlyozta, hogy számára Szerbia uniós tagsága a végső cél.
Ennek ellenére ellenáll a szankciós törekvéseknek, hiszen Oroszország Szerbia oldalán áll Koszovó függetlensége ügyében. Oroszország emellett piaci ár alatt ad földgázt az országnak, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben komoly segítséget jelent.
Tévedés lenne azonban azt feltételezni, hogy a szerb kormány teljes mértékben támogatja a moszkvai vezetést. Hagyományosan jó a kapcsolatunk, de ez nem jelenti azt, hogy minden egyes döntést támogatunk
– szögezte le Vucsics.
A két keleti ortodox nemzet közötti szövetség évszázados múltra tekint vissza. Miután a szovjet időkben, Josip Broz Tito jugoszláv vezető alatt kihűlt a viszonyuk, a balkáni háborúk idején újra lendületet kapott, majd a NATO 1999-es beavatkozása, amely véget vetett a koszovói háborúnak, megszilárdította szövetségüket.
Gazdaságilag Szerbia évek óta eltávolodott Oroszországtól. Az ország Szerbia külkereskedelmének mintegy 6 százalékát adja, az EU messze a legnagyobb partner. A pénzügyek stabilizálása érdekében Szerbia tavaly év végén 2,4 milliárd euró támogatást kapott a Nemzetközi Valutaalaptól és 1 milliárd dollár hitelt az Egyesült Arab Emírségektől.
A Bloomberg szerint azonban Szerbia és Magyarország még mindig kiemelkedik Európában az Oroszországgal kapcsolatos hozzáállásával. Nemzeti légitársasága járatokat tartott fenn az országba, és Belgrád az oroszok – bár újabban a Putyin-rezsim elől menekülő száműzöttek – kedvelt célpontja. Egy tavaly nyári felmérés szerint Putyin a szerbek által leginkább kedvelt nemzetközi vezető. A Wagner orosz zsoldoscsoport ebben a hónapban hirdetést adott fel Szerbiában, amelyben újoncokat keresett az ukrajnai harcokhoz, Vucsics azonban határozottan kijelentette, hogy erről szó sem lehet.
Koszovó azonban továbbra is az a kérdés, amely összeköti őket. Szerbia Koszovót nemzetének bölcsőjének tekinti – hasonlóan ahhoz, ahogyan Putyin Ukrajnát –, és szuverenitásának elismerése továbbra is a legnagyobb akadálya annak, hogy Szerbia csatlakozzon az EU-hoz.
Vucsics hálás Oroszországnak, amiért a Koszovó-ügyben Szerbia pártját fogják, ez pedig magyarázat lehet arra, hogy a szerbek miért nem támogatják az oroszellenes gazdasági intézkedéseket.
Közel tíz évig voltunk szankciók alatt, nem hisszük, hogy ez megoldást jelentene
– fogalmazott a szerb elnök.
A szerbek belefáradtak az évtizedekig tartó várakozásba, és a közvélemény-kutatások szerint a többség már nem akar csatlakozni az EU-hoz. Ez ellentétben áll a többi nyugat-balkáni országgal, amelyek szívesen csatlakoznának a blokkhoz, köztük Albánia és Észak-Macedónia.
Vucsics meg van győződve arról, hogy amennyiben a választást népszavazáson a polgárok elé terjesztik, a csatlakozás mellett fognak szavazni, és bebetonozzák a nyugati orientációt. Ehhez szerinte biztosítékokra lesz szükségük arról, hogy a tagság megvalósítható.
Tudom, hogy az EU a mi utunk, nincs más út
– vélekedett Alekszandar Vucsics.
(Borítókép: Alekszandar Vucsics és Vlagyimir Putyin 2019. január 17-én. Fotó: Oliver Bunic / Bloomberg via Getty Images)