Egy veterán, de külföldön kevésbé ismert politikus lesz Németország új védelmi minisztere. Boris Pistorius egy olyan kritikus időszakban veszi át a Bundeswehr irányítását, amikor az országra éles nyomás nehezedik, hogy fokozza Ukrajna iránti elkötelezettségét, és engedélyezze a Leopard harckocsik bevetését a fronton.
Olaf Scholz „rendkívül tapasztalt politikusként” harangozta be Pistorius kinevezését, amivel csak hangsúlyozta a botrányok sorozata után lemondott előd, Christine Lambrecht egyik nyilvánvaló hiányosságát.
Pistoriusról, akit már csütörtökön hivatalba iktatnak, jó ideje rebesgetik, hogy szövetségi politikusi ambíciói vannak – emlékeztet a Spiegel. Négy éve, 2019-ben – Olaf Scholz riválisaként – indult a szociáldemokraták, az SPD szövetségi elnöki tisztségéért. Azt megelőzően, 2017-ben az akkori kancellárjelölt, Martin Schulz árnyékkabinetjében a belbiztonságért felelt.
A közös szülőváros, Osnabrück dacára Pistorius személyisége merőben különbözik Scholzétól.
Azt tartják róla, kertelés nélkül kimondja véleményét. Közvetlensége okán Alsó-Szászország egyik legnépszerűbb miniszterének számított, ahol 2013 óta vezette a belügyi tárcát. Kiváló kapcsolatokat ápol a biztonsági hatóságokkal, jártas a menekültpolitikában, és meglehetősen konfrontatív az ellenzékbe szorult kereszténydemokratákkal szemben.
Ugyanakkor nem zárkózott el a pártján belüli konfliktusoktól sem.
Amikor Saskia Esken 2020 nyarán „látens rasszizmusról” beszélt a belbiztonság soraiban, hamisként utasította el a pártelnök beszámolóját, amely Pistorius szerint a több mint háromszázezer német rendőrt „indokolatlan általános gyanúnak” tette ki.
Eközben a huligánok elleni harccal, az iszlamista fenyegetésekkel és a kitoloncolás kérdésével kapcsolatos nézetei osztatlan elismerést arattak.
Katonai tapasztalata azonban nincs – legfeljebb annyi, hogy a nyolcvanas évek elején sorkatonaként szolgált.
A kancellárt nem érte váratlanul Lambrecht lemondása, aki már a hiteltelen szilveszteri tűzijátékos szereplése miatt kapott bírálatok össztüze után, január 3-án tájékoztatta Scholzot lemondási szándékáról.
Ez arra utal, hogy a kancellárnak volt ideje, és alaposan mérlegelte, kit választ a védelmi tárca élére. Pistorius kinevezésével ugyan felrúgta korábbi ígéretét, miszerint kabinetjében népességarányosan, azonos számban fognak szerepelni a nők és a férfiak, ami elemzők szerint nem zár ki további kormányátalakítást.
Új hivatalában Pistoriusra hatalmas feladatok várnak.
Már kinevezése napján, csütörtökön Berlinbe várják Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert, másnap, január 20-án pedig a NATO védelmi miniszterei találkoznak a délnyugat-németországi Ramstein légitámaszponton, hogy megvitassák az Ukrajna támogatásával kapcsolatos politikájukat.
Az Egyesült Királyság Challenger 2 harckocsikkal szándékozik a megtámadott Ukrajnát segíteni, Lengyelország és Finnország német fejlesztésű Leopardokat küldene a frontra, ehhez azonban a gyártó ország, azaz a német kormány engedélyére van szüksége.
Bár a végső döntést Scholznak kell meghoznia, Pistorius valószínűleg jelentős szerepet fog játszani a megbeszéléseken már új munkakörének legelső napjaiban – írta a Deutsche Welle.
Ezzel egyidejűleg otthon is megannyi teendő vár rá. A Bundeswehr állapota siralmas, az orosz invázió miatt elkerülhetetlen átszervezése, a Zeitenwende, a fordulópont már nem halogatható tovább. Berlin elmarad a védelmi kiadások növelésére vonatkozó célkitűzéseitől. Pistorius egyik fő kihívása lesz, hogyan kezelje azt a 100 milliárd eurós különalapot, amelyet Scholz tavaly februárban ígért a német fegyveres erők felzárkóztatására.
Az 1960-ban született Boris Pistorius már tizenhat évesen belépett a szociáldemokraták soraiba. Pályafutása gyorsan ívelt felfelé: 2006 és 2013 között Osnabrück főpolgármestere volt. Felesége súlyos, daganatos betegség után 2015-ben hunyt el. Házasságukból két lány született.
A kijelölt német védelmi miniszter 2016-tól a közelmúltig Doris Schröder-Köpffel élt párkapcsolatban. Kritikusai felróják, hogy a volt német kancellár, Gerhard Schröder negyedik felesége volt a partnere, aki egykor Putyinnal is jóban volt. Doris Schröder-Köpf mellesleg már az orosz invázió után, tavaly márciusban elhatárolódott az orosz elnöktől. Ugyanakkor négy éve, 2018-ban Boris Pistorius bírálta az Oroszország elleni szankciókat, és azok felülvizsgálatát szorgalmazta – emlékeztetett a Welt.
Alsó-Szászország belügyminisztereként kijelentette: a német gazdaságnak több milliárd eurós kárt okoztak a büntetőintézkedések, amelyek a jelek szerint Putyin elnököt belföldön megerősítették.
Ha nem éred el a céljaidat, akkor fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy vajon az eszközök megfelelőek-e
– nyilatkozta akkor Pistorius a Süddeutsche Zeitungnak.
Azt is felrótták, hogy a német–orosz baráti társaság tagja volt, ami tény, ugyanakkor a német–francia baráti társaságban is ténykedett.
(Borítókép: Olaf Scholz és Boris Pistorius 2016. szeptember 26-án. Fotó: Popowullstein bild via Getty Images)