Tavaly ősszel, amikor Ukrajna ellentámadások sorozatával nagy területeket szerzett vissza, a harctéri innovációk tucatjait vetette be, amelyekkel olcsó megoldásokat kínált a költséges problémákra.
Az őszi ellentámadás alatt az ukrán hadsereg egyebek mellett amerikai gyártmányú tüzérséggel és rakétákkal lőtte az orosz erőket. Ezek egy részét saját, házi készítésű célzóberendezés vezérelte, amelyet Ukrajna a harctéren fejlesztett ki.
Az ukrán tervezésű szoftver a könnyen hozzáférhető táblagépeket és okostelefonokat kifinomult eszközökké alakította át, amelyeket ma már széles körben használnak az ukrán hadseregben az ellenség bemérésére – jelentette a CNN.
A mobilalkalmazás műholdas és egyéb hírszerzési információkat táplál be egy valós idejű algoritmusba, amely a fronthoz közeli egységek tűzerejét konkrét célpontokra irányítja. Az alkalmazás könnyen és gyorsan frissíthető, a katonai személyzet számára egyszerűen elérhető, és rendkívül hatékony – állítják az eszközt ismerő amerikai szakértők.
Az alkalmazás egyike a harctéri innovációk tucatjainak, amelyekkel Ukrajna a háború közel egy éve alatt gyakran olcsó megoldásokat kínált a költséges problémákra. Az ellenség feje felett zümmögő kicsiny drónok akár gránátokkal is megszórhatják az orosz erőket, a 3D nyomtatók pedig pótalkatrészeket sajtolnak, hogy a katonák a terepen is megjavíthassák felszerelésüket.
A mérnökök azt is megoldották, hogyan lehet kifinomult amerikai rakétákat szerelni régebbi szovjet vadászgépekre, például a MiG–29-esre, ami az elavult ukrán légierőt még mindig bevetésre készen tartja. Hétköznapi furgonokat alakítanak át mobil rakétavetőkké, miközben Ukrajna még saját, hajók ellen bevethető fegyverét is kifejlesztette. A szovjet terveken alapuló Neptun akár háromszáz kilométerről is célba veszi az orosz flottát.
Az ukrán találékonyság lenyűgözte az amerikai tisztviselőket, akik dicsérik Kijev azon képességét, hogy szükségmegoldásokkal oldja meg a feladatokat.
Jóllehet a nyugati szakértőknek nincs tökéletes rálátásuk az egyedi ukrán rendszerekre, hisz nem tartózkodnak a helyszínen, leszögezték, hogy Ukrajna az olcsó, de hatékony megoldások valóságos harci laboratóriumává vált.
„Az innovációjuk egyszerűen lenyűgöző” – hangoztatta Seth Jones, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának biztonsági igazgatója.
Az ukrajnai háború ritka lehetőséget kínált az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, hogy tanulmányozzák, miként teljesítenek saját fegyverrendszereik intenzív használat mellett.
Az amerikai műveleti tisztek azt is nyomon követték, hogy Oroszország milyen sikeresen használta az Irán által szállított olcsó, feláldozható, becsapódáskor felrobbanó drónokat az ukrán elektromos hálózat megtizedelésére.
Ukrajna „abszolút fegyverlaboratórium minden értelemben, mert ezekből a berendezésekből még soha nem használtak semmit két iparilag fejlett nemzet közötti háborúban” – állítja egy, a nyugati hírszerzést jól ismerő forrás, aki szerint a harctéren „valós tesztelés” folyik.
Az amerikai hadsereg számára az ukrajnai háború számos támpontot szolgáltat saját rendszereinek hatékonyságáról.
Az ukránoknak átadott amerikai drónok és az ellenséges radarrendszerek célzására tervezett rakéták a vártnál gyengébben teljesítettek
– állítja egy amerikai katonai műveleti tiszt, valamint egy brit agytröszt nemrégiben közzétett tanulmánya.
Ezzel szemben a könnyű, amerikai gyártmányú rakétavető, a HIMARS kulcsfontosságú volt Ukrajna sikerei szempontjából, még azok után is, hogy kiderült: intenzív használat mellett milyen mértékű karbantartást és javítást igényel.
A HIMARS-rakétákkal Ukrajna elsősorban az orosz parancsnoki állásokra, főhadiszállásokra és ellátási raktárakra mért csapást. A fronton derült ki például, hogy az amerikai önjáró lövegek ágyúcsövei gyakori használat után pontatlanná válnak, ezért kevésbé hatékonyak.
Ugyanakkor tiszteletre méltónak tartják az ukrán taktikai újítást. Katonáik vállra szerelt Stinger és Javelin rakétákkal felfegyverkezve lopakodtak az orosz tankok mellé a biztos megsemmisítés szándékával. Az Egyesült Államok elemzői alaposan tanulmányozták a konfliktust, hogy hasznos tanulságokat vonjanak le két modern nemzet háborújáról a 21. században.
Az amerikai fegyvergyártók az orosz drónok sikere után erősebb páncélzattal védik majd a harci járműveket és a katonákat a felülről érkező támadásoktól. Az amerikai kormány és a hadiipar újszerű rendszerekkel és megoldásokkal kísérletezik egy olyan háborúban, amelyben Ukrajnának minden segítségre szüksége van.
A konfliktus első napjaiban egy amerikai gyártó öt könnyű, nagy felbontású megfigyelő drónt küldött Európába arra az esetre, ha azokra szükség lenne Ukrajnában. Ezek nem szerepeltek a Pentagon nyilvántartásában – egyszóval kísérletnek szánták.
Még mindig nem tisztázott, hogy ezeket a drónokat valaha is bevetik-e.
Mások szerint szükség lenne az iránihoz hasonló, egyszer használatos amerikai támadó drónok kifejlesztésére. „Bárcsak készíthetnénk egy tízezer dolláros, egyirányú támadó drónt!” – mondta egy amerikai tisztviselő a CNN szerint.
(Borítókép: Ukrán katonák amerikai nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel (HIMARS) tüzelnek a Herszoni területen 2022. november 5-én. Fotó: Hannibal Hanschke / EPA / MTI)