Szófia nem sokkal az orosz invázió kezdete után fegyverrel, lőszerrel és üzemanyaggal segítette a szorult helyzetben lévő Kijevet. A támogatást azonban a bolgár kormány Moszkva-barát tagjai miatt titokban kellett tartani.
Tavaly tavasszal kétségbeejtően fogytán volt az ukrán hadseregnek az orosz támadás kivédéséhez szükséges gázolaj- és lőszerkészlete. A segítség a legváratlanabb helyről érkezett: Bulgáriából, jóllehet a tagolt, jobbára oroszbarát politikai elit nem győzte hangoztatni, hogy nem fegyverzi fel Ukrajnát. Mint kiderült – ez csak álca volt.
Miközben Kiril Petkov, aki a háború kitörésekor bolgár miniszterelnök volt, megpróbálta a Nyugat felé terelni az országot, a Kreml-barát politikusok, köztük saját koalíciós partnerei, a kommunistautód szocialisták heves ellenállásával kellett megküzdenie. Még a saját védelmi miniszterét is menesztenie kellett, amiért az orosz háborús nézetet szajkózta.
Petkov – legalábbis a nyilvánosság előtt – ügyesen leplezte, hogy felkarolná Ukrajnát, ezért hivatalos álláspontját akkoriban egy kalap alá vették Orbán Viktor Magyarországával – írja a Politico. A közben ellenzékbe szorult volt kormányfő és pénzügyminisztere, Aszen Vaszilev politikai visszatérését tervezi. Mindketten megtörték a csendet országuk tavalyi szerepéről az ukrán védekezésben.
Miután a bolgár szocialisták vörös vonalnak nevezték a fegyverszállítmányokat, a kormányfő hű tisztviselői
hazai és külföldi közvetítők segítségével nyitottak légi és szárazföldi szállítási útvonalakat Románián, Magyarországon és Lengyelországon át Ukrajnába.
„Becsléseink szerint az ukrán hadsereg a háború korai szakaszában a szükséges lőszerek nagyjából egyharmadát Bulgáriából kapta” – jelentette ki Petkov a német Weltnek, amely feltérképezte a bolgár segítséget.
Bulgária a sors fintora folytán orosz olajból előállított dízellel is ellátta a megtámadott országot, a fekete-tengeri finomító ugyanis akkoriban még a Lukoilé volt.
Bulgária időnként Ukrajna szükségleteinek a 40 százalékát fedezte
– idézte fel Aszen Vaszilev, a volt bolgár pénzügyminiszter.
A kijevi kormány megerősítette az információkat. „Tudtuk, hogy a bolgár raktárakban nagy mennyiségű lőszer van, ezért Zelenszkij elnök elküldött, hogy szerezzem be a szükséges mennyiséget” – nyilatkozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, hozzátéve: akkoriban „élet-halál kérdése” volt a készletek feltöltése. Ellenkező esetben az oroszok még több falut és várost foglaltak volna el, és még több ukránt „öltek, kínoztak vagy erőszakoltak volna meg”.
Február 25-én, a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt ukrajnai invázió másnapján az Európai Tanács brüsszeli informális ülésén Petkov arra figyelmeztette az európai vezetőket, hogy Zelenszkij halállistára került, talán kevesebb mint 48 órája maradt hátra, ezért a Tanácsnak azonnali és határozott döntéseket kell hoznia a szankciókról. Az Európai Bizottság végül támogatta ezeket az intézkedéseket.
Ezzel egyidejűleg Vaszilev az uniós pénzügyminiszterek párizsi találkozóján vett részt, ahol sokkos állapot és határozatlanság uralkodott a támadás miatt. Szót kért, és nem a számokról meg a gazdasági következményekről beszélt, hanem Bulgária tapasztalatai alapján arról, hogy Putyin mit ért Ukrajna „nácimentesítése” alatt.
Ezzel az ürüggyel az oroszok Bulgáriában a második világháború után a másként gondolkodók, a professzorok és papok ezreit gyilkolták meg
– emlékeztetett Vaszilev.
A találkozó résztvevői megerősítették a Weltnek, hogy a bolgár miniszter szavai eltökélt lépésre késztették őket. Két nappal később Brüsszel végrehajtotta az intézkedéseket, amelyeket uniós körökben „bolgár javaslatnak” neveztek.
Petkov kormánya – Kijev kérésére – engedélyezte az exportot, de nem közvetlenül Ukrajnába, hanem külföldi közvetítőknek. „A magánkézben levő hadiiparunk teljes gőzzel termelt” – emlékezett vissza a volt kormányfő, hozzátéve: A teherszállító repülőgépek tavaly áprilisban fegyverekkel „zsúfolásig megrakodva” repültek Bulgária és Lengyelország között. Ugyanakkor
gondoskodtunk arról, hogy a Románián és Magyarországon keresztül vezető szárazföldi útvonal is nyitva álljon a teherautók előtt.
Kuleba megerősítette ezeket a szállítmányokat, amelyeket a Welt szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia finanszírozott. Júniusban egy politikai vita után egy bolgár állami katonai exportvállalat vezetőjének le kellett mondania. Alekszandr Mihajlov ekkor – talán azzal a szándékkal, hogy a kormányt is magával rántsa – „kétmilliárd euró értékű” fegyverkivitelről beszélt a háború kezdete óta.
A Világbank tavaly tavaszi washingtoni találkozóján tájékoztatta egy ukrán tisztviselő Vaszilevet, hogy fogytán vannak dízelből. Az orosz Lukoil bolgár leányvállalatának volt egy finomítója Burgaszban, ahol a tartályhajókon érkező orosz kőolajat dolgozták fel.
A pénzügyminiszter arra bátorította a finomító vezetését, hogy a felesleget exportálja Ukrajnába. Bulgáriának ugyanis csak az ott termelt üzemanyag felére volt szüksége.
Javaslata meghallgatásra talált, miután a bolgár Lukoil-alkalmazottak is elítélték Putyin háborúját. A szállítást ebben az esetben is külföldi közvetítők bonyolították le.
„A teherautók és tartálykocsik rendszeresen Románián keresztül mentek Ukrajnába. Egyes esetekben az üzemanyagot tehervonatokon szállították” – mondta Vaszilev, és ezen állításait is megerősítették Kijevben.
Ukrajna titkos utánpótlásával Petkov nagy kockázatot vállalt. A közvélemény-kutatások szerint a bolgárok 70 százalékát aggasztotta, hogy belesodródhatnak a háborúba, ezért ellenezték Ukrajna támogatását. Rumen Radev, a szocialista államfő csak szította az érzést.
A Kreml figyelmét nem kerülte el, hogy Bulgária Petkov és Vaszilev vezetésével segítette Ukrajnát. Oroszország már májusban kibertámadásokkal bombázta Bulgáriát – mondta Petkov. A célpont az áramellátás és a postahivatalok voltak, így az is előfordult, hogy a köztisztviselők nyugdíját nem tudták határidőre kiutalni.
Moszkva képviselőket vesztegetett meg, és megkísérelt beszivárogni vezető intézményekbe. Március és június között Bulgária kémkedés miatt a szófiai orosz nagykövetség hetven beosztottját utasította ki.
Moszkva tisztában volt azzal, hogy Bulgária a háború előtt az orosz gáztól leginkább függő uniós ország volt, ezért példát statuált vele.
Bulgária lett az az első uniós tagország, ahová a Gazprom már április 27-én felfüggesztette a gázszállítást. Petkov miniszterelnök 24 óra alatt megszervezte, hogy a csaknem hétmillió lakosú ország orosz gáz nélkül is boldoguljon. Méghozzá az Egyesült Államokból érkezett két tartályhajó cseppfolyósított földgázzal – köbméterenként átszámítva ugyanannyiért, mint amennyit a Gazprom számított fel.
Petkov kormánya a nyáron egy bizalmi szavazáson bukott meg, amiben az oroszbarát erők is szerepet játszottak. Ősszel Petkov és Vaszilev már csak ideiglenesen maradt hivatalban. A politikai patthelyzetben azonban az Ukrajnához való hozzáállás némileg megváltozott.
Decemberben a parlament úgy döntött, hogy hivatalosan is engedélyezi a fegyverszállításokat Ukrajnának. „Mélységesen hálásak vagyunk ezért” – jegyezte meg Kuleba. Az ukrán külügyminiszter szerint azonban máris látni, hogy megpróbálják megtorpedózni a döntést.
Hihetetlen, hogy ezek az erők milyen kitartóan próbálják Bulgáriát az agresszor és mészáros oldalára állítani
– fogalmazott.
Petkov és Vaszilev történelmet írtak példátlan, titkos segítségükkel. A reformpárti Folytatjuk a Változást elnevezésű pártjukkal a következő választásokon újra indulni szándékoznak, hogy folytassák a harcot egy olyan Bulgáriáért, amely leszámol a régi rend korrupciójával, és egy nyugatabbra forduló utat választ. Kiril Petkov szerint egy dolog visszafordíthatatlan: „Megmutattuk, hogy lehetséges egy olyan világ, amelyben nincs függőség és félelem Oroszországtól.”
(Borítókép: Kiril Petkov és Volodimir Zelenszkij 2022. április 28-án. Fotó: Sergei Supinsky / AFP)