Édesanyjával együtt emlékezett vissza Natascha Kampusch egy nemrég megjelent filmben arra a nehéz időszakra, amikor még eltűnt személyként keresték őt. Többek az anyát okolták, miszerint megölte gyermekét, ami olyan mélyen érintette az asszonyt, hogy az öngyilkosságon is elgondolkodott.
Március 2-án lesz 25 éve, hogy az akkor tízéves Natascha Kampuscht az iskola felé menet elrabolta Wolfgang Priklopil, majd nyolc és fél éven át a háza alatt lévő szobában tartotta fogva Bécs közelében. A férfi technikusként dolgozott, és annak ellenére, hogy már a harmincas éveiben járt, továbbra is az édesanyja otthonában élt. A fiatal lány a házban nemi erőszaknak, bántalmazásnak és éheztetésnek volt kitéve, azonban 2006-ban végül sikerült megszöknie.
Rejtélyes eltűnésével nem csupán az osztrák, hanem az egész világsajtó foglalkozott. Az üggyel kapcsolatban többeknek kezdetben az édesanya, Brigitta Sirny merült fel lehetséges gyanúsítottként, azt állítva, meggyilkolta gyermekét – hasonlóra gyanakodtak korábban a 2007-ben Portugáliában eltűnt brit kislány, Madeleine McCann szülei kapcsán is, azonban őt még mindig nem találták meg a hatóságok. Natascha Kampusch szülei viszont 2006-ban fellélegezhettek, mivel lányuknak sikerült megmenekülnie a fogságból. A tízéves korában eltűnt fiatal lány az édesanyjával együtt nemrég egy brit tévécsatornán megjelent dokumentumfilmben – The Girl in the Cellar: 8 Years Underground – emlékezett vissza erre az időszakra.
Mint arról Brigitta Sirny a filmben beszámolt, Natascha Kampusch eltűnése őrült összeesküvés-elméleteket hozott magával, amelyeknek kezdetben ő állt a középpontjában. Egyesek tévesen úgy vélték, meggyilkolta a lányát. Az anya elmondása szerint az öngyilkosságot fontolgatta, mivel már az utcán is vadidegen emberek mentek oda hozzá, gyilkosnak nevezve őt.
Egy magánnyomozó azt mondta, megöltem, és a tóba dobtam. Ez csak még jobban felidegesített. Nagyon nehéz volt mindezt átélni. Kint álltam az erkélyen, és le akartam ugrani. Véget akartam vetni mindennek. Hál’ istennek, visszamentem, de aztán három hónapig nem mertem kimenni az erkélyre. Nagyon mély sebeket okozott
– fejtette ki Sirny.
A produkcióban megszólalt Natascha Kampusch is, aki felidézte elrablását. 1998. március 2-án éppen az iskola felé tartott, amikor észrevett egy fehér furgont, mellette pedig egy férfit – ő volt Wolfgang Priklopil. Mint kifejtette, furcsának találta, hogy ott várakozik, ezért át akart menni az utca túloldalára, hogy biztonságban legyen, azonban végül úgy döntött, van elég bátorsága, hogy elmenjen mellette. A férfi megragadta őt, berakta a járműbe, majd a házába vitte, a garázsa alatt lévő apró helyiségbe, ahol napokig nem volt világítás, és ételből is csak keveset kapott. Priklopil rendszeresen megverte, és ritkán megengedte, hogy az ő ágyában aludjon, viszont akkor is odakötözte, hogy ne tudjon megszökni.
Azt gondolhatta, joga van irányítani engem és erőszakot alkalmazni
– mondta Kampusch.
A fiatal lánynak azt mondta elrablója, ha megpróbál elszökni, meg fogja ölni. Sőt azzal is fenyegetőzött, ha elhagyja, saját magával is végezni fog, mivel ő az élete értelme. Kampusch a fogságban töltött évek során öngyilkosságot is megkísérelt, azonban Priklopil végül megakadályozta. A férfi mindemellett arra kötelezte őt, hogy nyírja kopaszra a fejét, mivel nem akart hajszálakat találni sehol az otthonában. Négy év kellett ahhoz, hogy a garázs alatt lévő szobából a ház többi helyiségébe is bebocsátást nyerjen. Egy évre rá pedig már az utcára is kitehette a lábát, természetesen csakis Priklopillal együtt, hogy felügyelhesse őt.
Natascha Kampuschnak 2006. augusztus 23-án sikerült megszöknie, amikor Priklopilt éppen autótakarítás közben hívták fel telefonon, ami kellően elvonta a figyelmét, így kislisszanhatott a kapun. A férfi, amint észrevette, hogy megszökött, a vonat elé ugrott. Mint arról Kampusch édesanyja a dokumentumfilmben beszámolt, ekkor éppen vidéken nyaralt, és a hír hallatán olyan hangosan kezdett sikoltozni, hogy mindenki odajött megkérdezni, mi történt.
A rendőrség felvett, hogy Bécsbe vigyen. Azonnal felismertem Nataschát, aki azt mondta: »Azt hittem, öreg leszel, és ráncos, de még mindig ugyanolyan csinos vagy.« Mindenki mosolygott körülöttünk. Sokáig öleltük egymást
– emlékezett vissza, viszont lánya szabadulása után újabb vádakkal kellett szembenéznie.
Martin Wabl korábbi bíró azzal gyanúsította őt, hogy bántalmazta, majd eladta gyermekét. Az ügy bíróságra került, ezt több per követte. Az édesanyának végül sikerült megnyernie egy polgári pert Wabl ellen, amely kimondta, többé nem vádolhatja meg őt azzal, hogy köze volt a lánya eltűnéséhez. Ahogy Brigitta Sirny a produkcióban kifejtette, a történtek hatására rá kellett döbbennie, több embernek beteg az elméje, mint azt korábban hitte.
(Borítókép: Natascha Kampusch 2016. augusztus 3-án. Fotó: Peter Trykar / picture alliance / Getty Images)