Fumio Kisida japán miniszterelnök felszólalásában azt mondta az országgyűlésben, hogy egyre kevesebb gyermek születik a távol-keleti szigetországban, és ha nem cselekednek ez ellen záros határidőn belül, akkor nem lesz működőképes a társadalom.
A japán kormányfő nagy aggodalomnak adott hangot a törvényhozás előtt, hatalmas demográfiai válság fenyegetettségéről beszélt. Indoklásában elmondta: egyértelmű tendencia mutatkozik arra vonatkozóan, hogy folyamatosan csökken a születési arány, és annak a jelei is tisztán látszanak, hogy öregszik a társadalom.
A miniszterelnök véleménye szerint a helyzet tarthatatlan,
Japán az összeomlás szélére került, nagyon közel van ahhoz a határhoz, melyet átlépve már nem lesz működőképes a társadalom.
Fumio Kisida ígérete szerint a kormány a vészjósló jelekre reagálva a gyermekvállalást és a gyermeknevelést ösztönző intézkedéseket vezet be a közeljövőben. Céljuk, hogy megduplázzák a népesedési programokat érintő költségvetést, ezért új kormányzati ügynökség felállítását kezdeményezte a kormányfő – írja a BBC.
Japánban több mint 125 millióan élnek. Bő ötven évvel ezelőtt még volt olyan időszak, amikor évente mintegy kétmillió gyermek született az országban, ezzel szemben tavaly csak 800 ezren látták meg a napvilágot. A várható élettartam növekedésével pedig egyre több az idős ember Japánban, a dolgozók száma viszont csökken.
A japán lakosság 28 százaléka 65 év feletti idős ember, ami a második legnagyobb arány a világon Monaco után.
2017-ben még 128 millió volt a lélekszám a szigetországban, az évszázad végére viszont a most megfigyelhető tendencia alapján ez akár 53 millióra is csökkenhet.
A népességnövekedésnek az is gátat szab, hogy a japán emberek többsége elutasító a bevándorlókkal szemben. A távol-keleti ország lakosságának 3 százalékát teszik ki azok, akik külföldön születtek. Ezek közé az emberek közé tartoznak azok is, akiknek csak az egyik szülője japán. Ez az arány az Egyesült Királyságban 15 százalék.
A Távol-Keleten nemcsak Japánban, hanem Kínában is fogy a lakosság, amire mintegy hetven éve nem volt példa. A kínai statisztikai hivatal közlése szerint 2022 végére 850 ezer fővel csökkent az ország népessége az előző évhez képest – az adatok a kontinentális Kína lakosságára vonatkoznak, Hongkongot és Makaót, valamint a Kínában élő külföldieket nem vették be a számításba.
A kínai LAKOSSÁG LÉLEKSZÁMA 1,41 MILLIÁRD FŐ, AZ ELMÚLT ÉVBEN 9,56 MILLIÓ GYERMEK SZÜLETETT ÉS 10,41 MILLIÓ EMBER halt meg AZ ORSZÁGBAN.
A férfiak száma 722,06 millió, a nőké 689,69 millió, ami a 2016 előtti szigorú egygyermekes politika eredménye. Mióta Kína szakított ezzel a modellel, arra ösztönzik a családokat, hogy két vagy három gyermeket is vállaljanak, de egyelőre nem túl sikeres ez a kezdeményezés.
Egyes szakértők szerint a népességcsökkenés a kínai gazdaságra és a világra nézve is komoly következményekkel jár. Az elmúlt négy évtizedben Kína gazdasági nagyhatalommá és a világ gyárává vált. Ez a várható élettartam növekedéséhez vezetett, ugyanis a jóléti társadalom velejárója, hogy bezuhan a termékenységi ráta, ami hozzájárult a jelenlegi népességcsökkenéshez – egyre többen éltek tovább, miközben kevesebb csecsemő született.
Kínában sok szülő a bizonytalan gazdasági helyzettel magyarázza, miért nem vállal egynél több gyereket. Japánnal és Dél-Koreával együtt Kínában az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta a világon, ami a jövedelmek növekedésével és az oktatási szint emelkedésével magyarázható: az életminőség javulásával az emberek tovább élnek.