Azoknak, akik azt remélik, hogy a NATO-szövetségesek által Ukrajnának adományozott harckocsiknak azonnali hatásuk lesz az Oroszországgal vívott háborúra, módosítaniuk kell a várakozásaikat.
Miután megerősítették, hogy megkapják az amerikai Abramseket, a német Leopardokat és a brit Challengereket is, Kijevnek szembesülnie kell azokkal a logisztikai és műveleti kihívásokkal, amelyeket a rendkívül különböző nehézpáncélosok hatékony harci egységekbe való integrálása jelent − írta meg a CNN.
Először is az ukránoknak számolniuk kell a szállítás ütemezésével. Még a legoptimistább becslések szerint is hónapokba telik, amíg a harckocsik olyan számban kerülnek a harctérre, ami jelentős harcászati előnyt biztosít. Az Abrams harckocsik esetében több mint egy évbe is beletelhet, mire Ukrajna bevetheti őket.
Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok az Abrams egy továbbfejlesztett változatát, az M1A2-t fogja Ukrajnának küldeni. Hozzátette, hogy „hónapokig tart”, mire átadják őket Ukrajnának, mert jelenleg nincs belőlük raktáron.
Sok elemző szerint megkönnyítené Ukrajna dolgát, ha csak egy típusú harckocsit használna, és ez teszi olyan fontossá Németország döntését, hogy engedélyezte más államoknak is a Leopard átadását.
A modern nehézharckocsik bonyolult fegyverek. Kívülről félelmetesnek és masszívnak tűnnek, de a harctéri hatékonyságuk nagy részét a bennük rejlő kifinomult elektronikus és számítógépes rendszereknek köszönhetik. Ezek a rendszerek befogják a célpontokat, és a harckocsi fő lövegét rájuk irányítják.
A tankok karbantartása, javítása és a szükséges alkatrészek beszerzése alapos szervezést igényel, nem beszélve a harckocsizók kiképzéséről és az őket támogató logisztikai vonal felállításáról, amely akár több száz vagy akár több ezer kilométerre húzódik a kelet-ukrajnai frontvonaltól.
Az a harckocsi lesz sikeres, amelyet a leghatékonyabban tudnak üzemeltetni és karbantartani, ami valószínűleg egy olyan modellt jelent, amely nagy számban áll rendelkezésre, kevésbé bonyolultak a rendszerei, a legkönnyebben hozzáférhető üzemanyaggal működik, és könnyen elérhető lőszert használ − és ez valószínűleg a Leopard 2-t jelenti
− mondta a csatornának Blake Herzinger, az American Enterprise Institute munkatársa.
Nicholas Drummond, szárazföldi hadviselésre szakosodott védelemipari elemző, a brit hadsereg egykori tisztje egyetért ezzel.
Azt mondanám, hogy az ukrán katonák kiképzésének minősége szinte fontosabb, mint az, hogy milyen tankot használnak
− mondta.
Drummond szerint a német harckocsikat úgy tervezték, hogy az ukránhoz hasonló, sorkatonákból álló hadseregek használják őket, ami a Leopardoknak előnyt biztosít az Abramsekkel és a Challengerekkel szemben, amelyeket az amerikai és a brit hadsereg hivatásos erői vezetnek. Mivel a sorkatonáknak kevesebb idejük van megtanulni a technikát, a Leopardhoz hasonló egyszerűbb kialakítás csökkenti a nem szakszerű karbantartás által okozott hibák esélyét − mondta.
Ha nem sikerül a karbantartás minden apró részletét jól elvégezni, az katasztrófához vezethet a harctéren.
Mark Hertling, a CNN katonai elemzője, aki egykor az amerikai hadsereg 1. páncéloshadosztályának parancsnoka volt, jól ismeri az Abramset, annak képességeit és sebezhetőségét.
Ahhoz, hogy a harckocsik harcképesek maradjanak, nemcsak a legénységüket kell kiképezni, hanem az őket támogató ellátási lánc minden egyes tagját is − írta a Twitteren.
Azok, akik azt mondják, hogy csak adjátok oda nekik azokat az átkozott tankokat, valószínűleg még sosem látták azt a koreográfiát, hogy ez hogyan működik a harctéren. A halálos harckocsikból egyszerű fémdobozok lesznek, amelyek nem mozognak, és nem lőnek
− mondta Hertling. – „Ha csak néhány dolgot elrontasz, az katasztrófát eredményez.”
Mivel az Abrams amerikai gyártmány, „nagyon hosszú logisztikai lánc van mögötte, amely egészen az Egyesült Államokig nyúlik” − mondta el Drew Thompson, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Lee Kuan Yew Közpolitikai Iskolájának vendégkutatója. A csatában elhasználódó vagy megsérült kulcsfontosságú alkatrészeket amerikai alkatrészekre kell majd cserélni, amelyeket egy ukrajnai vagy esetleg lengyelországi telepen kell tárolni.
Thompson szerint a Pentagon jó a logisztikai problémák megoldásában, „de a kockázat mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna számára nagy”.
Gondoljunk csak arra, mekkora propagandagyőzelmet aratna Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha képek kerülnének elő a harcképtelenné vált amerikai harckocsikról az ukrán harctéren.
Az, hogy a Leopardokat egy európai logisztikai bázisról lehet támogatni, mindenképpen előnyös
− mondta Thompson.
A német Leopardokból jelenleg több mint 4000 darab áll hadrendben. A pótalkatrészek több forrásból is könnyen elérhetők − közölte.
A Leopárdokkal rendelkező NATO-országok között van Lengyelország, Görögország, Spanyolország, Törökország, Magyarország, Dánia, Portugália, Norvégia, Norvégia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság. A NATO-tagjelölt Svédország és Finnország szintén jelentős számú Leopárddal rendelkezik.
Drummond szerint történelmi perspektívában is szemlélhető a kérdés, a második világháborúban ugyanis az Egyesült Államokban gyártott Sherman tankok álltak szemben a német Tigrisekkel.
A Tigris sok területen számszerűsíthetően jobb volt, mint a Sherman. De a Sherman is elég jó volt. Ami igazán előnyhöz juttatta, az az volt, hogy úgy tervezték, hogy könnyen gyártható legyen. 49 234 darab Sherman állt szemben az 1347 darab Tigrissel. A mennyiség felülmúlta a minőséget. Ma a támogathatóság felülmúlja a puszta tűzerőt, a védelmet és a mobilitást
− mondta Drummond.
Az új, gyakran nem kompatibilis felszerelések üzemeltetésében eddig az ukránok a háború alatt ügyesek voltak, és a régi szovjet korszakból származó és az Oroszországtól zsákmányolt harckocsikból egy elég hatékony haderővel rendelkező egységet hoztak létre.
Az egyik típusból 12, a másikból 30, a harmadikból pedig 100 darab... Ez egy újabb szerda reggel az ukrán hadseregben. Ukrajnának okos emberei vannak a karbantartási problémákra, valamint valódi gépesített logisztikát és modern raktározási informatikai technológiát alkalmaz, hogy segítsen nyomon követni az alkatrészeket, 2D és 3D vonalkódolással
− mondta Trent Telenko, az amerikai Védelmi Szerződéskezelő Ügynökség korábbi minőségellenőre.
A tisztviselők szerint az ukrán legénység kiképzését rövid időn belül megkezdhetik a megkapott harckocsikon. Harcban azonban valószínűleg csak hónapok múlva láthatjuk őket.
Az ukrán katonai személyzetet ki kell képezni − a Leopardok technológiailag nagyon fejlettek, így ez néhány hetet igénybe vesz. Ezt követően még logisztikai akadályokat kell megoldani, így az egész folyamat két-három hónapot biztosan igénybe vesz
− mondta Joao Gomes Cravinho portugál külügyminiszter.
(Borítókép: Ronny Hartmann / AFP)