Egy Törökországban élő magyar nő mesélt az ottani földrengésről, valamint arról, hogyan élték meg a katasztrófa első perceit. Azt is elárulta, miért döntöttek végül a maradás mellett.
Több erős földrengés is megrázta Törökországot és Szíriát hétfő hajnalban, a legnagyobb rengésnél 7,8-as erősséget mértek, majd nem sokkal fél 12 előtt újabb erős, 7,7-es magnitúdójú földmozgást észleltek Törökországban.
Törökország középső részét kedd hajnalban újabb, 5,6-os erősségű utórengés rázta meg.
Sajtóinformációk szerint már 4300-nál is több halálos áldozatot követeltek a török–szíriai határtérséget sújtó földrengések. Törökországban a katasztrófavédelem (AFAD) 2921 halottról számolt be, Szíriában pedig legkevesebb 1444 ember vesztette életét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint félő, hogy az áldozatok száma 20 ezernél is több lehet, mivel a tapasztalatok szerint az ilyen erősségű rengések után a halottak száma az első napok adatainak nyolcszorosa is lehet. Az RTL-nek sikerült elérnie egy kint élő magyar nőt, aki a következőket mondta az esetről:
Hirtelen nem tudtuk, hogy mit csináljunk. Öltözzünk és menjünk, vagy maradjunk a lakásban. Maradtunk a lakásban, mert már máskor is éltünk át földrengést, gondoltuk, ezzel vége lesz, de elég sokáig rengett. Ilyet még soha nem éltünk át, általában csak pár másodpercig szokott rengeni a föld, de most nagyon hosszúnak tűnt, harminc másodperc is lehetett. Utána azt hittük, hogy vége, de egypár másodpercre rá következett az utórengés.
A nő arról is beszélt a csatornának, hogy felkészültek a legrosszabbra, ezért összerakták a menekülőtáskájukat is, benne a szükséges eszközökkel, papírokkal, hogy ha menekülni kell, csak fel kelljen kapni és szaladni. Mint elmondta, a legnagyobb veszélyben a magas épületek vannak ilyen esetekben, illetve azokban jobban is érezhető a rengés, ők pedig a harmadik emeleten laknak, ezért döntöttek végül a maradás mellett.
Az Ankarában tartózkodó Törökország-kutató Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy a rengések nagyjából tíz megyét érintettek, egy Magyarországénál nagyobb területet, 12 és fél millió embert.
Kitért arra is, hogy az utórengések folyamatosak, jellemzően 4-es fokozat alattiak, alig érzékelhetőek, de ilyenkor ez is nagy kárt okoz a krízisben, amely elől az emberek már – tél ide vagy oda – sátrakba menekülnek.
Éjszaka kialakítottak rengeteg menhelyet, óvóhelyet, de sajnos közben esni kezdett a hó, ami tovább nehezít mindent, mindenki felfokozott idegállapotban van
– mesélte Egerei Zoltán.
(Borítókép: Légi felvétel az összeomlott épületekről, miután egy 7,7 és 7,6-os erősségű földrengés rázta meg Törökországot 2023. február 7-én. Fotó: Evrim Aydin / Anadolu Agency / Getty Images)