Az izraeliek több mint egyharmada tart polgárháború lehetőségétől a kormány által javasolt igazságügyi reformok miatt – derül ki a Jewish People Policy Institute (JPPI) megbízásából készült felmérésből, amelyet kedden tettek közzé.
A felmérés szerint az emberek 35 százaléka gondolja úgy, hogy az igazságügyi reform polgárháborúhoz fog vezetni, és 60 százalékuk úgy, hogy a reformot támogatók és ellenzők közötti harcban bármilyen erőszakos cselekményre sor kerülhet. Az aggodalom az egész politikai spektrumon átível, minden korú és hátterű ember így gondolja − írta meg a Neokohn.
Ezek a számok első pillantásra irreálisnak tűnnek, de valójában, miután kétszer és háromszor ellenőriztük, azt találtuk, hogy az izraeliek nem gondolják, hogy az erőszakos konfliktus lehetősége pusztán politikai retorika vagy médiavisszhang lenne; ez valós aggodalom
– mondta Jedidia Stern, a JPPI elnöke.
Jelenleg az izraeliek 41 százaléka támogatja, 44 százaléka pedig ellenzi a reformot, amely az igazságszolgáltatási rendszer átalakítására és a kormány hatalmának megszilárdulására irányul. A javasolt változtatások között szerepel egy olyan felülbírálati záradék, amely lehetővé teszi a legfelsőbb bíróság döntéseinek egyszerű, knesszetbeli többséggel történő megsemmisítését, a politikusoknak többséget biztosít a bírói kiválasztási bizottságban, a bírósági felülvizsgálat alkalmazásához a legfelsőbb bíróság bíráinak egyhangú egyetértése szükséges, és eltörlik az észszerűségi záradékot.
Míg az izraeliek 84 százaléka úgy véli, hogy az igazságszolgáltatási rendszernek szüksége van bármilyen változtatásra, csak 22 százalék támogat a reformban javasolt minden egyes változtatást, és a tervet heves kritikák érték belföldön és külföldön egyaránt.
Jichák Herzog elnök múlt héten felszólította a koalíciót, hogy a két fél közötti tárgyalásokig és megbeszélésig fagyassza be a reformmal kapcsolatos törvényhozást, amit a felmérés szerint az ország fele támogat. A koalíció azonban ezt elutasította, és szombat este benyújtotta a reformot.
Sokan úgy vélik, hogy a bíróságok jogkörei megnyirbálásának az az oka, hogy Benjámín Netanjáhú kormányfőt ne lehessen felelősségre vonni. Mint megírtuk, Netanjáhú ellen 2019-ben emeltek vádat csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés miatt. A vádak közül a legsúlyosabb az akár 10 év szabadságvesztéssel büntethető vesztegetés. Ő az első, hivatalban lévő izraeli kormányfő, aki ellen vádat emelnek.
(Borítókép: Tüntetés Netanjáhú ellen 2023. január 14-én. Fotó: Amir Cohen / Reuters)