„A kannabisz – ami kétségtelenül enyhébb és kevésbé addiktív, mint az alkohol – dekriminalizálása azt eredményezheti, hogy az emberek kevesebb legális kábítószert fogyaszthatnak, amelyek éppen azért jelentettek nagy problémát, mert nem lehetett elszívni egy jointot” – mondja dr. Piotr Kladoczny, a lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért alelnöke.
Szerinte a németországi jogalkotási törekvés a kannabisz kis mennyiségű, személyes használatra szánt legalizálására valószínűleg nem befolyásolja a kérdés lengyel megközelítését. A probléma azonban létezik és megoldásra szorul, mert Lengyelországban a törvény 2000-es módosítása után a kannabisz birtoklásáért indított ügyek száma a hétszeresére nőtt, anélkül, hogy ez a kábítószer-bűnözés elleni küzdelem hatékonyságában megmutatkozott volna.
Az orvosi kannabisz jelenleg már legális az Európai Unió legtöbb országában, néhány kivételtől eltekintve, amelyek közé Magyarország, Lettország, Bulgária és Románia tartozik. Ami azonban még mindig vita tárgyát képezi, az a szabadidős célú füstölés engedélyezése. Németország jelenleg forradalmasítja a témához való hozzáállását, mivel a szövetségi kormány tavaly októberben jóváhagyta az egészségügyi minisztérium tervezetét, amely szerint legális lesz a legfeljebb 30 gramm kannabisz személyes használatra történő birtoklása, a kisüzemi magántermesztés és a kannabisz engedéllyel rendelkező, ellenőrzött üzletekben történő értékesítése. A kannabisztermékek reklámozása azonban továbbra is tilos marad.
A német törvénymódosítások elsősorban a feketepiac elleni küzdelmet szolgálják. A kormány szigorúan szabályozni kívánja a legális termesztést és forgalmazást, miközben úgy becsüli, hogy a kannabisz szabadidős célú használatának legalizálása évente mintegy 4,7 milliárd euró adóbevételt és megtakarítást hozhat Németországnak. Ha az Európai Bizottság jóváhagyja, az új jogszabály várhatóan 2024-től lép hatályba, és négy év múlva értékelik a hatását. Sok szakértő megjegyzi, hogy egész Európa figyelni fogja, ami azt eredményezheti, hogy más országok is hasonló utat követnek majd.
„A kannabisz legalizálása a következőképpen nézhetne ki: a megfelelő minőségű tiszta kannabiszt vényköteles vagy vény nélkül is el lehet adni az embereknek, attól függően, hogy milyen messzire akarunk elmenni ebben a kérdésben. Másrészt ellenőrzés alatt kellene lennie, mert ez az alapvető kérdés, hogy tudjuk, biztosan nem folyik illegális kereskedelem” – mondja a szakértő.
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért alelnöke azonban úgy értékeli, hogy a német jogban bekövetkezett változások valószínűleg nem lesznek jelentős hatással a kannabisz kérdésének lengyel megközelítésére. Míg Németország esetében teljes legalizálásról lehet beszélni, Lengyelországban elég lenne egyszerűen dekriminalizálni úgy, mint például Spanyolországban.
„Nincs annál egyszerűbb, mint nem büntetni a kannabisz személyes használatra történő birtoklását, ahogyan 2000-ig volt. Ehhez nem szükségesek bonyolult megoldások. Elég, ha egyszerűen bevezetünk egy olyan rendelkezést, mint amilyen az 1997-es törvényben még érvényben volt, amely kimondta, hogy a személyes használatra történő birtoklás nem büntetendő, illetve nem minősül bűncselekménynek. Ekkor az ítéletek száma azonnal csökken” – mondja dr. Piotr Kladoczny.
Lengyelországban 2000-ig nem volt büntethető a kábítószer-függőség elleni küzdelemről szóló törvény hatálya alá tartozó kis mennyiségű marihuána saját használatra történő birtoklása. A helyzet megváltozott, amikor elfogadták a 62. cikk rendelkezését, amely kimondja, hogy bármilyen kábítószer birtoklása büntetendő, függetlenül a mennyiségtől és a birtoklás céljától. E lépés hátterében a rendőri műveletek hatékonyságának növelése állt. Az elképzelés többek között az volt, hogy a tiltott anyaggal letartóztatott kereskedő nem vonhatja ki magát a felelősségre vonás alól azzal, hogy személyes használatra történő birtoklásra hivatkozik. A 2000. évi módosítás következtében a felderített kábítószer-birtoklással kapcsolatos bűncselekmények száma ugrásszerűen megnőtt – az 1999-es közel 1,9 ezerről 2007-re több mint 31,2 ezerre (a lengyel kábítószer-politikai hálózat adatai).
E rendelkezés eltörlése után az ilyen esetek száma a hétszeresére nőtt, anélkül, hogy ez bármilyen pozitív vagy negatív hatással lett volna a kábítószer-kereskedelemre. Ezért nem használnám a „legalizálás” szót, Lengyelországban elég, ha egyszerűen nem büntetik a személyes használatra történő birtoklást – mondta a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért alelnöke az ekoszalin.pl lapnak.
A lengyel drogpolitikai hálózat nemrégiben közzétett jelentése, amelyet az Egészségügyi Minisztériummal együttműködésben készítettek, kimutatta, hogy a törvény 2000. évi módosítása után a kannabisz birtoklásával kapcsolatos ügyeket elsősorban olyan személyek ellen folytatták le, akik valóban személyes használatra, a szabadidős dohányzáshoz, öngyógyításhoz vagy függőséghez kapcsolódóan birtokolták a kannabiszt.
Ezzel szemben a felderített súlyos kábítószer-bűncselekmények száma nem változott. Az intenzív rendőri fellépés és a kiszabott büntetések nagy száma nem vezetett sem a kábítószer-kereslet, sem a kábítószer-kínálat csökkenéséhez. A jelentéshez végzett kutatás során a rendőrök és az ügyészek maguk is többnyire eredménytelennek ítélték az e területen végzett tevékenységüket. Másrészt azok, akik ellen kábítószer birtoklása miatt büntetőeljárás indult, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy ez nem befolyásolta a szerekhez való hozzáállásukat, és nem változtatta meg a fogyasztási szokásaikat.
Európában eddig egyetlen ország, Málta döntött a kannabisz legalizálása mellett. Számos más európai ország, például a Cseh Köztársaság és Hollandia azonban liberálisabban kezeli a kábítószert, és elnézőbbek a kis mennyiségű, személyes használatra szánt kábítószert birtokló személyekkel szemben.
(Borítókép: Hector Vivas / Getty images)