A British Petrol részvényei és profitja is kilőtt azt követően, hogy a vállalat letett a zöld átállás egy részéről.
A British Petrol (BP) éves nyeresége tavaly több mint megkétszereződött, és elérte a 28 milliárd dollárt, ami tovább növelte a világ olajipari nagyvállalatainak jelenlegi rekorderedményét. Ezek a fejlemények pedig a váratlan nyereséget terhelő magasabb adók kivetésére ösztönöznek.
A profit meghaladja a cég 2008-ban elért 26,3 milliárd dolláros éves rekordját, tehát nem csak az ágazatnak, hanem magának a vállalatnak is bevételi rekorddal zárult az előző év. A hír hatására 6 százalékkal erősödtek a BP részvényei az elmúlt 24 órában, míg az év során 24 százalékkal.
A brit energiavállalat most azt is bejelentette, hogy ebben az évtizedben többet fektet be olajba és gázba, miközben
a korábban tervezettnél kisebb mértékben csökkenti szén-dioxid-kibocsátását.
A BP közleménye szerint a mögöttes pótlási költségek nyeresége 2022-ben 27,7 milliárd dollárra nőtt az előző évi 12,8 milliárd dollárról. A mérőszám kulcsfontosságú mutatója az olajtársaságok jövedelmezőségének.
A kimagasló bevételek magyarázatot adhatnak arra, hogy a BP miért vált kevesebb mint három évvel azután, hogy ambiciózus terveket fogalmazott meg a zöld átállással kapcsolatban.
Ahelyett, hogy a tervek szerint 2030-ra 40 százalékkal csökkentené az olaj- és gáztermelést a 2019-es szinthez képest, a vállalat csupán 25 százalékkal vágja meg azt.
Az aggodalmak, amelyek szerint a BP túl gyorsan felszámolja szénhidrogén-üzletágát, a közelmúltban rányomta bélyegét a társaság részvényeinek árfolyamára. A hír, miszerint lassabban viszi keresztül az energiaátállást, 6 százalékos pluszba juttatta a részvényt a reggeli kereskedésben.
A társaságok nehezen hagyhatták figyelmen kívül azt a tőzsdékről érkező üzenetet is, hogy a befektetők jobban szeretik az olajtársaságokat, ha ragaszkodnak a hagyományos energiaforrásokhoz.
Az amerikai Chevron és az Exxon Mobil nagyon keveset fektet be az energiaátállásba európai társaikhoz képest, de részvényeik a tervezett bevétel 11-szeresét, illetve tízszeresét teszik ki.
A BP és a Shell jóval alacsonyabb extraprofitról jelentett.
A magas energiaárak eltérő hatással vannak a kormányokra. A BP a múlt hónap végén közzétett saját energiakilátásairól szóló jelentése rámutat, hogy az ukrajnai háború kritikussá tette az energiabiztonságot. Az Európai Unió, Kína és India a világ olajimportjának 45 százalékát, a földgáz importjának körülbelül 50 százalékát adja.
Mindhárom azt tervezi, hogy több megújuló energiát állítanak elő határaikon belül, és csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok arányát a teljes portfóliójukban. Az inflációcsökkentési törvényben szereplő zöldenergia-támogatások is felgyorsítják az Egyesült Államok átmenetét: a BP becslései szerint az IRA Energy több mint ötödével csökkenti a nemzeti szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig.
A lenyűgöző vállalati eredmények felerősítették az Egyesült Királyság kormányához intézett felhívásokat, hogy magasabb rendkívüli adót vessen ki az energiavállalatokra. Tavaly Rishi Sunak miniszterelnök – akkori pénzügyminiszter – 25 százalékos adót vezetett be az északi-tengeri olaj- és gázkitermelésből származó nyereségre.
A múlt hónapban pedig a kormány 35 százalékra emelte az energianyereség-illetéknek nevezett adót, és meghosszabbította 2028 márciusáig.
„Biztos vagyok benne, hogy nagyobb lesz a nyomás a rendkívüli adókra. Szerintem az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ez egy átmeneti helyzet” – nyilatkozta Nick Butler közgazdász, Gordon Brown egykori munkáspárti miniszterelnök tanácsadója a BBC-nek.
(Borítókép: Jason Alden / Bloomberg / Getty Images)