A The Washington Post szerint az amerikai kormányzat megüzente az ukrán politikai vezetésnek: továbbra is mellettük állnak a háborúban, de nem tudják végtelen mennyiségben támogatni őket. Ezért Ukrajnának az elkövetkező időszakban az újabb nyugati eszközök segítségével meg kell nyernie a háborút – addig, amíg még kapnak ehhez elégséges támogatást.
Az amerikai lap a napokban tett közzé egy olyan cikket, amelyben arra utalnak: nem biztos, hogy az Egyesült Államok olyan mértékben tudja támogatni Ukrajnát, mint ahogy azt az ukránok elvárnák. Erre utalt vissza egyébiránt nemrég Soros György is, amikor egy müncheni biztonságpolitikai konferencián beszélt.
A The Washington Post cikke szerint az amerikai tisztviselők úgy látják, hogy kritikus szakasz közelít a háborúban, és úgy vélik, hogy
Ukrajnának most, a következő hónapokban kell megfordítania a háborút – mert ha ez nem történik meg, akkor lehet, hogy több esélyük már nem lesz rá.
Emlékezetes, hogy Joe Biden kormányának tisztviselői – az oroszoknak is üzenve – számos alkalommal kijelentették: addig támogatják Ukrajnát, „ameddig csak szükséges” . A The Washington Post szerint ennek ellenére van egy komoly aggodalom az amerikai kormányzatban amiatt, hogy az amerikai képviselőházban (amelyet most már a republikánusok irányítanak) felerősödhetnek azok a hangok, amelyek ellenzik Ukrajna támogatását, és abban sem biztosak, hogy az európai partnerek meddig állnak ki Ukrajna mellett.
A The Washington Postnak név nélkül nyilatkozó tisztviselők azt mondták, hogy amíg a demokratáké volt a képviselőház, addig a kongresszus nemcsak hogy jóváhagyta az Ukrajnának szánt támogatásokat, hanem még több pénzt is adtak, mint amit a kormányzat kért. Ebben akkor még a republikánusok is partnerek voltak, mostanra viszont néhányan már máshogy látják a kérdést.
Emiatt a kormányzat fenntartja annak a lehetőségét, hogy idővel akár el is apadhat az Ukrajnának szánt támogatás, épp ezért úgy látják: Kijevnek most, a következő időszakban lesz a legjobb esélye arra, hogy megnyerje a háborút.
Mint a The Washington Postnak nyilatkozó tisztviselők mondták, mindezt az ukrán kormány felé is igyekeznek jelezni. „Továbbra is próbáljuk érzékeltetni velük, hogy nem tudunk mindent a végsőkig csinálni” – mondta az egyik, név nélküli nyilatkozó tisztviselő, aki szerint nagyon nehéz lesz elérni, hogy a kongresszus a mostanival megegyező mértékű támogatást szavazzon meg Ukrajnának a jövőben is.
Hozzátette: ennek fényében kell értelmezni a Biden-kormányzat kijelentéseit is Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
Az, hogy »ameddig csak szükséges«, a konfliktus időtartamára vonatkozik, nem pedig a segély mértékére
– szögezte le.
A The Washington Post szerint azt, hogy az amerikai kormány döntő szakaszra számít, az is bizonyítja, hogy vezető amerikai tisztviselők számos látogatást tettek és tesznek mostanság Európában. Ezen a héten Kamala Harris alelnök, Antony Blinken külügyminiszter, valamint Alejandro Mayorkas belügyminiszter érkezik Európába, a jövő héten pedig Joe Biden tesz látogatást Lengyelországban. Az utóbbi hetekben Jon Finer nemzetibiztonságitanácsadó-helyettes, Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes, Colin Kahl védelmiminiszter-helyettes, valamint Williams Burns CIA-igazgató is járt Kijevben, és ők is elmondták az ukránoknak, hogy mire számíthatnak.
Az amerikai lap arról is beszámolt, hogy a Patriot rakétarendszerek átadásánál (amelybe tavaly decemberben mentek bele, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonban járt) az Egyesült Államok Hollandiától is segítséget kért és kapott januárban. Ezzel párhuzamosan azonban meggyűlt a bajuk a németekkel, akik az amerikai Abrams harckocsik átadásához kötötték a Leopard tankok átadását.
A The Washington Post szerint a januári hónap nagy részében a fehér házi és Pentagon-tisztviselők
arról győzködték német partnereiket, hogy az Abramsek egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy az ukrán katonáknak adják.
Azzal érveltek, hogy a harckocsikat túl nehéz kezelni és karbantartani, ezért lenne jobb választás a Leopard. Végül a Biden-kormányzat egy köztes megoldással állt elő: belementek az Abramsek átadásába, de csak oly módon, hogy azok már csak jóval később érkezzenek (mint azóta kiderült, könnyen lehet, hogy csak 2024-ben állnak hadrendbe). A kompromisszumos döntéssel az amerikai kormányzat azt akarta elkerülni, hogy felszínre kerüljenek a konfliktusok a nyugati blokkon belül.
A The Washington Post azt is megtudta az amerikai tisztviselőktől, hogy Ukrajnával is gyakran összekülönböznek a háború kérdésében. Az egyik legnagyobb ellentét
abban a kérdésben van köztük, hogy mi mindent érdemes feláldozni a kelet-ukrajnai Bahmut védelméért.
Az ukránok az utóbbi hónapokban komoly emberi-anyagi áldozatokat hoztak azért, hogy megvédjék a várost, de az amerikaiak ezt nem tartják helyes döntésnek, mivel úgy látják: Ukrajnának ennek az egy városnak a védelme helyett inkább a tavaszi ellentámadásra kéne tartalékolnia az erejét, és ott kellene megpróbálniuk visszafoglalni Bahmutnál nagyobb stratégiai fontosságú területeket.
Volodimir Zelenszkij elnök ezzel szemben – két magas rangú amerikai tisztviselő elmondása szerint – egyfajta szimbólumként tekint Bahmutra, és úgy látja:
ha hagyják elveszni a várost, akkor abba az ukrán hadsereg morálja is belerendülhet.
Az amerikai tisztviselők rendszerint közlik vele: tiszteletben tartják Zelenszkij véleményét, hiszen ő tudja a legjobban, hogy miként kell inspirálni a saját népét, de ha mindenhol felveszik a harcot, ahova Oroszország katonákat küld, azzal Moszkva malmára hajtják a vizet.
Bahmut mellett a Krím félsziget visszafoglalásával kapcsolatban is nagyon eltér az ukrán és amerikai vezetők álláspontja. Az ukrán vezetés számos alkalommal hangoztatta, hogy csak a Krím visszafoglalásával nyerhetik meg a háborút. Ezzel szemben az amerikai vezetés úgy látja:
Ukrajnának most nincs meg a kellő katonai ereje ahhoz, hogy a megerősített Krímet visszafoglalja az oroszoktól.
The Washington Post szerint erre a következtetésre jutott az amerikai törvényhozás több szakbizottsága is az utóbbi hetekben. Ezenkívül – mint írták – az európai vezetők körében is aggodalmat váltott ki, hogy a lehetőségek és a gyakorlatban megvalósítható célok nincsenek összehangban, emiatt a háború a végtelenségig elhúzódhat.
Joe Biden tanácsadói mindezek fényében úgy látják: a lehető legjobb forgatókönyv az, ha most minél nagyobb támogatást adnak Ukrajnának, és a következő hónapokban Ukrajna ennek segítségével visszafoglalja a lehető legnagyobb területet Oroszországtól, ezután pedig leülnek tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.
Az optimista tanácsadók szerint Ukrajnának az idén beérkező segítséggel lehet esélye arra, hogy meggátolja az újabb orosz előretörést, területeket foglaljon vissza (elsősorban Herszonban és Zaporizzsjában), és év végére a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Oroszországot. A pesszimisták viszont úgy látják, hogy az idő Oroszország oldalán áll, és az oroszok a több százezer új katona bevetésével meg fogják nyerni a háborút.
„Nem egyértelmű, hogy miként fog véget érni [a háború]. Egy béketárgyalással? Vagy egyszerűen csak egy olyan elhúzódó, befagyott konfliktus lesz belőle, mint amit máshol is láthattunk? Annyi biztos, hogy most van elegendő támogatás, és az ukránok is harcolni akarnak, tehát a logika azt diktálja, hogy minél több mindent adjanak nekik. Az viszont nyitott kérdés, hogy ezt meddig lehet még megtenni” – mondta a mostani helyzetről Seth Jones, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) katonai szakértője a The Washington Postnak.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Joe Biden 2023. február 16-án. Fotó: Drew Angerer / AFP)