Narita Juszuke, a Yale közgazdaságtudományi tanszékének adjunktusa interjúkban és nyilvános szerepléseken foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan kezeljék a gyorsan öregedő japán társadalom terheit.
„Úgy érzem, hogy az egyetlen megoldás elég egyértelmű. Végső soron az idősek tömeges öngyilkossága és tömeges szeppukuja?” − mondta egy online hírműsorban 2021 végén. A szeppuku (vagy harakiri) rituális öngyilkossági forma, amely a 19. században a becsületüket elvesztett szamurájok körében volt elfogadott − írta meg a The New York Times.
Tavaly, amikor egy iskolás fiú megkérdezte, hogy fejtse ki a tömeges szeppuku elméletét, Narita szemléletesen leírta az összegyűlt diákok egy csoportjának a Midsommar című 2019-es horrorfilm egyik jelenetét, amelyben egy svéd szekta idős tagjai egy szikláról való leugrással vetnek véget életüknek.
Hogy ez jó-e vagy sem, arra már nehezebb válaszolni. Szóval, ha ön szerint ez jó, akkor talán keményen dolgozhat egy ilyen társadalom megteremtésén
− mondta Narita a kérdezőnek.
Máskor az eutanázia témáját is felvetette.
Szóba kerül annak lehetősége, hogy a jövőben kötelezővé tegyük
− mondta egy interjúban.
A 37 éves Narita azt mondta, hogy kijelentéseit „kiragadták a szövegkörnyezetből”, és hogy ironikusan azokra az egyre növekvő törekvésekre célzott, hogy a legidősebbeket kiszorítsák a vezető pozíciókból az üzleti és politikai életben, hogy helyet csináljanak a fiatalabb generációknak. Mindazonáltal az eutanáziáról és a társadalombiztosításról tett megjegyzéseivel a legforróbb témához nyúlt Japánban.
Míg a férfi az Egyesült Államokban még tudományos körökben is gyakorlatilag ismeretlen, szélsőséges álláspontja miatt több százezer követőre tett szert a japán közösségi médiában a frusztrált fiatalok körében, akik úgy vélik, hogy szakmai előmenetelüket a gerontokratikus társadalom hátráltatja.
Ő is azon japán provokátorok közé tartozik, akik a társadalmi tabuk megsértésével lelkes közönségre találtak. Twitteres bemutatkozásában azt írja:
Amiket nem szabad kimondanod, általában igazak.
A múlt hónapban több kommentelő is felfedezte Narita megjegyzéseit, és elkezdte terjeszteni azokat a közösségi médiában. Egy elismert internetes beszélgetőműsorban egy tudósokkal és újságírókkal folytatott panelbeszélgetésben Honda Juki, a Tokiói Egyetem szociológusa „a kiszolgáltatottak iránti gyűlöletként” jellemezte a megjegyzéseit.
A kritikusok egyre növekvő csoportja arra figyelmeztet, hogy Narita népszerűsége indokolatlanul befolyásolhatja a közpolitikát és a társadalmi normákat. Tekintettel Japán alacsony születési számaira és a fejlett világ legmagasabb államadósságára, a politikai döntéshozók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy hogyan finanszírozzák Japán növekvő nyugdíjszámláit. Az ország azzal is küzd, hogy egyre több idős ember szenved demenciában vagy hal meg magányosan.
Az e-mailben elküldött kérdésekre adott írásbeli válaszaiban Narita elmondta, hogy
elsősorban azzal a Japánban tapasztalható jelenséggel foglalkozom, ahol ugyanazok a szereplők uralják a politika, a hagyományos iparágak és a média világát hosszú évek óta.
A „tömeges öngyilkosság” és a „tömeges szeppuku” kifejezések − írta − „elvont metaforák”.
„Óvatosabbnak kellett volna lennem a lehetséges negatív konnotációikkal kapcsolatban” − tette hozzá. „Némi önreflexió után tavaly felhagytam ezen szavak használatával”.
Az idősebb generációk iránti tisztelet kultúrája ellenére Japánban már korábban is voltak hasonló hangok. Egy évtizeddel ezelőtt Aszo Taro − akkori pénzügyminiszter, aki ma a kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik képviselője − azt javasolta, az idős embereknek „siessenek és haljanak meg”.
Tavaly Csije Hajakava japán filmrendező 75-ös terv című disztópikus filmjében vidám üzletkötők csábították a nyugdíjasokat a kormány által támogatott eutanáziaprogramra. A japán folklórban a családok az idős rokonokat a hegyek tetejére vagy az erdők távoli zugaiba viszik, és ott hagyják őket meghalni.
Napi munkája szerint Narita az oktatásban és az egészségügyi politikában használt számítógépes algoritmusok technikai kutatását végzi. De mivel számos internetes platformon és a japán televízióban is rendszeresen jelen van, egyre népszerűbbé vált: magazinok címlapján, vígjátéksorozatokban és egy energiaital-reklámban is feltűnt. A TikTokon még egy utánzója is megjelent.
Sokkolóak vagy sem, egyes törvényhozók szerint Narita ötletei megnyitják az ajtót a nyugdíjreformról és a szociális jólét megváltoztatásáról szóló, nagyon is szükséges politikai eszmecserék előtt.
Kritika tárgya, hogy az idősek túl sok nyugdíjat kapnak, és a fiatalok támogatják az összes idős embert, még azokat is, akik nincsenek rászorulva
− mondta a 39 éves Shun Otokita, a parlament felsőházának tagja.
Egyes japán felmérések szerint a lakosság többsége támogatja az önkéntes eutanázia legalizálását. Narita utalása a kötelező gyakorlatra azonban megijeszti az etikával foglalkozókat. Jelenleg minden olyan ország, amely legalizálta a gyakorlatot, csak „akkor engedélyezi, ha a személy maga akarja” − mondta Fumika Jamamoto, a Tokiói Városi Egyetem filozófiaprofesszora.
E-mailben küldött válaszaiban Narita azt mondta, hogy „az eutanázia (akár önkéntes, akár nem önkéntes) összetett, árnyalt kérdés. Nem támogatom a bevezetését. Azt jósolom, hogy szélesebb körben vitatják meg”.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 80-20-55-20 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
(Borítókép: Buddhika Weerasinghe / Getty Images Hungary)