Joe Biden amerikai elnök Varsóban mond beszédet kedden, ahol várhatóan az Egyesült Államok további támogatásáról biztosítja Ukrajnát. Mindeközben Vlagyimir Putyin Moszkvában intéz üzenetet az orosz törvényhozókhoz, és valószínűleg vázolja, milyen hadicélokat tűznek ki a következő egy évre.
Az amerikai elnök hétfőn érkezett Európába, és elsőként – nagy meglepetésre – az ukrán fővárosban tett látogatást (előzőleg a Fehér Ház csak arról számolt be, hogy Biden Lengyelországba megy).
Ukrajnát elhagyva, hétfőn késő este Varsóba érkezett az Egyesült Államok elnöke. Joe Biden kedden Andrzej Duda lengyel elnökkel, valamint a NATO keleti szárnyához tartozó országok vezetőivel találkozik.
A The Guardian szerint az elnök a háború közelgő egyéves évfordulója alkalmából arról beszél, hogy az Egyesült Államok az utóbbi egy évben mi mindennel támogatta Ukrajnát, és várhatóan ígéretet tesz arra, hogy a jövőben is kiállnak mellettük, valamint a NATO keleti szárnya mellett.
ezt bizonyítandó, további 500 millió dolláros, Ukrajnának szánt katonai segélyt, valamint újabb oroszellenes szankciókat hagyhatnak jóvá ezen a héten.
A The Guardian moszkvai tudósítója úgy véli, Joe Biden látogatása egyértelműen azt üzeni az oroszoknak, hogy hiába számítanak a Nyugat kifáradására, továbbra sem hagynak fel Ukrajna támogatásával. Ezenkívül nem véletlen az sem, hogy az amerikai elnök mostanra időzítette a saját beszédét, ugyanis Vlagyimir Putyinnak is lesz egy beszéde kedden.
Már másfél hete kiderült, hogy az orosz elnök február 21-én a moszkvai Gostiny Dvor üzletházban az orosz törvényhozókhoz intéz beszédet (ezt az eseményt minden évben megtartják Oroszországban, bár a tavaly elmaradt). A hivatalos tájékoztatás szerint az idei felszólalásban elsősorban az ukrajnai hadműveletekről, valamint különféle gazdasági és társadalmi kérdésekről ejt szót.
A TASZSZ hírügynökség szerint Dmitrij Peszkov közölte, hogy a beszéd hossza hivatalosan egy óra lesz, de ez valójában csak egy formalitás ennél az eseménynél,
és „könnyen elképzelhető”, hogy Putyin ennél hosszabban fog most beszélni.
A TASZSZ szerint 2021-ben például 1 óra 19 perc hosszú volt a beszéd, 2018-ban pedig 1 óra 55 percen át tartott.
A beszédet körülbelül 1000 ember hallgathatja meg élőben, köztük az orosz törvényhozás tagjai és a kormányzat magas rangú tisztviselői. A korábbiakhoz képest most rendkívüli jelleggel a „különleges hadművelet” néhány résztvevője is jelen lesz. A sajtó képviselői közül csak a „barátságos” országokból érkező tudósítókat engedik be, a többieknek a tévén keresztül kell majd követniük a beszédet.
Az elemzők arra számítanak, hogy Putyin elmondja, mit sikerült eddig elérni az ukrajnai „különleges hadműveletben”, és azt is ismerteti, milyen hadicélokat tűznek ki a következő egy évre. A beszéd mellett a moszkvai Luzsnyiki Stadionban is lesz egy nagyobb gyűlés és koncert kedden (tavaly márciusban is volt egy ehhez hasonló rendezvény, akkor Putyin a stadionban beszélt).
Szerdán az orosz törvényhozás is egy rendkívüli ülést tart, de azt még nem tudni, pontosan milyen ügyekről tárgyalnak. Elképzelhető, hogy semmilyen nagy döntés nem születik most, de az is lehet, hogy például egy újabb sorozási hullámot indítanak meg most, amikor a frontvonalak többé-kevésbé befagytak.
Az orosz állami hírügynökség kedd reggel írt arról, melyek lesznek a beszéd főbb témái az orosz törvényhozók szerint. Mint írták, az orosz Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Leonyid Szluckij arról tájékoztatta őket, hogy
PUTYIN VÁRHATÓAN OLYAN LÉPÉSEKET HELYEZ KILÁTÁSBA, „AMELYEK MEGFOSZTJÁK AZ ELLENSÉGET ANNAK REMÉNYÉTŐL, HOGY LEGYŐZHETIK OROSZORSZÁGOT.
A többi parlamenti képviselő arra számít, hogy Putyin hadiipari fejlesztésekről is szót ejt majd a beszédben, valamint új gazdasági intézkedéseket is bejelent a háborúval és az oroszellenes szankciókkal összefüggésben. Egyes parlamenti képviselő arra számítanak, hogy Washingtonnak, vagy éppen az egész világnak üzen majd a beszéddel.
Az Index mindkét vezető beszédéről beszámol.
Joe Biden látogatása abból a szempontból is fontos üzenet, hogy az amerikai elnök nem félt ellátogatni a háborús zónába. Sokaknak szemet szúrt, hogy
VLAGYIMIR PUTYIN EGY ÉV ALATT EGYSZER SEM MERÉSZKEDETT MÉG CSAK A FRONT KÖZELÉBE SEM.
Az egyik oroszpárti hadiblogger például azt írta a The Guardian szerint, hogy „a két nagyapó” (Biden és Putyin) közül az egyik betegségekkel küzd és „az egész világ röhög rajta”, miközben a másik „erős és bátor vezető látszatát kelti”.
Ehhez képest az egyik vezető most elment Kijevbe. A másik viszont még mindig nem tette be a lábát Donyeckbe
– írta a Putyin-párti blogger.
Az MTI számolt be arról, hogy az amerikai republikánus párt több politikusa bírálta Joe Biden elnököt hétfőn kijevi utazása, illetve annak időzítése miatt. Ezenkívül Ukrajna további támogatásának kérdésében is véleménykülönbségek mutatkoztak a republikánusok közt.
Marjorie Taylor Greene, a képviselőház tagja az elnök kijevi látogatását rendkívül sértőnek nevezte. A közösségi médiában közzétett üzenetében azzal vádolta a kormányzatot, hogy az amerikai embereket arra kényszeríti, fizessék az ukrán kormányt és a háborút.
Scott Perry pennsylvaniai képviselő „elképesztőnek” nevezte, hogy az elnök az utazással is biztosítani akarta Ukrajnát határainak biztonságáról, miközben ezt nem tudja megtenni saját hazájában. Greg Murphy, a képviselőház észak-karolinai tagja azt írta: az elnöknek két évbe telt, hogy ellátogasson az Egyesült Államok déli határának „háborús övezetébe", most pedig egy másik, „szintén általa teremtett” háború térségébe megy.
A közelmúltban a képviselőház 11 republikánus tagja határozati javaslatot terjesztett elő Matt Gaetz képviselő kezdeményezésére, amelyben
az ukrajnai fegyveres és pénzügyi támogatás leállítását szorgalmazzák, és azonnali fegyverszünetet követelnek.
A határozati javaslattal szemben a képviselőház külügyi bizottságának republikánus vezetője vasárnap a CNN hírtelevíziónak adott interjúban úgy vélte: az alsóházon belül változatlanul erős a kétpárti kiállás Ukrajna támogatása mellett. Mike McCaul kifejtette, hogy a támogatás visszafogása csak meghosszabbítaná a konfliktust, ami Oroszország kezére játszana, mert csökkentené az amerikai emberek és így a kongresszus kiállását is Ukrajna mellett. A politikus reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok megfontolja az F–16-os vadászrepülők mielőbbi szállítását Ukrajna számára.
Szintén vasárnap az ABC televíziónak Lindsey Graham republikánus szenátor azt mondta, időszerű, hogy az Egyesült Államok elkezdje ukrán pilóták felkészítését az F–16-os vadászrepülők kezelésére. A képviselőház republikánus többségének vezetője és házelnöke, Kevin McCarthy viszont többször hangoztatta azt a véleményét, hogy Ukrajna támogatása nem lehet minden feltétel nélküli „üres csekk”.
Joe Biden elnök hétfőn Kijevben úgy fogalmazott, hogy az amerikai törvényhozáson belüli minden nézeteltérés mellett is Ukrajna támogatását illetően jelentős egyetértés mutatkozik.
Az orosz-ukrán háború fejleményeit kedden is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Joe Biden és Vlagyimir Puytin. Fotó: Sean Gallup, Peter Muhly / Getty Images)