Február 21-én tartott Budapesten sajtótájékoztatót az Európai Parlament vizsgálóbizottsága, amely azt vizsgálta, hogy a magyar kormány hogyan használhatta a Pegasus szoftvert.
A sajtótájékoztatóra azután került sor, hogy az EP delegációja két napon keresztül vizsgálta, ahogy a magyar kormány használhatta az izraeli NSO Group által készített szoftvert.
Először a holland Jeroen Lenaers, a vizsgálóbizottság elnöke szólalt fel, aki elmondta, sajnálja, hogy a magyar kormány a delegáció érkezése előtt lemondta a találkozót, és kiemelte, hogy Varga Judit a konstruktív tárgyalás helyett támadta az EP delegációját, és összeesküvés-elméleteket terjesztett – véli a holland EP-képviselő, aki hozzátette:
ez többet elmond Varga Judit demokráciafelfogásáról, mint rólunk.
Lenaers kifejtette: több szereplővel, köztük Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökével is találkoztak, de emellett meghallgattak olyan személyeket is, akiket megfigyeltek a kémszoftverrel. Mint fogalmazott, általában a tárgyalások konstruktívak voltak, azonban sok megválaszolatlan kérdés maradt.
A vizsgálóbizottság elnöke elmondta: azt állapították meg, hogy
a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem tudja kellően vizsgálni, ahogy az állam ilyen szoftvereket használ,
és azt ajánlja, hogy a kormány dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely jogilag jobban körbebástyázza a megfigyelésre való engedélyezést, és ne lehessen mindenre ráhúzni a biztonságvédelmi okot. „Annak nem szabad egy get out of jail kártyának lennie” – fogalmazott.
Utána a jelentéstevő Sophie In ’t Veld beszélt leginkább arról, hogy a kémprogram használata hogyan sérti az egyén jogait, emellett pedig gyengíti a demokráciát és a jogállamiságot. Mint fogalmazott, leginkább olyan személyek okostelefonját fertőzték meg a kémszoftverrel, akik létfontosságúak a demokrácia számára – újságírók, civil szervezetek, politikusok.
A holland EP-képviselő kifejtette: a kémszoftvereknek van jogos használatuk, ugyanakkor a magyar kormány szerintük politikai okokból használta, ami gyengíti a demokráciát.
Elmondta, a magyar jogállamiság helyzete rosszabb, mint előzetesen gondolta: szerinte ugyan vannak hatóságok, amelyek vizsgálhatnák, hogy a kormány minden törvényt betartva dolgozik-e. Szerinte azonban a legtöbb hatóságot a Fidesz–KDNP elfoglalta, kormánybarát személyek pedig nem tudják hatékonyan vizsgálni az Orbán-kormányt.
Ugyanakkor szerinte nemcsak Magyarországon van probléma. In ’t Veld kifejtette, hogy az Európai Bizottság is hibázik, amiért nem tartatja be az EU-s előírásokat és szabályokat a tagállamokban, például Magyarországon.
„Ez nem hobbi” – zárta bírálatát az Ursula von der Leyen vezette uniós szervről.
A holland EP-képviselő elmondta: azt javasolják, hogy a bizottság függessze fel a magyar kormánynak szánt uniós kifizetéseket. Mint fogalmazott, ez leginkább a magyar állampolgároknak okoz kárt, emiatt a magyar kormánynak drasztikus változásokat kellene hoznia a kormányzásban, hogy ne sértse tovább saját állampolgárait.
Az Index kérdésére, hogy van-e különbség a spanyol és a magyar kormány vélelmezett kémszoftverhasználata mellett (Spanyolországban baszk és katalán függetlenségpárti politikusokat és civileket támadhattak meg az eszközzel), Lenaers úgy fogalmazott, hogy ez jogos kérdés, ugyanakkor nem akar korai ítéletekre jutni, mivel Spanyolországba majd jövő hónapban lesznek egy hasonló úton.
Ugyanakkor kifejtette: nem tudja, hogyan lehet összehasonlítani a két országot, mivel Magyarországon olyan újságírókat, aktivistákat és médiaszereplőket figyeltek meg, akik a kormánnyal kritikusak.
Újságírói kérdésre Sophia In ’t Veld elmondta, tudomásuk szerint sokszor Varga Judit igazságügyi miniszter adott engedélyt a megfigyelésre, ugyanakkor helyette sokszor államtitkárok adtak erre engedélyt, ami szerinte problémás. Különösen, hogy az egyik ilyen személy Völner Pál, aki ellen büntetőeljárás folyik a bíróságon.
Mint arról korábban írtunk, a Pegazus-botrány még 2021 nyarán robbant, miután egy nemzetközi együttműködés során több újság bemutatta, hogy a különböző országokban miként használták az izraeli NSO Group által készített szoftvert.
A magyar szálat a Direkt36 oknyomozó portál mutatta be, akik megállapították, hogy a magyar kormány többek között a kormánnyal nem egyetértő újságírók és politikusok okostelefonjait fertőzte meg az alapvetően terrorizmus elleni harcra kialakított szoftverrel. A magyar kormány sokáig tagadott, azonban Kósa Lajos újságírói kérdésre véletlen elárulta, hogy a szoftvert a Belügyminisztérium vásárolta meg – később a Belügyminisztérium cáfolni próbálta Kósa nyilatkozatát.
(Borítókép: JACK GUEZ / AFP)