Szerbiának erős hadseregre van szüksége, ellenkező esetben az ország három napon belül megsemmisülhetne, ezért a katonaság és a fegyveripar fejlesztésébe az év végéig további 700 millió eurót fektet Belgrád – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök az Abu-Dzabiban rendezett nemzetközi fegyverkiállítás apropóján.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) helyszíni beszámolója szerint a szerb elnök rámutatott, hogy óriási a fegyverkezési verseny a világon, ezért Szerbia sem maradhat le. Mint mondta, jelenleg a költségvetés két százalékát fordítja Belgrád a hadseregre, míg más országokban ez legalább négy százalék. Ezért növelik meg az eddigi másfél milliárd eurós hadi költségvetést további 700 millióval.
Akinek nincs erős hadserege, azt megtámadják
– húzta alá.
Amellett pedig, hogy a saját hadseregét és hadiiparát erősíti, a tervek szerint francia harci repülőgépeket is beszerez Szerbia. Alekszandar Vucsics közölte, a francia Dassault Aviation SA Rafale repülőgépek beszerzése további hárommilliárd eurós kiadást jelenthet, a tárgyalások azonban még folynak a gyártóval.
Az elnök bejelentése szerint a szerb hadiipar a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet saját gyártású drónok és pilóta nélküli gépek előállítására.
Alekszandar Vucsics közölte, nagy az érdeklődés a szerb fegyverek iránt, mindenki fegyverkezik, mindenki háborúra készül.
A szerb elnök néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy megnyílik a hadsereg elit egységeibe történő jelentkezés pályázata. A tervek szerint a különleges egységek létszámát a közeljövőben 1500-ról ötezerre növelik, az ott szolgálók bérét pedig jelentősen megemelik.
A szerb hadsereg korszerűsítése az utóbbi években jelentős mértékben Oroszországtól függött, Belgrád harckocsikat, páncélos járműveket, helikoptereket és harci repülőgépeket kapott és vásárolt Moszkvától.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok által lakott területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd kezdődött a kapcsolat rendezéséről, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.
Koszovó függetlenségét a világ több mint száz országa elismeri, de Oroszország és Kína nem, valamint az Európai Unió 27 tagállama közül öt – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus – szerint sem önálló állam. Decemberben több határátkelőt zártak le a forgalom elől Szerbia és Koszovó között, megzavarva ezzel az Európában máshol dolgozó koszovóiak hazautazását az ünnepekre.
Február közepén egy 11 pontból álló német–francia javaslatcsomag miatt lett forró a hangulat, a nyilvánosságra eddig nem hozott javaslat ugyan nem végleges, ám mindenképpen kötelező érvényű. A feltételezett javaslat miatt nacionalisták vonultak utcára, hogy tiltakozzanak Koszovó függetlensége ellen. De ultranacionalista férfiak is részt vettek a tüntetésen, akik több politikust is megfenyegettek.
Az elfogott szélsőséges, oroszbarát férfiak a belgrádi tiltakozáson egyrészt a köztársasági elnök elleni támadásra tettek utalásokat, másrészt pedig azzal fenyegetőztek, hogy ha Belgrád elfogadja a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó nemzetközi javaslatot, akkor országszerte több tiltakozást is szerveznek.
A Deutsche Welle rádió nyugat-balkáni irodájának a koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy Koszovó és Szerbia között továbbra is tapintható a feszültség, a helyzet pedig szerinte azért nem rendeződhet, mert Szerbia „nem normális demokratikus állam”, hanem hibrid ország, míg Koszovó teljesen demokratikus.
(Borítókép: Ferdi Limani / Getty Images)