Kína vezető diplomatája, Vang Ji szerdán kijelentette, hogy „új konszenzusra” számít az Oroszországgal való kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, miután Moszkvába látogatott, és találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel.
Oroszország és Kína kapcsolata fokozatosan fejlődik és új mérföldköveket ér el − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Vang Jivel, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottsága Külügyi Bizottságának vezetőjével, a KKP Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagjával folytatott megbeszélésén.
Az orosz–kínai kapcsolatok úgy fejlődnek, ahogy azt az előző években terveztük, minden halad előre és fejlődik. Új mérföldköveket érünk el
– mondta az orosz államfő.
Putyin külön megjegyezte, hogy Kínában nagyon fontos belpolitikai események történtek, amelyek természetesen hozzájárulnak az ország megerősödéséhez, megteremtik a feltételeket a fokozatos fejlődéshez a Kínai Kommunista Párt terveinek megfelelően − írta az orosz állami TASZSZ hírügynökség.
A Kínai Kommunista Párt 2022. október 16. és 22. között tartotta 2022-ben Pekingben 20. kongresszusát. A KPK Központi Bizottságának utolsó ülésén megválasztott, megújult összetételű tagok jóváhagyták a Politbüro és az Állandó Bizottság új összetételét. Hszi Csin-pinget harmadik ötéves ciklusára újraválasztották a Központi Bizottság főtitkári posztjára.
Az orosz vezető megjegyezte, hogy Oroszország és Kína kapcsolata a kétpólusú világpolitikai rendszer összeomlása után különösen fontos, és hozzájárul a világ stabilitásához.
A nemzetközi kapcsolatok ma összetettek. A kétpólusú rendszer összeomlása után nem lettek jobbak, épp ellenkezőleg, még élesebbek lettek. Ebben a tekintetben a Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti együttműködés a nemzetközi színtéren, amint azt már többször hangsúlyoztuk, nagyon fontos a helyzet stabilizálása szempontjából
− mondta Putyin.
„Örülök, hogy újra beszélhetek önnel, régi barátommal kölcsönös kapcsolataink fejlesztéséről, úgy gondolom, hogy mindenképpen új konszenzusra jutunk” – mondta Vang Lavrovnak szerdán, néhány nappal a Kreml ukrajnai teljes körű inváziójának első évfordulója előtt.
Nem számít, hogyan változik a nemzetközi helyzet, Kína hajlandó volt és továbbra is hajlandó fenntartani a pozitív kapcsolatokat Oroszországgal a nagyhatalmak közötti új típusú együttműködés kiépítésében
− fogalmazott.
Vang – akinek Lavrov gratulált Hszi Csin-ping kínai vezető legfőbb külpolitikai tanácsadójává való nemrégiben történt előléptetéséhez – kijelentette, arra törekszik, hogy „megerősítse és elmélyítse a kínai–orosz barátságot, bármi történjék is” − írta meg a CNN.
A kínai diplomácia vezetője elmondta, hogy Hszi és Putyin vezetése alatt a két ország fenntartotta stratégiai elszántságát, és − az Egyesült Államokra tett nyilvánvaló célzásként − „határozottan ellenállnak minden egyoldalú zsarnoki magatartásnak, és rendíthetetlenül védik szuverenitásukat, biztonságukat és fejlődésüket”.
Vang azt mondta Nyikolaj Patrusevnek, az orosz Biztonsági Tanács vezetőjének, Putyin egyik legközelebbi szövetségesének, hogy Peking és Moszkva kapcsolatai sziklaszilárdak.
Patrusev azt mondta Vangnak, hogy Kínának és Oroszországnak össze kell tartania a Nyugat növekvő nyomásával szemben, és ironikusan példaként említette az orosz offenzívát, amelyet „a Nyugat által Ukrajnában elszabadított véres eseményeknek” nevezett.
Oroszország többször vádolta a Nyugatot az ukrajnai háború kirobbantásával, miközben megpróbálta tagadni a felelősséget az incidensért, amely a jelentések szerint több tízezer ember halálába került. Peking megismételte ezt az üzenetet, Moszkva provokáció nélküli támadásáért az Egyesült Államokat és NATO-szövetségeseit tette felelőssé.
A Nyugat Oroszország és Kína megfékezésére irányuló kampánya miatt az orosz–kínai koordináció és interakció további elmélyítése a nemzetközi színtéren különös jelentőséggel bír
− idézte Patrusevet a Sputnik.
Patrusev azt is mondta, hogy Oroszországnak és Kínának egy új, „igazságosabb” világrend megteremtésére kell törekednie, amely megkérdőjelezi az egységes Nyugat egypólusú hegemóniáját.
Vang látogatásáról széles körben úgy vélik, hogy Putyin és Hszi Csin-ping kínai vezető találkozójának előkészítése. Putyin és Hszi 2022 decemberében virtuális találkozót tartott, amelyen az orosz vezető a két nemzet közötti kapcsolatokat „a történelem legjobbjának” nevezte, mondván, azok „minden próbát kiállnak”, és meghívta Hszit, hogy 2023 tavaszán látogasson el Moszkvába.
Mint megírtuk, európai körútja keretében − Párizs, Róma és a müncheni biztonságpolitikai konferencia után − Budapesten is látogatást tett a kínai külügy tényleges vezetőjének tekintett Vang Ji államtanácsos. A Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója Budapestre is ellátogatott.
Orbán Viktor miniszterelnök magánvacsora keretében fogadta a Magyarországra érkező kínai államtanácsost, akivel másnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is találkozott és megbeszéléseket folytatott. Vang Ji magyarországi látogatása egy Duna-parti büfénél ért véget, ahol megettek egy lángost a magyar tárcavezetővel, majd az államtanácsos továbbindult Moszkvába.
A korábbi kínai külügyminiszter új titulusában először utazott külföldre és látogatott meg európai országokat. A napokban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, továbbá a müncheni biztonságpolitikai konferencia szünetében Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is.
Kína számára az Európai Unió fontos gazdasági partner, Vang Ji ezért is tárgyalt Németország és Franciaország vezetőivel
– nyilatkozta Horváth Levente Kína-kutató, az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji főkonzul az Indexnek. Francia és olasz állami vezetők visszalátogatást terveznek Kínába: Emmanuel Macron és Giorgia Meloni Pekingbe készül, Olaf Scholz tavaly tett látogatást a kelet-ázsiai országban.
Szijjártó Péter a Vang Ji államtanácsossal folytatott megbeszélés után arról számolt be, hogy a Magyarország és Kína között létrejött átfogó, stratégiai együttműködésből rendkívül sokat profitált a magyar gazdaság az elmúlt években. Jelenleg is tárgyalások zajlanak négy kínai nagyvállalattal, amelyek eredményeként nyolc-tízmilliárd euró értékben újabb beruházások érkezhetnek Magyarországra.
Vang utazása azt követően történt, hogy Joe Biden amerikai elnök hétfőn meglepetésszerű látogatást tett Ukrajnában − emelte ki a CNN.
A kínai vezetés pártatlannak vallotta magát a konfliktusban, de nem volt hajlandó elítélni Oroszország invázióját, ehelyett bővítette a kereskedelmi kapcsolatokat és folytatta a nagyszabású közös hadgyakorlatokat többek között ezen a héten is.
Az elmúlt napokban az európai városokban tett látogatásain azonban Vang megpróbálta Kínát a béke és a tárgyalások támogatójaként bemutatni. A szombati müncheni biztonsági konferencián (MSC) azt mondta, hogy Peking nyilvánosságra hozza álláspontját a válság politikai rendezéséről.
Ezeket a megjegyzéseket számos nyugati vezető – akik szorosan figyelik, hogy Kína milyen támogatást nyújt északi szomszédjának – gyanakvással fogadta, különösen azért, mert Peking támadófegyverek eladását fontolgatja Oroszországnak.
Kedden a kínai fővárosban tartott biztonsági fórumon Csin Gang kínai külügyminiszter megismételte Peking Ukrajnával kapcsolatos üzeneteit. Kína „mélyen aggódik” amiatt, hogy a konfliktus „kicsúszik az irányítás alól”, és továbbra is szorgalmazni fogja a béketárgyalásokat, és „kínai bölcsességgel” járul hozzá a politikai rendezéshez − mondta.
Ugyanakkor felszólítjuk az érintett országokat, hogy azonnal hagyják abba azokat a kijelentéseket, amelyekkel csak olajat öntenek a tűzre. Ne hárítsák tovább a felelősséget Kínára, és hagyják abba a ma Ukrajna, holnap Tajvan diskurzus hajtogatását
− mondta, nyilvánvalóan az Egyesült Államokra és szövetségeseire utalva.
(Borítókép: Vang Ji és Vlagyimir Putyin találkozója 2023. február 23-án. Fotó: Sputnik / Anton Novoderezhkin / Pool / Reuters)