Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot – közölte a Twitteren szombat délelőtt az Európai Unió Tanácsának svéd soros elnöksége.
A közlés szerint a csomag szigorúbb exportkorlátozásokat tartalmaz a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, továbbá célzott korlátozó intézkedéseket a háborút támogató, propagandát és álhíreket terjesztő vagy az Oroszország által a háborúban használt drónokat szállító személyekkel és szervezetekkel szemben.
A svéd elnökség hozzátette: az Európai Unió tagállamai együttesen az eddigi legerősebb és legmesszebbmenő szankciókat vezették be, hogy segítsék Ukrajnát a háború megnyerésében.
Az Európai Unió egységesen kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges
– hangsúlyozták. Josep Borrell Twitter-posztjában úgy fogalmazott, hogy „továbbra is egységesek vagyunk abban az elhatározásunkban, hogy csorbát ejtsünk Oroszország háborús gépezetén”.
A szankciós csomag azért is érdekes, mert a listán először szerepel hét iráni szervezet, amely katonai drónok gyárt, és ezeket az orosz hadsereg használja a háborúban. Ezenkívül a tanács úgy határozott, hogy a kijátszás elkerülése érdekében megtiltja az EU-ból exportált, kettős felhasználású áruk és technológiák Oroszországon keresztül történő tranzitját. Ugyanakkor a most bejelentett büntetőintézkedések kiterjednek az aszfaltra és a szintetikus gumira is.
Az új csomagban 121 magánszemély és szervezet szerepel, velük szemben beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendeltek el. Három újabb orosz bank is felkerült a tiltólistára. Beszüntetik a Russia Today és a Szputnyik arab nyelvű adásának európai sugárzását is.
Ahogy arról beszámoltunk, Szijjártó Péter a napokban azért utazott az Egyesült Államokba, hogy felszólaljon az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén. Emellett arra is időt szakított, hogy interjút adjon a CNN-nek. A tárcavezető ismét megerősítette, hogy Magyarország elítéli az Orosz Föderáció támadását, elítéli a háborút. „Egyértelmű, hogy kiállunk Ukrajna mellett, és felszólítunk mindenkit Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartására. Ez nem kérdés” – jegyezte meg a miniszter.
Richard Quest azt is megkérdezte beszélgetőpartnerétől, hogy a közelmúltban miért tett látogatást az Oroszországgal jó diplomáciai viszonyt ápoló Belaruszba. Erre Szijjártó Péter kifejtette, hogy szomszédos országként a magyarok aggódnak amiatt, hogy ez a háború eszkalálódhat, és elhúzódhat mind földrajzi értelemben, mind pedig időben. Majd kitért arra, hogy az Orbán-kormány nem támogatja magát a szankciós politikát, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy vétózik minden javaslat után.
Nem vétózunk, amikor szavazásra kerül a tizedik szankciós csomag. El is mondom, miért nem. A csomaggal kapcsolatos megbeszélések során sikeresen kiharcoltunk minden olyan mentességet, ami által kikerültek azok a problémás kérdések a szankciók közül, amelyek számunkra fontosak. Például teljesen egyértelművé tettük, hogy soha nem támogatunk semmiféle szankciót, amely korlátozná a nukleáris együttműködést. Soha nem támogatunk olyan szankciót, amely korlátozná az olajszállítást Oroszországból Magyarországra vagy a gázszállításokat
– fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Tehát fontos kiemelni, hogy a tárgyalások nem Magyarország, hanem Lengyelország miatt húzódtak el. Varsó jóval szigorúbb büntetőintézkedéseket szorgalmazott, hiszen szerették volna, ha a csomagokban szerepet kap a nukleáris ágazat és a gyémántimport szankcionálása – ezt Magyarország és Belgium is ellenezte.
(Borítókép: Josep Borrell 2020. május 26-án. Fotó: Pool / Getty Images)