Orbán Viktor múlt hét pénteken adott rádiós interjújában beszélt arról, hogy a magyar parlamentben van némi huzavona azzal kapcsolatban, hogy jóváhagyják Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. A miniszterelnök szerint a képviselők egy része azt kifogásolja, hogy a svédek és finnek „nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek” Magyarországról a demokrácia és a jogállamiság kérdésében. 

Hogy akar valaki úgy a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, hogy gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról? Azért álljunk meg egy baráti szóra, és kérdezzük meg őket, hogy ez hogy van

– vázolta a képviselők álláspontját Orbán Viktor az interjúban, miközben azt is leszögezte, hogy ő maga a higgadtabbak közé tartozik, és szeretné jóváhagyatni a két ország csatlakozását.

A miniszterelnök kijelentései után egy svéd tudós arról beszélt, hogy ha a magyar parlament nem hagyja jóvá a csatlakozást, akkor azzal közvetve az orosz elnököt segítik, és hogy szerinte direkt próbálják késleltetni a folyamatot. 

Szijjártó Péter hétfőn svéd hivatali partnerével, Tobias Billströmmel folytatott tárgyalást, ahol a fő téma szintén Svédország NATO-csatlakozása és annak magyarországi ratifikációja volt. AZ MTI szerint a külügyminiszter úgy fogalmazott: „Azt tudtam elmondani a kollégámnak, hogy Magyarország kormánya nem véletlenül terjesztette az Országgyűlés elé a ratifikációról szóló előterjesztést, azért tettük ezt, mert támogatjuk”.

A kormány támogatása tehát elvi alapokon áll, és egyértelmű, ennél viszont jóval kevésbé egyértelmű a parlament kétharmados többségét biztosító Fidesz és KDNP képviselőcsoportjainak álláspontja

– tette hozzá Szijjártó Péter. 

Politikai aggodalom 

A külügyminiszter ezután kitért arra, hogy a politikai jellegű aggodalmakat politikai alapon kell kezelni, és azt is hozzáfűzte, hogy szerinte a magyar képviselők felvetései jogosak.

„Hogyan várnak el gyors, korrekt, fair döntéshozatalt, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan arról hallottunk, hogy Magyarországon nincs demokrácia, hogy Magyarországon a jogállamiságot nem biztosítjuk, hogy nincs médiaszabadság, hogy az igazságszolgáltatásnak nem biztosított a függetlensége?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter, hozzátéve: 

Ezek nyilvánvalóan mind hazugságok, mind olyan prekoncepción alapulnak, amely nem igaz

A tárcavezető szerint a magyar képviselők számára bántó, hogy a demokrácia állapotáról szóló vádakkal a megválasztásuk legitimitását is megkérdőjelezik, ezért diskurzusra van szükség az ügy tisztázására. 

„A svéd külügyminiszter kollégám üdvözölte, hogy ezeket a nehéz és bonyolult kérdéseket is őszintén meg tudjuk vitatni, és ígéretet tett arra, hogy közbenjár annak érdekében, hogy a két parlament közötti eszmecsere minél előbb létrejöjjön” – tudatta Szijjártó Péter, aki szerint  a parlamenti delegációk közötti találkozóra már egy-két héten belül sor kerülhet.

Szijjártó Péter és Tobias Billström tárgyalásán szó volt a jelenlegi svéd európai uniós elnökség prioritásairól is. A miniszter fontosnak nevezte, hogy az EU legalább úgy támogassa a blokk gazdaságának versenyképességét, mint azt az Egyesült Államok teszi.

A külügyminiszter végül arra is kitért, hogy a nemzeti közösségek ügyére Stockholm is legalább akkora hangsúlyt helyez, mind a magyar kormány, amely szerint elfogadhatatlan az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szisztematikus megsértése és leépítése.

„Azt várjuk el Ukrajnától, hogy ezeket a nemzetiségi jogokat, amelyek már egyszer megvoltak a magyar nemzeti közösségnek nyolc-kilenc évvel ezelőtt, egytől egyig adják vissza. Semmi extrát nem kérünk, ezt viszont egészen biztosan igen” – fogalmazott.