Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádió stúdiójában adott interjút, amelyben többek között beszélt az immár egy éve tartó orosz–ukrán háborúról, hogy mely országok csatlakozhatnak a NATO-hoz, valamint szót ejtett a szankciókról, az inflációról és a pedofilbotrányról is.
A miniszterelnök mögött mozgalmas napok állnak, ugyanis az előző hétvégén évértékelő beszédet tartott, majd utána szerdán és csütörtökön is mondott beszédet a Fidesz frakció kihelyezett ülésén, péntek reggel pedig már a Kossuth rádió vendége volt.
Az interjú első kérdése a háborúra vonatkozott, és arra, hogy ki lehet-e maradni a háborúból úgy, hogy egy brit történész nemrég már arról beszélt néhány napja egy magyar lapnak adott interjúban, hogy „Európa akkor lesz nagyhatalom, ha elviseli, hogy koporsóban jönnek haza a lányai és a fiai egy idegen országból” [a kijelentés Mark Galeottitól származik – a szerk.].
Orbán Viktor erre azt mondta: Soros György már korábban, az 1990-es években, a kommunizmus utáni időszak elején írt arról, hogy Oroszországot nemcsak politikailag, hanem katonailag is le kell győzni, és mivel a nyugati demokráciák rosszul viselik az emberveszteségeket, ezért majd a közép-európaiakat kell „bedobni, rávenni, alkalmazni” Oroszország legyőzésére.
Hozzátette, az angolszász gondolkodástól valóban nem idegenek a fenti gondolatok, de az angolszász politika ezt a gondolkodást szerencsére még nem tette magáévá. Ezután tért ki arra, hogy „a legnagyobb feneség ebben a háborúban” az, hogy a hadicélt egyik hadviselő fél sem jelölte ki egyértelműen.
„Különböző időpontokban különböző hadicélokat jelölnek meg” – mondta Orbán Viktor, majd utalt arra, hogy így tesznek az ukránok is. „Előbb-utóbb Oroszország területére mérnek-e csapást az ukránok; meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat; a Krím félsziget ostrom alá kerül-e vagy nem?” – sorolta a kérdéseket.
Mint mondta, a Nyugat szempontjából sem egyértelmű, hogy hol van a belesodródás határa, és hogy „meddig megyünk az ukránokkal”. Szerinte egy évvel ezelőtt is lehetett már látni, hogy mostanra bele fogunk sodródni a háborúba – ahogy ezt megtették például a németek is, akik egy éve még csak sisakokat akartak szállítani Ukrajnának, most pedig Leopard harckocsikat adnak át. A miniszterelnök szerint ennek a folyamatnak lesz még folytatása is.
Nem szeretnék jövendőmondó lenni, de nincs messze, amikor a magyar közvélemény arról hall, már vannak az asztalon olyan javaslatok, hogy békefenntartó erők vagy valamilyen katonai csapatok szükségesek lesznek Ukrajna területén.
– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, szerinte mindez egyszerűen a „belesodródás logikájából” következik.
A miniszterelnök ezután arról beszélt: a NATO alapszerződésében nincs lefektetve az, hogy a NATO megtámadhat egy NATO-n kívüli országot. Ha valakik mégis ilyen támadást indítanak, akkor abba „nem rángathatják bele” a többi NATO-s országot, mivel ez egy védelmi katonai szövetség.
„Jól látszik a számokból, mennyit költ Oroszország egy évben a fegyverzetének fejlesztésére, még azt is belekalkulálva, hogy esetleg nem mond igazat” – mondja a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy az európai és amerikai kiadások ezt bőven meghaladják. Orbán Viktor arra is kitért, hogy senkinek sincs esélye a világon arra, hogy a NATO-t megtámadva sikert érhessen el.
A NATO védelmi szövetség, kötelességünk egymást megvédeni, ezért problémás Ukrajna NATO-tagsága, mert a NATO alapokmány kimondja, hogy háborúban álló országot nem lehet felvenni tagnak. Az viszont nincs benne, hogy egy másik ország ellen háborút indíthat a NATO. Ez védelmi és nem háborús szövetség
– mondta a miniszterelnök.
Megismételte az évértékelőn tett kijelentést is, hogy Ukrajna a nyugati támogatás miatt nem szenved vereséget, de atomhatalomként Oroszországot sem tudják megverni. Ezután tért ki arra, hogy péntek éjjel az ENSZ közgyűlésén elfogadtak egy határozatot az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Na, az egy békepárti szöveg
– mondta Orbán Viktor (ugyanerről beszélt nemrég Szijjártó Péter is). Hozzáfűzte: szerinte „jó, ha a magyarok látják, hogy mi nem vagyunk izolálva”, és mások is békét szeretnének.
A miniszterelnök ezenkívül hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy ne haljon meg még több ember, és ne vonjanak bele még több országot a háborúba. Mint mondta, a kárpátaljai magyarok már most részesei ennek a folyamatnak, és még a hazai közbeszédben sem esik elég szó arról, hogy „százával veszítjük el a magyarokat”.
Mi az áldozatok között vagyunk, ezt respektálnia kell Brüsszelnek […], Kijevnek és Washingtonnak is
– mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök ezután beszélt Svédország és Finnország NATO-csatlakozási folyamatáról, amelyet már több hónapja ratifikálnia kellett volna a magyar parlamentnek, de ez még mindig nem történt meg. Mint mondta, figyelembe kell venni Törökország aggályait, de ő személyesen a Fidesz-frakciótól azt kérte, hogy ratifikálják a két ország csatlakozást.
A képviselők nem túl lelkesek, magunk között legyen mondva
– mondta Orbán Viktor, majd azzal folytatta, a képviselők egy része azt mondja, hogy Finnország csatlakozásával létrejön egy több mint ezer kilométer hosszú határ a NATO és Oroszország közt, amely nagy veszélyt jelent, és ez nem biztos, hogy jó.
A miniszterelnök szerint erre még vannak meggyőző ellenérvek. A képviselők másik fele viszont azt kifogásolja, hogy a svédek és finnek szerintük „nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek” Magyarországról a demokrácia és a jogállamiság kérdésében. Mint mondta, ezek a képviselők azt a kérdést teszik fel:
Hogy akar valaki úgy a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, hogy gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról? Azért álljunk meg egy baráti szóra, és kérdezzük meg őket, hogy ez hogy van.
„Úgy látom, hogy a parlament is ebbe az irányba megy. Én azok közé tartozom, akik higgadtságot javasolnak” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: egyetért azzal az állásponttal, hogy nincs minden rendben a svédekkel és finnekkel, de elvi alapon mégis támogatni kell a csatlakozást. Mindemellett szerinte nem ártana, ha a parlamentek a jövőben egyeztetnének egymással ezekről a nézeteltérésekről.
Orbán Viktor ezután tért ki arra, hogy az energetika területén az oroszok ellen hozott szankciók „egy pillanat alatt megölik a magyar gazdaságot", ezért ellenzik rendre az energiaszankciókat. Szerinte a szankciók nem egyszerűen csak egy rossz politikai döntést jelentenek, hanem jelentős nyugati gazdasági érdekek húzódnak meg mögöttük.
Itt bizony vannak, akik nyertek ezen, vannak, akik spekuláltak a szankciókra
– mondta Orbán Viktor, majd név szerint említette Soros Györgyöt, aki szerinte bizonyos pénzügyi alapokkal együtt nagy nyereséget tehetett zsebre.
Az inflációról beszélve elmondta, hogy összesen húsz döntést hoztak a pénzromlás ellen. Megismételte a korábbi kijelentését, hogy az infláció „vírusa” ellen már beadták a „vakcinát”, és a következő hónapokban lassul az áremelkedés mértéke.
Ha nem kalibráltuk el, akkor ennek az inflációlassulásnak az lesz az eredménye, hogy az év végén az infláció egy számjegyű lesz
– fogalmazott.
Orbán Viktort ezután kérdezték meg a 15 éves fiúval szexuális viszonyt folytató pedagógiai asszisztens ügyéről, amely nagy botrányt kavart. A miniszterelnök azt mondta: „Nem vagyok meglepve egyáltalán hallván azokat a reakciókat, hogy miket mondtak a magyarok. És ha tehetnék, meg is tennék azt, amit mondanak.”
Én is föl vagyok indulva, és fel kell tennem azt a kérdést, hol voltak ilyenkor a felnőttek? Hol volt az iskolaigazgató, hol volt a tankerület, amelynek az a dolga, hogy megvédje a gyerekeket? […] Hol vannak azok az állami emberek, akiknek az a dolguk, hogy vigyázzanak a gyerekeinkre?
– sorolta a kérdéseit Orbán Viktor.
A miniszterelnök ezután azt mondta, hogy ezzel az üggyel személyesen neki is foglalkoznia kell, és erre fogja szánni a péntek délutánt, amikor találkozik Pintér Sándor belügyminiszterrel. Mint mondta: választ szeretne kapni a belügyminisztertől ezekre a kérdésekre.
(Borítókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)