EU-s közvetítéssel ült ismét asztalhoz Aleksandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök. A két ország közötti konfliktust még mindig nem sikerült elsimítani, de az EU bizakodó.
Hétfőn találkoztak Szerbia és Koszovó vezetői Brüsszelben, ahol az Európai Bizottság közvetítésével tárgyaltak egymással a felek. A találkozón Aleksandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök mellett a spanyol Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vett részt. Utóbbi a tárgyalásokról úgy nyilatkozott:
„A mai napon előrelépés történt” – azonban leszögezte: további munkára van szükség.
Mint fogalmazott: nemcsak Szerbia és Koszovó érdeke, hogy a két ország között normalizálódjon a kapcsolat, hanem az európai biztonság érdeke is.
A tárgyalás után a felek elfogadtak egy tizenegy pontból álló közös nyilatkozatot, amelyben Szerbia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, ugyanakkor az elmúlt időszak fagyos kapcsolatai kapcsán több előrelépés is történt: például a rendszámháborút lezárva Szerbia kijelentette, hogy több hivatalos koszovói dokumentumot innentől fogva el fog fogadni – a rendszámtáblák mellett a dokumentum az útleveleket, a diplomákat és a vámbélyegeket említi.
Ez hatalmas előrelépés ahhoz képest, hogy az elmúlt időszakban nagy volt a feszültség a határok között: Szerbia nem volt hajlandó elfogadni a koszovói rendszámtáblákat, az ilyen járművel Szerbiába érkezőket arra kötelezték, hogy cseréljék szerbre a rendszámtáblát. További előrelépés, hogy
Belgrád bejelentette: nem fogja blokkolni Koszovó közeledését a nemzetközi szervezetekhez, cserébe Pristina biztosítja a területén élő közel 50 ezer szerb számára a „megfelelő szintű önigazgatást”,
ahogy a Szerb Ortodox Egyház státuszát is elfogadják – ugyanakkor a Reuters információi szerint a koszovói szerbek önigazgatásának részleteiről még nem született megállapodás.
Emellett a felek ígéretet tettek, hogy a jövőben kerülik a harcias retorikát, fogadalmat tettek, hogy csak békés úton rendezik a közöttük felmerülő vitás kérdéseket, és folytatják az EU által megkezdett párbeszédet.A történethez hozzátartozik, hogy a felek 2013 óta folyamatosan tárgyalnak, és a legtöbb találkozó után hasonló ígéretet tesznek – amit hol betartanak, hol nem.
Annak ellenére, hogy a felek meg tudtak állapodni egy közös nyilatkozatban, továbbra sem írták alá azt az EU által prezentált tervet, amely hasonló elvek szerint oldaná meg a konfliktust.
Ennek elmaradása kapcsán Szerbia Koszovóra mutat, míg Koszovó Szerbiára.
„Jó, hogy beszélgettünk, és hiszek abban, hogy képesek leszünk túllépni az unilaterális lépéseken, amelyek veszélyeztetnék az embereket” – fogalmazott Vucsics szerb elnök, ugyanakkor ő úgy látja, továbbra sincs terv a megoldást illetően. Hozzátette: szerinte még számos tárgyalásra szükség lesz.
Ennél pozitívabban látta az euractiv tudósítása szerint Albin Kurti koszovói miniszterelnök, aki elmondta:
Koszovó kész lett volna aláírni a megállapodást, de szerinte VuCSiCS annak ellenére nem volt hajlandó erre, hogy egyébként a pontokban egyetértettek.
A megállapodás már csak azért is lett volna Koszovó számára fontos, mert a miniszterelnök úgy látja: az megteremtette volna „az egyenlőséget, a szimmetriát és a jószomszédi viszonyt”. Ugyanakkor kifejtette: úgy látja, jó úton haladnak a kapcsolatok normalizálására.
Mint ismert, Koszovó 2008-ban mondta ki egyoldalúan kiválását a Szerb Köztársaságból, azonban függetlenségét sokan nem ismerik el – többek között Szerbia sem, amelynek alkotmányában továbbra is szerb tartományként Koszovó és Metohia Autonóm Tartományként hivatkoznak az országra, míg az ENSZ-tagállamok az albán többségű terület hovatartozása kapcsán megosztottak.
Azóta a két ország vezetői többször is – hol amerikai, hol EU-s segítséggel – leültek tárgyalni, azonban még mindig elég távoliak az álláspontok:
a szerb elnök nem hajlandó elfogadni Koszovó függetlenségét, Ez egyben VuCSiCS politikai karrierjének végét is jelentené, míg Pristina nemcsak de facto, hanem de jure is szeretne különálló állam lenni.
A két ország közötti kapcsolatot az sem segíti, hogy a délszláv háborúban a szerbek és az albánok is többször háborús bűncselekményt követtek el a másik kárára.
A Politico úgy tudja, Borrell társaságában a jövő hónapban is összeül a két ország vezetője, hogy folytassák a párbeszédet.
De miért ilyen bonyolult Koszovó helyzete? Történelmi kitekintéssel az alábbi cikkünkben jártuk körbe a témát.