A kutatók többek között szkenner és endoszkóp segítségével fedezték fel a belső folyosót, és jelenleg is kutatják, hova vezethet. A szakértők úgy gondolják, az alagutat a piramis súlyának enyhítésére építhették.
Az egyiptomi régiségügyi tanács kutatói csütörtökön bejelentették: a gízai nagy piramis főbejárata mögött egy kilenc méter hosszú rejtett folyosót fedeztek fel. A kutatók szerint a folyosó további leletekhez vezethet – adta hírül a The Jerusalem Post.
A SZAKÉRTŐK SZERINT A BEFEJEZETLEN FOLYOSÓ VALÓSZÍNŰLEG STATIKAI FUNKCIÓVAL BÍRT, ÉS AZÉRT ÉPÜLHETETT, HOGY ENYHÍTSE A PIRAMIS SÚLYÁT.
„Az alagút valószínűleg a tőle majdnem 7 méterre lévő főbejárat védelmét szolgálhatta, de az is lehetséges, hogy egy másik, még fel nem fedezett kamrát vagy teret kellett védenie“ – mondta Mostafa Waziri, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának vezetője.
Hozzátette, folytatják a pásztázást, ugyanis szeretnék kideríteni, hogy a folyosó hova vezet, és van-e más alagút még alatta.
„Az is lehet, hogy a fáraónak egynél több sírkamrája volt“ – tette hozzá Waziri.
Az alagutat a Scan Pyramids projekt keretében fedezték fel 2015-ben egy modern technológia segítségével.
A kutatók ugyanis szkennerek és endoszkópok segítségével tekintettek be a piramis belsejébe, így fedezték fel az alagutat.
Most a szakértők radarral és ultrahanggal igazolták a folyosó létezését, majd Japánból hozattak egy 6 mm vastagságú endoszkópot, amelyet a piramis kövei között juttattak be az építmény belsejébe, hogy képekkel igazolják a folyosó létezését.
2017-ben a Scan Pyramids kutatói bejelentették, a nagy piramis belsejében egy legalább 30 méter hosszú üreget fedeztek fel.
A gízai nagy piramist az ókori egyiptomiak sírkamrának építették i. e. 2560 körül, Kufu, azaz Kheopsz fáraó uralkodása idején. Az építmény az ókori világ hét csodája közül az utolsó, még álló épület.
A piramis 146 méter magas, és az Eiffel-torony 1889-es átadásáig az emberek által épített legmagasabb építmény volt.