Ukrajna hősiesen védte Bahmutot március 3-án este a háború eddigi legvéresebb csatájában, amikor a város bekerítése ellen küzdöttek. A harcokban számtalan veszteség érte mindkét oldalt, a Wagner-csoport zsoldosai pedig ágyútöltelékké váltak, miután gyalogos támadásokat indítottak a védők ágyúi ellen.
Az ukrán harci mérnökök a szüntelen bombázások ellenére pontonhidat építettek, miután egy feltételezett orosz Iszkander rakéta elvágta az utolsó utat és a mentőkötelet a lepusztult város irányába.
Közben az orosz csapatok bekerítő hadmozdulattal próbálkoznak a város északi és déli bekerítésére, miután hónapok óta tartó teljes frontális támadással próbáltak utat törni maguknak.
Majdnem minden épület rommá vált, mégis meglepő módon még mindig mintegy 5000 civil, köztük 37 gyermek tartózkodik ott.
A The Sun pénteken csatlakozott a város déli szárnyán lévő, úgynevezett „zéró vonal lövészárkokban” állomásozó, részben Nagy-Britanniában kiképzett csapatokhoz. A városban tartózkodó katonák az első világháborúhoz hasonló mészárlás pokláról számoltak be, amikor a Wagner nagyrészt fegyencekből álló hadseregét a „húsdarálóba” küldték.
Orosz foglyok azt állították, hogy a Wagner parancsnokai saját embereiket lőtték le, ha valaki egy lépést is hátrálni mert.
Szerhij, egy Bahmutban harcoló ukrán katona szerint „a Wagnerek nem olyanok, mint a katonák. Amikor eltaláljuk őket, nem állnak meg, hogy gondoskodjanak a sebesültjeikről, hanem továbbjönnek. Egy ötfős osztag rohamozna előre. Hármat megölnek közülük, a két túlélő pedig ásni kezd”.
Aztán azt a kettőt megölik, majd újabb öt rohan előre, és megismétlik, de ezúttal tudják, hol vannak a lőállásaink, így egy másik szakasz fedezőtüzet ad nekik
– fogalmazott.
A katona szerint az ötfős csapatok így mindig egy kicsit mélyebbre tudnak ásni, amíg végül egy olyan árkot nem készítenek, amelyet meg tudnak védeni.
A város azonban ikonikus státuszra tett szert, miután Zelenszkij elnök tavaly az amerikai kongresszusban tartott beszédében üdvözölte Bahmut védelmezőit.
Órákkal az után érkezett Washingtonba, hogy a harctér alatt lévő bunkerben találkozott a csapatokkal. Akkor azt mondta az ukrán elnök, hogy a városban „minden centiméter vérben úszik”. Nemrégiben azonban Zelenszkij jelezte, hogy katonáinak talán vissza kell vonulniuk.
Fontos, hogy megvédjük, de nem mindenáron és nem úgy, hogy mindenki meghaljon
– mondta az elnök.
Ukrajna többek között azért kapaszkodik ilyen sokáig a város megtartásába, mert hatalmas veszteségeket okozhatnak ezzel Oroszországnak. Egy nyugati tisztviselő azt mondta: „Az ukránok nagyon hatékonyan visszatartották az oroszokat, és sok csapatukat megölték. Ezt nyíltan ki kell mondanunk”.
De amerikai tisztviselők állítólag azt tanácsolták Ukrajnának, hogy hagyják el a várost, mert meglátásuk szerint annak kis stratégiai értéke van.
A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin pedig megígérte, hogy beveszi Bahmut városát. De az augusztusi támadás megindítása óta többször is elmulasztotta a saját határidőit, és elismerte, hogy az embereit lemészárolták.
Megosztott egy képet egy árokban összegyűjtött több tucat holttestről, és azzal vádolta Moszkva védelmi vezetőit, elárulták őket azzal, hogy nem adtak lőszert. Az orosz lőszerhiányt azonban az ukrán csapatok nem ismerik el.
Egy túlélő a The Sunnak elmondta, hogy egységének több mint a fele meghalt a fronton töltött 72 óra alatt. A 37 éves Ivan, aki repeszsérüléseket szenvedett, és evakuálták, azt mondta: „Az oroszok 40 méterre voltak tőlünk. Többnyire közelharc és folyamatos lövöldözés folyt”.
Három napig volt a városban, amikor hatfős szakaszából négyen meghaltak. Az egykori asztalos 52 fős egységéből már csak 21-en maradtak.
Amikor az orosz tüzérség ránk lőtt, az maga volt a pokol. Tönkretettek minket. A saját szememmel láttam több mint 50 bajtársam halálát. Tíz barátom darabjait szedtem fel
– fogalmazott Ivan.
Arra a kérdésre, hogy mit érezne, ha a bajtársai visszavonulnának Bahmutból, Ivan azt mondta: „Egyelőre tartjuk Bahmutot, és a nagyobb célokra koncentrálunk, hogy Oroszországot kiűzzük az egész országunkból”.
A The Sunnak nyilatkozó egy másik túlélő elmondta, hogy a Nagy-Britanniában kapott kiképzés segített neki életben maradni. A 26 éves Andrijt egy aknavető robbanása találta el, amikor osztagát majdnem bekerítették Bahmut északi külvárosában. A férfi szerint „Bakhmut a pokol”.
Andrij 35 napot töltött a kenti Lydd Campben, ahol gyalogsági alapismereteket, valamint lövészárok- és városi hadviselést tanult, mielőtt Ukrajnában páncéltörő rakétákkal kapcsolatos kiképzést kapott. Szerinte nagyon kemény volt a kiképzés, de ezáltal megtanultak túlélni.
Andrij kevesebb mint egy hete volt a fronton, amikor egy felrobbanó gránát repeszdarabjai szétszaggatták a vállát.
Egy faluban voltunk, Bakhmuttól északra, és majdnem körbevettek minket. Öt napot töltöttünk egy épületben, folyamatos tank- és aknatűz alatt. Parancsot kaptunk, hogy hagyjuk el az állást. Egy páncélozott BTR (szállító jármű) jött a páncéltörő rakétáinkért, és elvitték a sebesültjeinket. Gyalog kellett távoznunk, de az aknavetők szinte megállás nélkül lőttek minket. Egy elhagyatott házban kerestünk menedéket. Éppen kimentem, hogy őrszolgálatot teljesítsek, amikor egy aknavető robbant a közelünkben. Talán egy drónnal láttak meg minket
– árulta el.
A katonák szerint az orosz előrenyomulást pusztító rakéta- és gránáttüzérségi csapások és helikopterek ritka bevetése támogatta.
Nyugati tisztviselők szerint az oroszok naponta 1000 katonát veszítenek, köztük halottakat és sebesülteket az ukrán frontvonalakon.
A Donbasz déli részén fekvő Vuhledar város körüli háromhetes harcban akár 130 harckocsit is elveszthettek. A leghalálosabb harcok azonban Bahmut környékén zajlanak – ahol Oroszország a tankok és páncélozott járművek helyett a gyalogságra és a tüzérségre támaszkodik.
Az orosz–ukrán háború eseményeit percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Bahmut városa 2023. március 3-án. Fotó: Oleksandr Ratushniak / Stringer / Reuters)