Egyre kevesebb szlovákiai magyar gyermek jár magyar oktatási intézménybe Szlovákiában az országos adatokhoz viszonyítva.
Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia magyar oktatási intézményeinek eltérő oktatási statisztikáit összegezte most egy tanulmány, ebben részletesen foglalkoztak a szlovákiai magyar iskolák helyzetével. A tanulmány a koronavírus járvány alatt készült, és 2021-ig tartalmaz adatokat.
Mint kiderült, Szlovákiában 2010-ben a magyar iskolahálózatot 271 tanintézmény alkotta, melyből 140 teljes szervezettségű (117 magyar, 14 szlovák–magyar közös igazgatású, 9 egyházi fenntartású) alapiskola volt. 131 alsó tagozatos alapiskola működött, közülük 113 magyar, 15 magyar–szlovák közös igazgatású és 3 egyházi fenntartású volt. Ehhez képest
tíz év alatt 27 alapiskolával csökkent a magyar iskolák száma.
A szlovákiai magyar iskolahálózatban a 2019/2020-as tanévben 244 alapiskola működött, közülük 140 volt teljes szervezettségű, az alsó tagozatos alapiskolák száma pedig 104-re csökkent. A szlovákiai magyar iskolák közül 104 kisiskola az iskolahálózat 40 százalékát alkotja, ám csupán a magyarul tanuló diákok alig 10 százaléka látogatja ezeket az iskolákat. Az átlagos összlétszám mindössze 26 fő, de 65 alsó tagozatos magyar alapiskolában rosszabb a helyzet. Az összlétszám ott nem haladja meg a 25 főt – írta a Napunk.
2010 és 2019 között nőtt a magyar óvodákban a gyermekek létszáma, 2010-ben 8532, addig 2019-ben már 9388 gyermek látogatta ezeket az intézményeket. Ez mintegy 10 százalékos növekedést jelent, viszont jelentősek a regionális eltérések. Az adatok alapján az óvodások számának növekedése a városokban volt látványos
Az alapiskolások száma a 2010-es évek elején visszaesett ugyan, de az évtized másik felében stagnált, a vizsgált időszakban a tanulók létszáma 5 százalékkal csökkent.
A városi agglomerációkban jelentős növekedés figyelhető meg, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban pedig vélhetően a magyar ajkú cigányság növekvő száma jelenik meg a magyar iskolások létszámában
– olvasható a tanulmányban.
A szerzők szerint az alapiskolákban már egyértelműen jelen van az a szegregációs folyamat, amit a magyar ajkú roma gyerekek arányának növekedése vált ki, bizonyos iskolákból a nem roma szülők elviszik a gyermeküket.
Jobbára a magyar ajkú cigányságnak köszönhetően a Komáromi, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban a legdinamikusabb a magyar népesség, a legkedvezőtlenebb a helyzet a Nagykürtösi, a Lévai és a Nyitrai járásokban.
A vizsgált időszakban megfigyelték, hogy több mint negyedével csökkent a magyar középiskolai diákok száma. Ennek az egyik oka lehet az is, hogy a magyar ajkú roma gyerekeknek csak a töredéke lép középiskolába.
Szarka László történész felvetette, hogy a szlovákiai magyar szakemberek készítsenek akár kistérségi, akár országos, akár intézményes szinten egy elemzést az összegyűjtött adathalmazból, mert rendkívül nagy szükség lenne egy ilyen elemzésre. Pék László, a pedagógusszövetség korábbi elnöke is egyetértett a felvetéssel, hogy szükség lenne a mélyebb vizsgálatokra.
Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet vezetője szerint a magyar iskolákat a magyarság megmaradása alapjának tekintik, miközben egyetlen olyan ember sincs, aki kutatná, mi történik ezekkel az iskolákkal.
A szlovákiai magyar oktatásnak nem csak statisztikai problémái vannak, a szlovákiai magyar oktatásnak stratégiája sincsen. Továbbmegyek, a felvidéki magyarságnak nincs egy komoly stratégiája, gazdasági, oktatási, kulturális
– mondta.
A szakember szerint nem tudják, mi zajlik a magyar iskolákban, és ez nagyon nagy probléma. „Csak a beíratási számokkal játszunk. Ezek a legnehezebb kutatások, ahol az iskolák belső világát vizsgálják, nem pedig a számokat kérik le. Vajon nagyot tévedek-e, ha azt mondom, hogy a szlovák iskolák az utóbbi tíz évben összességében innovációban, aktivitásokban és nyitottságban felfelé ívelnek, mi pedig stagnálunk vagy lefelé tartunk?” – vetett fel Fodor Attila egy lehetséges kutatási területet. Hozzátette azt is, hogy szerinte vizsgálni kellene a magyar iskolák minőségét, a fejlesztésre szánt energiákat is.
Korábban beszámoltunk róla, hogy egy most publikált kutatás szerint egyre kevesebb magyar sajtóterméket olvasnak a szlovákiai magyarok, ehelyett a szlovák és szlovákiai magyar lapokat részesítik előnyben.
(Borítókép: Első osztályos tanulók várakoznak a szlovákiai magyar iskolák tanévnyitó ünnepségén a felvidéki Rimaszécsen 2019. augusztus 31-én. Fotó: Komka Péter / MTI)