A két ország a jövő héten tárgyalna a közöttük lévő kapcsolatok normalizálásáról. Vucsics mostani kijelentésével vélhetően megadta a találkozó alaphangulatát.
A jövő héten ismét összeülnek Szerbia és Koszovó vezetői, hogy az Európai Bizottság közvetítésével elsimítsák a két ország között fennálló konfliktusokat. A legutóbbi, február végi találkozó után Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is arról nyilatkozott, hogy történtek előrelépések a két országok közötti tárgyaláson, ugyanakkor még mindig sok a munka.
Az akkori tárgyalás után hiába a pozitív hangvételű nyilatkozatok, a Szerbia és Koszovó közötti terhelt történelem miatt elmaradt a megegyezés, amiért Kurti a szerb elnököt, Aleksandar Vucsicsot, míg a szerb elnök koszovói tárgyalópartnerét okolta.
Azonban úgy tűnik, a jövő heti tárgyalás komolyabb kihívások elé állítják majd a feleket: a szerb elnök ugyanis a héten úgy nyilatkozott egy szerb tévében, hogy
Szerbia nem fogja engedélyezni, hogy Koszovó NATO-tagállammá váljon, de emellett azt is kijelentette: semmiképp sem fogják elismerni Koszovó létét.
A szerb elnök a tévés interjújában arról beszélt, nehéz elképzelnie, hogy bármilyen előrelépés születne a következő Belgrád–Pristina-találkozón.
„Szinte biztos vagyok benne, hogy Kurti nem fogja megalapítani a Szerbiai Önkormányzatok Szövetségét. Kurtit arra biztatják, hogy továbbra is hagyja figyelmen kívül a korábbi kötelezettségvállalásait” – fogalmazott a kritikusai szerint autoriter rendszert építő elnök, aki arra utalt: Koszovó korábban ígéretet tett, hogy a szerb kisebbség autonómiai jogokat kaphat az országban.
Az interjúban később Vucsics azt is kifejtette, hogy szerinte az uniós javaslat a két ország közötti kapcsolatok normalizálására továbbra is téves, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy Szerbia folytassa a tárgyalásokat Koszovóval.
Vucsics leginkább azt kritizálta, hogy szerinte az uniós javaslat Szerbia kapitulációjával ér fel, hiszen abban Belgrádnak el kellene fogadni a szerb olvasat szerint szakadár tartomány különválását, amire ő nem hajlandó.
Nem áll szándékomban aláírni Szerbia kapitulációját, de tisztában kell lenni a körülményekkel. Nem lesz megadás, nem lesz kapituláció. Kétségkívül világossá tettem, hogy Szerbia nem fog hozzájárulni Koszovó NATO-csatlakozásához, és semmilyen módon nem fogjuk elismerni Koszovót
– fogalmazott az épp új politikai mozgalom megalapításán ügyködő szerb elnök, aki gondolatát azzal zárta: szerinte Belgrád nyitott a kompromisszumokra, Pristina azonban nem.
Mint ismert, Koszovó 2008-ban mondta ki egyoldalúan kiválását a Szerb Köztársaságból, azonban függetlenségét sokan nem ismerik el – többek között Szerbia sem, amelynek alkotmányában továbbra is szerb tartományként Koszovó és Metohia Autonóm Tartományként hivatkoznak az országra, míg az ENSZ-tagállamok az albán többségű terület hovatartozása kapcsán megosztottak.
Azóta a két ország vezetői többször is – hol amerikai, hol EU-s segítséggel – leültek tárgyalni, azonban még mindig elég távoliak az álláspontok:
a szerb elnök nem hajlandó elfogadni Koszovó függetlenségét, ami egyben VuCSiCS politikai karrierjének végét is jelentené, míg Pristina nemcsak de facto, hanem de jure is szeretne különálló állam lenni.
A két ország közötti kapcsolatot az sem segíti, hogy a délszláv háborúban a szerbek és az albánok is többször háborús bűncselekményt követtek el a másik kárára.
Vucsics mostani kijelentése egyébként nem rendkívüli: a tárgyalások előtt és után a szerb elnök gyakran kifejti, hogy Szerbiának a vörös vonal átlépését jelentené Koszovó elfogadását, és kijelenti, hogy erre ő nem hajlandó, miközben Koszovót azzal vádolja, hogy nem hajlandó kompromisszumokat vállalni.
De miért ilyen bonyolult Koszovó helyzete? Történelmi kitekintéssel az alábbi cikkünkben jártuk körbe a témát.
(Borítókép: Aleksandar Vucsics 2023. február 2-án. Fotó: Andrej Isakovic / AFP)